[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtan...

[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Erősen szakadt Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Erősen szakadt térképlap.