Gabriel, Asztrik [Gábriel Asztrik László]: Les rapport dynastiques franco-hongoris au Moyen Age. Budapest, (1944). Imprimerie de l'Univerisité. 111 + [1] p. + 1 melléklet (kihajtható nemzetségtábla). Egyetlen francia kiadás. Gábriel Asztrik László (1907-2005) premontrei szerzetes, magyar-francia szakos bölcsész, irodalomtörténész, a gödöllői premontrei gimnázium tanára. Szűkebb kutatási területe a középkori magyar-francia kapcsolatrendszer. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal kísért történelmi tanulmánya 1944-ben magyar nyelven is megjelent: 'Magyar-francia királyi udvar középkori kapcsolata' címmel. Aranyozott gerincű, illusztrált kiadói félvászon kötésben, Végh Gusztáv színes rajzával illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.
Magyarország helységnévtára 1944. Szerk.: M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., [1944], Hornyánszky Viktor Rt.,XII+680 p. Félvászon-kötésben, foltos borítóval
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
A történeti Erdély. Szerkesztette Asztalos Miklós. (Budapest), 1936. Erdélyi Férfiak Egyesülete (Hungária Nyomda Rt.) 739 + [1] p. + 32 t. (kétoldalas). Első kiadás. A soknemzetiségű Erdély 1918 előtti történelmének, néprajzának, politika- és eseménytörténetének, művelődéstörténetének emléket állító tanulmánykötet egyes tanulmányainak megírására a témák szakértőit kérték föl. A mű a kiadó szándéka szerint 1931-ben jelent volna meg, ám az utószóban részletezett aktuálpolitikai tényezők miatt a kiadó megcsúszott a megjelentetéssel. A tartalomból: Teleki Pál: Előszó Fodor Ferenc: Erdély földrajza Roska Márton: Erdély őskora Buday Árpád: Erdély földjének római kora Roska Márton: Erdély és a népvándorlások kora. A honfoglalás és Erdély Asztalos Miklós: Erdély története Szilády Zoltán: Erdély magyar népe Tamás Lajos: Az erdélyi oláhság Pukánszky Béla: A szászok és az erdélyi gondolat Némethy Imre: Fejezetek Erdély jogtörténetéhez Huszár Lajos: Az erdélyi pénzverés története Kampis Antal: Erdély iparművészetéről Bartha Dénes: Erdély zenetörténete Kozocsa Sándor: Erdély irodalomtörténete Hofbauer László: Az erdélyi akadémiai mozgalmak története a legrégibb időktől az impériumváltozásig. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán kiadói emblémával. Jó példány.
Igazságot Magyarországnak! A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata. Írták: Apponyi Albert, Berzeviczy Albert, Eöttevényi Olivér, Fodor Ferenc, Földes Béla, Horváth Jenő, Lukács György, Nagy Emil, Wlassics Gyula. Mellékletetek. Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe. Fodor Ferenc: Magyarország gazdaságföldrajzi térképe. Budapest, 1928. Magyar Külügyi Társulat (Budapesti Hírlap ny.) [8] + 402 p. + 2 térkép (színes, kihajtható térképmellékletek). Egyetlen magyar nyelvű kötetkiadás. A trianoni békediktátum igazságtalanságát elemző sokszerzős tanulmánykötetünk a Lord Rothermere sajtómágnás által 1927-ben megkezdett magyarpárti angol sajtókampány nyomán született. A politikusok, jogászok, földrajztudósok, közgazdászok, művelődéspolitikusok által írt kötet alapos tanulmányai a kérdést a maga összetettségében vizsgálják, és bőségesen kitérnek a határon túli magyarság sokrétű jogfosztásának változatos, államonként elérő módszereire. Tartalma: Apponyi Albert: Magyarországnak és a rovására megnagyobbodott államoknak történelmi hivatása Horváth Jenő: A Trianoni szerződés diplomáciai története Lukács György: A Trianoni szerződés igazságtalanságai Eöttevényi Olivér: A Trianoni szerződés kulturális következményei Földes Béla: A Trianoni békeparancs hatása a magyar közgazdaságra Wlassics Gyula: A Trianoni szerződés jogi orvoslása a nemzetek szövetsége és döntőbíróság útján Berzeviczy Albert: A Trianoni szerződés és a lefegyverzés Fodor Ferenc: A Trianoni szerződés földrajzi megvilágításban Nagy Emil: Az út az orvoslás felé A kötet két, színes, nagy méretű, angol és magyar nyelven feliratozott térképe a Teleki Pál-féle etnográfiai térkép (az úgynevezett vörös térkép), illetve Fodor Ferenc gazdaságföldrajzi térképe. A tanulmánykötet angol nyelven is megjelent. A kétségtelenül hazafias tematikájú kötet 1945-ben rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott munkák jegyzékére. Aranyozott, festett, illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Bp., 2002., Magyar Országgyűlés, 1369 p. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban, jó állapotban.
[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.
Frederick Palmer: With my own eyes. A personal story of battle years. Indianapolis,1933.,The Bobbs-Merrill Co. Angol nyelven. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, a gerinc felső részén kis sérüléssel.
Frederick Palmer (1873-1958) amerikai újságíró és író.
Karácsonyi János: A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig. Nagyvárad, 1916. Szent-László-Nyomda Rt. 160 p. Első magyar kiadás. Karácsonyi János (1858-1929) történész, egyházjogász, címzetes püspök; egyházjogi és egyháztörténeti munkásságán kívül eső elsődleges kutatási területe a székelység és a honfoglalás története. Az első világháború döntő éveiben megjelent, szenvedélyes hangon fogalmazott vitairata a magyarországi nemzetiségek függetlenségi törekvéseinek jogosságát vonja kétségbe. Műve első szakaszában amellett érvel, hogy a honfoglalás idején a magyarság gyéren lakott területet talált, az itt talált népelemek szláv, bolgár népelemei egyenként is beolvadt a magyarságba az Árpád-kor folyamán, jogfolytonosai tehát nincsenek; a későbbi szlovák, román, szerb megmaradás és megtelepülés pedig a magyarság nagylelkűségének volt köszönthető. A szenvedélyes hangú vitairat 1919-1920 során olasz, valamint két francia és angol nyelvű kiadást is megért, kissé sommás érvkészlete azonban értő fülekre nemigen talált. A címlapom és az azt követő néhány levélen felül apró hiány, az első borítófedélen régi tulajdonosi bejegyzés. Fűzve, feliratozott, enyhén rozsdafoltos, enyhén hiányos kiadói borítóban.
Salamon Ferenc: A magyar hadi történethez a vezérek korában. (Kútfőtanulmány a IX. századbeli byzanti taktikai művekről.) Budapest, 1877. Athenaeum Rt. ny. 166 + [4] p. Első kiadás. Salamon Ferenc (1825-1892) történész hadtörténeti tanulmánya Bölcs Leó bizánci császár (886-912) "Taktika" című hadtudományi munkája és más korabeli bizánci görög források alapján rekonstruálja a honfoglaló magyarság hadszervezetét és társadalmi szerkezetét. Salamon Ferenc szerint mindenképpen érdemes visszanyúlni az akkori tudományosság csúcsát jelentő görög történetírókhoz, a nyugati tudományosság ugyanebben az időben ugyanis igen alacsony nívón mozogva a magyarságról leginkább pontatlanságokat, tévedéseket, legendákat és elfogultságokat őrzött meg. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, az első előzéken régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott, festett, vaknyomásos, enyhén kopott korabeli vászonkötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Fejérpataky László: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia (ny.) 149 + [3] p. Első kiadás. Fejérpataky László (1857-1923) történész, levéltáros, a hazai oklevéltan korszakos jelentőségű megújítója. Pályája elején a pannonhalmi alapítólevél oklevelét vizsgálta, 1885. évi műve az első hazai oklevéltani munka, amely egy egész korszak oklevéladási gyakorlatát vizsgálja. A munka nem csupán az okleveleket gondozó kancellária szervezeti fejlődéséről tesz közzé értékes anyagot, hanem az Árpád-kori királyi kancellária személyi állományát is lajstromozza. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzések. Korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás. Négy közlemény a magyar jog- és alkotmány-történethez. Karczag, 1927. (A szerző saját kiadása) Nyomatott Kertész József könyvnyomdájában. XIII + [1] + 166 + [2] p. Egyetlen kiadás. Baranyai Béla (1882-1945) jogász, jogtörténész, levéltáros, 1927-től a debreceni egyetem jogtörténeti tanára. A szerző az első világháború idején a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt, a háború végén kapott kutatási megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől, melynek értelmében a lengyel koronázási szertartás alkotmányjogi kérdéseit kellett rendszereznie IV. Károly küszöbön álló lengyel koronázásának ügyében, mely tervezett jogesemény a sérülékeny dualista államot nemzetközi szempontból biztonságosabb trialista állammá alakította volna át. A titkos felkérés nyomán Baranyai Béla levéltáros 1918 januárja és áprilisa között elkészítette dolgozatát, és azt be is nyújtotta az illetékes szerveknek, a tervezet azonban nem valósult meg. A szerző, tíz évvel későbbi bevezetésében kijelenti, hogy eredeti munkáját történelmi anyag gyanánt változtatás nélkül teszi közzé. A lengyel témájú alkotmánytörténeti dolgozatot tematikusan kapcsolódó, XVII. századi oklevélkiadás követi. Ebben a részben Baranyai Béla levéltáros azt az aktacsomagot teszi közzé, amelyet I. Lipót felkérésére a bécsi udvar alkotmányjogásza, Hoffmann János György készített, és amely dokumentumcsomag a magyar jogrend alapjául szolgáló Tripartitum megreformálásának lehetőségét dolgozza ki. A még Buda visszavétele előtt, az 1670-es években eltervezett alkotmány-reform maga végül nem lépett érvénybe, a lipóti adminisztráció végül más, nem kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlt. Példányunk fűzése meglazult. (Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet tárgyköréből. II. füzet.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű, feliratozott kiadói borítóban, nagyrészt felvágatlan példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.