[Térkép] Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített...

[Térkép] Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék térképe. Mérték: 1:335,000. (1941).
[Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 295x345 mm méretű térképlapon.
Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország dél-alföldi részén fekvő megyét az 1923-as megyerendezés során hozták létre az egykori Torontál, Csanád és Arad vármegyék maradékaiból. Dél-alföldi megyénk területét és közigazgatási rendszerét, járásbeosztását az 1938-1941 közti határmódosulások nem érintették (a partiumi bővülés térképünk északi határától jó 20 kilométernyire, a Békés megyei Kötegyán község mellől indult). Az igazán hosszú névvel bíró megye nevét - a szomszéd államok érzékenységére való tekintettel - a háború után eltörölték, területét felosztották Csongrád és Békés megye között, vállalkozói hagyományokkal és pezsgő kulturális élettel bíró székhelyét, Makót pedig megfosztották megyeszékhelyi rangjától. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, településhálózatát: rendezett tanácsú városát (Makó), nagyközségeit (Mezőhegyes, Battonya), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a majorsági névanyagot kivéve domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Maros folyása mellett a csatornahálózat sűrűsége is kitűnik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megyék címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés.
Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.