1937 Andrees Handatlas. Ausgewählte, völlig neu bearbeitete Ausgabe in einem Bande. Herausgegeben von Dr. Konrad Frenzel. Bielefeld-Leipzig, 1937, Velhagen & Klasing. Számos egészoldalas, színes térképpel, névmutatóval. Német nyelven. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé viseltes, sérült borítóval és gerinccel, a címlapon kisebb szakadással, szakadt hátsó szennylappal.
1938 Meyers Grosser Hausatlas. Mit 213 Haupt- und Nebenkarten, einem alphabetischen Namenverzeichnis mit rund 100000 Namen und einer geographischen Einleitung mit 79 farbigen Textabbildungen. Herausgegeben von Dr. Edgar Lehmann. Leipzig, 1938, Bibliographisches Institut AG. Számos egészoldalas, színes térképpel, névmutatóval. Német nyelven. Kiadói félvászon-kötés, kissé viseltes borítóval, sérült gerinccel, néhány kissé sérült lappal.
cca 1910-1920 Osijek (Eszék), Dárda und Valpovo (Valpó) katonai térkép, 1 : 75.000, rajta ceruzával írt feljegyzésekkel, lapszéli sérülésekkel, ragasztott, 46x58 cm
cca 1900 Kolozsvár (Klausenburg, Cluj) és környékének katonai térképe, 1 : 75.000, K. u. k. militär-geographisches Institut, sérülésekkel, ragasztott, 48x61 cm
1913 Nagy-Küküllő vármegye térképe, Kogutowicz: Megyei térképek, 1 : 300.000, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., kis lapszéli szakadással, 28,5x43,5 cm
Nagy magyar atlasz. 158 színes főtérkép és kétszázötvenhét melléktérképpel és névmutatóval. Erődi Béla és Berecz Antal közreműködésével szerkesztette Brózik Károly. Budapest, 1906. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (Franklin-Társulat ny. - Athenaeum ny. rt.) [8] + 34 p. + 158 t. (színes). Folio. Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság megbízásából készített, grandiózus színes atlasz a legfrissebb domborzati, politikai, közlekedésföldrajzi, gazdasági, néprajzi és meteorológiai adatokat teszi közzé művészi kivitelezésű térképein. A térkép tervezése és kivitelezése nyolc éven keresztül zajlott, csaknem valamennyi térkép magyar térképészek munkája, a legtávolabbi vidékekről rajzolt térképek kivételével, melyek a szerkesztő bizottság tüzetes átnézése alá kerültek. A Magyarországról készült térképek egyedi gazdagságban mutatják be hazánk geológiáját, domborzatát és vízrajzát; közigazgatását és közlekedését, gazdasági potenciálját, népesség-eloszlását és etnikai összetételét, egyes városait és agglomerációit. Az 1906-ban kiadott atlasz a pillanatnyi politikai helyzetet tükrözi: Európa területén még főként birodalmak osztoznak, a birodalmi méretű nemzetállamok Afrikáért és Ázsiáért folytatott versenyfutása, miként az Afrika és Ázsia átnézeti térképein tanulmányozható, nagyrészt befejeződött. Európai részletként elmondható, hogy a Bosznia 1908. évi annektálása előtt készült atlaszunk Balkán-térképen Bosznia és a Szandzsák ugyan elkülönül, ám Törökország még mindig tekintélyes birtokokkal rendelkezik; a török területekért kirobbanó háború 1912-től borítja lángba a félszigetet, illetve a Balkán-háborúk során szerzett nemzeti sérelmek és ellentétek hozzájárultak az első világháború kitöréséhez. A címlapon apró foltosság, néhány tábla szélén, illetve hátoldalán halvány foltosság. Atlaszunk címjegyzéke 52 oldalban teljes; példányunkból az utolsó 9 szöveges levél hiányzik. Az utolsó levél kijár a kötetből, oldalain halvány foltosság. Aranyozott, vaknyomásos, enyhén kopott, kissé foltos kiadói félbőr kötésben (Leszik Károly, Budapest). Jó példány.
[Térkép] Vértes hegység. Kirándulók térképe, 15. szám. Mértéke: 1:50,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 610x625 mm egy 645x765 mm méretű térképlapon. Színes turistatérképünk a Dunántúl egyik kevésbé látogatott, turistaútvonalakkal viszont már átszelt hegységébe, a Fejér és Komárom megye határát képező Vértes hegységbe vezet. A várromokkal teli, szőlőkkel övezett, erdőgazdasági területen Vitányvár, Várgesztes, Csókakő romjai várták a látogatókat - a móri borvidék pincegazdaságai mellett. Térképünk keleti szélén a Gerecse, majd a Váli-völgy húzódik, nyugati szélén a Bakonyt és Vértest elválasztó Móri-árok kanyarog. Keleten Óbarok, Felcsút, Alcsút és Vértesacsa, délen Zámoly és Bodajk, nyugaton Mór, Pusztavám, Bokod és Dad, északon Kecskéd, Környe, Bánhida, Tatabánya és Felsőgalla jelölik ki térképünk határait. Feltűnő jelenség, hogy a környék Budapestről induló elsőrendű autóútja Óbaroknál véget ér, a Gerecse és a Vértes hasadékán át már csak alsóbbrendű utak visznek tovább Győr felé. Annál dúsabb a vasúthálózat: térképünkön még működik az Óbarok-Lovasberény, illetve a Környe-Pápa vasútvonal. Térképünk meghatározó városi kiindulópontja akár Tatabánya is lehet, amely ekkoriban már fontos iparvárosnak számít. Oroszlány viszont apró, ipar és vasút nélküli sváb település csupán. Mór városa ekkoriban is fontos borászati központ, Csókakő és Csákberény között már ekkor is létezik a pincékkel pöttyözött borút. Vízrajzi, domborzati részleteket közlő térképünk fő információja ugyanakkor a turistaútvonalak hálózata, a bal oldali jelmagyarázat részletei között dokumentumunk túrajavaslatokat is ajánl. A bal felső sarokban a Vértes erdőgazdasági melléktérképe. A lapszéleken apró, halvány foltosság, a jobb szélen a hajtás mentén kisebb repedések, a hátoldalon kisebb foltosság. (Kirándulók térképe, 15. szám.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] [Kézdivásárhely és környékének döntően magyar feliratozású térképe] Generalkarte von Mitteleuropa Blatt 44''"46"": Kézdi-Vásárhely. Mass-stab: 1:200,000. (1916/1939). [Bécs] Wien, 1939. Militärgeographischen Institut. Színes térkép, mérete: 560x390 mm egy 650x460 mm méretű térképlapon. Domborzati, vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településhálózati térképünk a bécsi Hadtérképészeti Intézet Közép-Európa-sorozatának tagja. A Militärgeographische Institut 1886-tól induló, több évtizedes mintavételi munkája keretében összesen 264 térképen mérte fel a tágan értelmezett Közép-Európa teljes területét: a hatalmas munka a Nizzától Isztambulig, Rómától Berlinig terjedő területről alkotott önmagukban is értelmezhető, egységesen 1:200,000 mértékű térképszeleteket. Valamennyi térképszeletet ábrázolt területük legfontosabb településéről nevezték el, a címben feltüntetve a központi város földrajzi koordinátáit. Térképünk esetében ez a központ Kézdivásárhely városa. Az eredeti adatfelvétel 1916-ban készült, a településnevek minden esetben az adott település etnikai többsége szerintiek, így a Csíki-medence és Gyimes, illetve a Feketeügy vízgyűjtőjének területén, valamint a Bodza-patak mentén (azaz térképünk nyugati részén) magyar, a Kárpátoktól keletre fekvő moldvai falvak neve román nyelven szerepel. A folyók és hegycsúcsok megnevezése magyar, illetve román nyelven szerepel. 1939-ből származó térképünk az eredeti térképkiadás óta történt közlekedési fejlődést feltünteti, és értelemszerűen Románia részeként kezeli a teljes területet: a lécvonalakon kívül minden oldalon 'Rumänien' felirat olvasható; ez a helyzet a térképünk kiadását követő évben, átmenetileg bár, de radikálisan megváltozott. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] [Brassó és környékének részben magyar, részben román feliratozású térképe] Generalkarte von Mitteleuropa Blatt 43"" 46"": Kronstadt (Brasov). Mass-stab: 1:200,000. (1914)/[1939]. [Wien] (Bécs), [1939]. (Militärgeographischen Institut). Színes térkép, mérete: 555x390 mm egy 675x480 mm méretű térképlapon. Domborzati, vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településhálózati térképünk a bécsi Hadtérképészeti Intézet Közép-Európa-sorozatának tagja. A Militärgeographische Institut 1886-tól induló, több évtizedes mintavételi munkája keretében összesen 264 térképen mérte fel a tágan értelmezett Közép-Európa teljes területét, a hatalmas munka a Nizzától Isztambulig, Rómától Berlinig terjedő területről alkotott önmagukban is értelmezhető, egységesen 1:200,000 mértékű térképszeleteket. Valamennyi térképszeletet ábrázolt területük legfontosabb településéről nevezték el, a címben feltüntetve e központi város földrajzi koordinátáit. Térképünk esetében ez a város Brassó. Az eredeti adatfelvétel 1914-ben készült, a településnevek minden esetben az adott település etnikai többsége szerintiek, így térképünk északi, illetve legkeletibb részének (azaz székelyföldi) településnevei, vízrajzi és domborzati nevei magyar, az Olt folyásától délre szinte kizárólag román nyelvűek. 1939-ből származó térképünk az eredeti térképkiadás óta történt közlekedési fejlődést feltünteti, és értelemszerűen Románia részeként kezeli a teljes területet: a lécvonalakon kívül minden oldalon "Rumänien" felirat olvasható; ez a helyzet a térképünk kiadását követő évben, átmenetileg bár, de radikálisan megváltozott. Részletes, német nyelvű jelmagyarázat a térképlap jobb oldalán. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] Der westliche Kriegsschauplatz - Der Krieg gegen Russland. (Paasche's Frontenkarte 17). Német nyelven feliratozott, mindkét oldalán nyomott első világháborús fronttérkép. (1917). Stuttgart, 1917. Kartographische Anstalt von Paasche & Luz. Mindkét oldalán nyomott színes térkép, mérete: 560x420 mm egy 605x455 mm méretű térképlapon. Mindkét oldalán színesen nyomott térképünk Walter Paasche osztrák kartográfus munkája, egyik oldalán a francia és olasz, másik oldalán az orosz, balkáni és török hadszínterek térképeivel, 1917 áprilisi állapotuk szerint. 1917 áprilisának legfontosabb geopolitikai eseménye az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése az antant oldalán, ennek következményei azonban még nem játszottak szerepet a nyugati fronton (a csapatszállítások még hónapokig elhúzódtak). Térképünk francia frontja így most is állóháborús hadszíntérnek tűnik, ugyanez mondható az olasz frontról is. Sokkal mozgalmasabb viszont az orosz, balkáni és török hadszíntér, melynek résztérképei a hátoldalon tanulmányozhatók. A központi és az antant hatalmak közti frontvonalat vastag vörös vonal jelöli, ez az orosz hadszíntér térképén Rigától Luckon, Csernovicon és Foksányon át Galacig és a Duna-deltáig, a balkáni hadszíntér Albánia legdélebbi részétől a Halkidiki-félszigetig terjed. A Német Császárság 1917 áprilisáig elhódította a cári Oroszországtól Lettország nagyját, Litvániát, Lengyelországot és a fehérorosz területek egy részét. Hadi sikerei részben az orosz belpolitikai válságnak köszönhető, a cári sereg vezetésében II. Miklós 1917 februári lemondása után komoly zavarok mutatkoztak. Az egykori cári seregek Bukovinában ugyanakkor megtartották korábbi területi gyarapodásukat, valamint Moldvába is bevonultak, hogy fenntartsák a hadüzenet nélkül Erdélyre támadó, majd katasztrofális vereséget szenvedő román állam maradványait. A Balkán nyugati részén Szerbia, Montenegró és Albánia szintén kapitulált, ezeken a vidékeken szintén osztrák-magyar és bolgár erők állomásoztak; Görögország egyelőre még semleges maradt, az antant oldalán való belépésére csak térképünk készülte után három hónappal, 1917 júliusában került sor. A keleti hadszíntért mutató oldalunk jobb alsó sarkában a török-orosz-angol összecsapás mezopotámiai, kaukázusi és szuezi melléktérképei. Nemzeti nyelveken feliratozott térképeink domborzati, vízrajzi és közlekedésföldrajzi részleteket is hordoznak, valamint feltüntetik az összes front nevezetesebb erődjeit, melyekért kíméletlen küzdelem zajlott időszakunkban is. Példányunk szélén, a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] Budapest közlekedési térképe. 1947-es kiadás, teljes utcanévjegyzékkel. Stoits György "Merre menjek?" sorozatából. Budapest, [1948]. Barcza Lászlóné - Dóczi Sándor litográfiai ny. Színes térkép, mérete: 575x430 mm egy 630x470 mm méretű térképlapon. Az utolsó koalíciós évben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Térképünk nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér tűnik fel, keleti határán az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, déli határát Kamaraerdő és teljesen kiépült Wekerletelep, északi határát az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya jelenti. A térképen a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajzai is feltűnnek. 1947-ben kiadott térképünkön a belváros valamennyi hídja szerepel, jóllehet a Lánchíd csak 1949-ben, az Erzsébet híd csak 1964-ben épült újjá. Stoits György özvegye, a kiadó alighanem csupán a legszükségesebb módosításokat hajtotta végre az eredeti, 1940 körül keletkezett térképen: a Horthy Miklós híd nevét eltüntette, a Horthy utat Bartók Béla, a Károly király utat Somogyi Béla, a Berlini teret Marx térre nevezte át, az Oktogon és a Körönd pedig visszakapta eredeti nevét. Az eredetihez képest jelentős térképmódosításnak számít a Kossuth híd feltüntetése. Térképünk hátoldalán utcanévjegyzék. A hajtások mentén gyűrődések és szakadások, hátoldalán javítások, a lapszéleken halvány foltosságok. Térképünk a függőleges hajtás mentén kettévált. Fabó-Holló 2931. Korának megfelelő állapotú térkép.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Nagy magyar atlasz. 158 színes főtérkép és kétszázötvenhét melléktérképpel és névmutatóval. Erődi Béla és Berecz Antal közreműködésével szerkesztette Brózik Károly. Budapest, 1906. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (Franklin-Társulat ny. - Athenaeum ny. rt.) [8] + 34 p. + 158 t. (színes). Folio. Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság megbízásából készített, grandiózus színes atlasz a legfrissebb domborzati, politikai, közlekedésföldrajzi, gazdasági, néprajzi és meteorológiai adatokat teszi közzé művészi kivitelezésű térképein. A térkép tervezése és kivitelezése nyolc éven keresztül zajlott, csaknem valamennyi térkép magyar térképészek munkája, a legtávolabbi vidékekről rajzolt térképek kivételével, melyek a szerkesztő bizottság tüzetes átnézése alá kerültek. A Magyarországról készült térképek egyedi gazdagságban mutatják be hazánk geológiáját, domborzatát és vízrajzát; közigazgatását és közlekedését, gazdasági potenciálját, népesség-eloszlását és etnikai összetételét, egyes városait és agglomerációit. Az 1906-ban kiadott atlasz a pillanatnyi politikai helyzetet tükrözi: Európa területén még főként birodalmak osztoznak, a birodalmi méretű nemzetállamok Afrikáért és Ázsiáért folytatott versenyfutása, miként az Afrika és Ázsia átnézeti térképein tanulmányozható, nagyrészt befejeződött. Európai részletként elmondható, hogy a Bosznia 1908. évi annektálása előtt készült atlaszunk Balkán-térképen Bosznia és a Szandzsák ugyan elkülönül, ám Törökország még mindig tekintélyes birtokokkal rendelkezik; a török területekért kirobbanó háború 1912-től borítja lángba a félszigetet, illetve a Balkán-háborúk során szerzett nemzeti sérelmek és ellentétek hozzájárultak az első világháború kitöréséhez. A címlapon apró foltosság, néhány tábla szélén, illetve hátoldalán halvány foltosság. Atlaszunk címjegyzéke 52 oldalban teljes; példányunkból az utolsó 9 szöveges levél hiányzik. Az utolsó levél kijár a kötetből, oldalain halvány foltosság. Aranyozott, vaknyomásos, enyhén kopott, kissé foltos kiadói félbőr kötésben (Leszik Károly, Budapest). Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3438294.jpg)
![[Térkép] Vértes hegység. Kirándulók térképe, 15. szám. Mértéke: 1:50,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 610x625 mm egy 645x765 mm méretű térképlapon. Színes turistatérképünk a Dunántúl egyik kevésbé látogatott, turistaútvonalakkal viszont már átszelt hegységébe, a Fejér és Komárom megye határát képező Vértes hegységbe vezet. A várromokkal teli, szőlőkkel övezett, erdőgazdasági területen Vitányvár, Várgesztes, Csókakő romjai várták a látogatókat - a móri borvidék pincegazdaságai mellett. Térképünk keleti szélén a Gerecse, majd a Váli-völgy húzódik, nyugati szélén a Bakonyt és Vértest elválasztó Móri-árok kanyarog. Keleten Óbarok, Felcsút, Alcsút és Vértesacsa, délen Zámoly és Bodajk, nyugaton Mór, Pusztavám, Bokod és Dad, északon Kecskéd, Környe, Bánhida, Tatabánya és Felsőgalla jelölik ki térképünk határait. Feltűnő jelenség, hogy a környék Budapestről induló elsőrendű autóútja Óbaroknál véget ér, a Gerecse és a Vértes hasadékán át már csak alsóbbrendű utak visznek tovább Győr felé. Annál dúsabb a vasúthálózat: térképünkön még működik az Óbarok-Lovasberény, illetve a Környe-Pápa vasútvonal. Térképünk meghatározó városi kiindulópontja akár Tatabánya is lehet, amely ekkoriban már fontos iparvárosnak számít. Oroszlány viszont apró, ipar és vasút nélküli sváb település csupán. Mór városa ekkoriban is fontos borászati központ, Csókakő és Csákberény között már ekkor is létezik a pincékkel pöttyözött borút. Vízrajzi, domborzati részleteket közlő térképünk fő információja ugyanakkor a turistaútvonalak hálózata, a bal oldali jelmagyarázat részletei között dokumentumunk túrajavaslatokat is ajánl. A bal felső sarokban a Vértes erdőgazdasági melléktérképe. A lapszéleken apró, halvány foltosság, a jobb szélen a hajtás mentén kisebb repedések, a hátoldalon kisebb foltosság. (Kirándulók térképe, 15. szám.) Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3432327.jpg)
![[Térkép] [Kézdivásárhely és környékének döntően magyar feliratozású térképe] Generalkarte von Mitteleuropa Blatt 44''"46"": Kézdi-Vásárhely. Mass-stab: 1:200,000. (1916/1939). [Bécs] Wien, 1939. Militärgeographischen Institut. Színes térkép, mérete: 560x390 mm egy 650x460 mm méretű térképlapon. Domborzati, vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településhálózati térképünk a bécsi Hadtérképészeti Intézet Közép-Európa-sorozatának tagja. A Militärgeographische Institut 1886-tól induló, több évtizedes mintavételi munkája keretében összesen 264 térképen mérte fel a tágan értelmezett Közép-Európa teljes területét: a hatalmas munka a Nizzától Isztambulig, Rómától Berlinig terjedő területről alkotott önmagukban is értelmezhető, egységesen 1:200,000 mértékű térképszeleteket. Valamennyi térképszeletet ábrázolt területük legfontosabb településéről nevezték el, a címben feltüntetve a központi város földrajzi koordinátáit. Térképünk esetében ez a központ Kézdivásárhely városa. Az eredeti adatfelvétel 1916-ban készült, a településnevek minden esetben az adott település etnikai többsége szerintiek, így a Csíki-medence és Gyimes, illetve a Feketeügy vízgyűjtőjének területén, valamint a Bodza-patak mentén (azaz térképünk nyugati részén) magyar, a Kárpátoktól keletre fekvő moldvai falvak neve román nyelven szerepel. A folyók és hegycsúcsok megnevezése magyar, illetve román nyelven szerepel. 1939-ből származó térképünk az eredeti térképkiadás óta történt közlekedési fejlődést feltünteti, és értelemszerűen Románia részeként kezeli a teljes területet: a lécvonalakon kívül minden oldalon 'Rumänien' felirat olvasható; ez a helyzet a térképünk kiadását követő évben, átmenetileg bár, de radikálisan megváltozott. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3432331.jpg)
![[Térkép] [Brassó és környékének részben magyar, részben román feliratozású térképe] Generalkarte von Mitteleuropa Blatt 43"" 46"": Kronstadt (Brasov). Mass-stab: 1:200,000. (1914)/[1939]. [Wien] (Bécs), [1939]. (Militärgeographischen Institut). Színes térkép, mérete: 555x390 mm egy 675x480 mm méretű térképlapon. Domborzati, vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településhálózati térképünk a bécsi Hadtérképészeti Intézet Közép-Európa-sorozatának tagja. A Militärgeographische Institut 1886-tól induló, több évtizedes mintavételi munkája keretében összesen 264 térképen mérte fel a tágan értelmezett Közép-Európa teljes területét, a hatalmas munka a Nizzától Isztambulig, Rómától Berlinig terjedő területről alkotott önmagukban is értelmezhető, egységesen 1:200,000 mértékű térképszeleteket. Valamennyi térképszeletet ábrázolt területük legfontosabb településéről nevezték el, a címben feltüntetve e központi város földrajzi koordinátáit. Térképünk esetében ez a város Brassó. Az eredeti adatfelvétel 1914-ben készült, a településnevek minden esetben az adott település etnikai többsége szerintiek, így térképünk északi, illetve legkeletibb részének (azaz székelyföldi) településnevei, vízrajzi és domborzati nevei magyar, az Olt folyásától délre szinte kizárólag román nyelvűek. 1939-ből származó térképünk az eredeti térképkiadás óta történt közlekedési fejlődést feltünteti, és értelemszerűen Románia részeként kezeli a teljes területet: a lécvonalakon kívül minden oldalon "Rumänien" felirat olvasható; ez a helyzet a térképünk kiadását követő évben, átmenetileg bár, de radikálisan megváltozott. Részletes, német nyelvű jelmagyarázat a térképlap jobb oldalán. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3432332.jpg)
![[Térkép] Der westliche Kriegsschauplatz - Der Krieg gegen Russland. (Paasche's Frontenkarte 17). Német nyelven feliratozott, mindkét oldalán nyomott első világháborús fronttérkép. (1917). Stuttgart, 1917. Kartographische Anstalt von Paasche & Luz. Mindkét oldalán nyomott színes térkép, mérete: 560x420 mm egy 605x455 mm méretű térképlapon. Mindkét oldalán színesen nyomott térképünk Walter Paasche osztrák kartográfus munkája, egyik oldalán a francia és olasz, másik oldalán az orosz, balkáni és török hadszínterek térképeivel, 1917 áprilisi állapotuk szerint. 1917 áprilisának legfontosabb geopolitikai eseménye az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése az antant oldalán, ennek következményei azonban még nem játszottak szerepet a nyugati fronton (a csapatszállítások még hónapokig elhúzódtak). Térképünk francia frontja így most is állóháborús hadszíntérnek tűnik, ugyanez mondható az olasz frontról is. Sokkal mozgalmasabb viszont az orosz, balkáni és török hadszíntér, melynek résztérképei a hátoldalon tanulmányozhatók. A központi és az antant hatalmak közti frontvonalat vastag vörös vonal jelöli, ez az orosz hadszíntér térképén Rigától Luckon, Csernovicon és Foksányon át Galacig és a Duna-deltáig, a balkáni hadszíntér Albánia legdélebbi részétől a Halkidiki-félszigetig terjed. A Német Császárság 1917 áprilisáig elhódította a cári Oroszországtól Lettország nagyját, Litvániát, Lengyelországot és a fehérorosz területek egy részét. Hadi sikerei részben az orosz belpolitikai válságnak köszönhető, a cári sereg vezetésében II. Miklós 1917 februári lemondása után komoly zavarok mutatkoztak. Az egykori cári seregek Bukovinában ugyanakkor megtartották korábbi területi gyarapodásukat, valamint Moldvába is bevonultak, hogy fenntartsák a hadüzenet nélkül Erdélyre támadó, majd katasztrofális vereséget szenvedő román állam maradványait. A Balkán nyugati részén Szerbia, Montenegró és Albánia szintén kapitulált, ezeken a vidékeken szintén osztrák-magyar és bolgár erők állomásoztak; Görögország egyelőre még semleges maradt, az antant oldalán való belépésére csak térképünk készülte után három hónappal, 1917 júliusában került sor. A keleti hadszíntért mutató oldalunk jobb alsó sarkában a török-orosz-angol összecsapás mezopotámiai, kaukázusi és szuezi melléktérképei. Nemzeti nyelveken feliratozott térképeink domborzati, vízrajzi és közlekedésföldrajzi részleteket is hordoznak, valamint feltüntetik az összes front nevezetesebb erődjeit, melyekért kíméletlen küzdelem zajlott időszakunkban is. Példányunk szélén, a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3438291.jpg)
![[Térkép] Budapest közlekedési térképe. 1947-es kiadás, teljes utcanévjegyzékkel. Stoits György "Merre menjek?" sorozatából. Budapest, [1948]. Barcza Lászlóné - Dóczi Sándor litográfiai ny. Színes térkép, mérete: 575x430 mm egy 630x470 mm méretű térképlapon. Az utolsó koalíciós évben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Térképünk nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér tűnik fel, keleti határán az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, déli határát Kamaraerdő és teljesen kiépült Wekerletelep, északi határát az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya jelenti. A térképen a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajzai is feltűnnek. 1947-ben kiadott térképünkön a belváros valamennyi hídja szerepel, jóllehet a Lánchíd csak 1949-ben, az Erzsébet híd csak 1964-ben épült újjá. Stoits György özvegye, a kiadó alighanem csupán a legszükségesebb módosításokat hajtotta végre az eredeti, 1940 körül keletkezett térképen: a Horthy Miklós híd nevét eltüntette, a Horthy utat Bartók Béla, a Károly király utat Somogyi Béla, a Berlini teret Marx térre nevezte át, az Oktogon és a Körönd pedig visszakapta eredeti nevét. Az eredetihez képest jelentős térképmódosításnak számít a Kossuth híd feltüntetése. Térképünk hátoldalán utcanévjegyzék. A hajtások mentén gyűrődések és szakadások, hátoldalán javítások, a lapszéleken halvány foltosságok. Térképünk a függőleges hajtás mentén kettévált. Fabó-Holló 2931. Korának megfelelő állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3432330.jpg)
