Lóczy Lajos (szerk.): A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Magyarország, Horvát-Szlavónországok és Bosznia-Hercegovina legjelesebb szakférfiainak közreműködésével szerkesztette lóczi Lóczy Lajos. (I-IX táblával). Budapest, 1918. Magyar Földrajzi Társaság (Hornyánszky Viktor ny.) VI + [2] + 528 p. + 9 térkép (8 kétszínnyomású, ebből 4 kihajtható). Első kiadás. A vallás- és közoktatási miniszter megbízásából készített tanulmánykötet Magyarország, Fiume, Horvát- és Szlavónország, Dalmácia és Bosznia-Hercegovina rendszeres természet- és társadalomföldrajzi leírása, mely az 1910-es évek elejének hazai demográfiai, alkotmányos, gazdasági és közművelődési állapotáról ad pillanatfelvételt. Valamennyi országrész esetében rövid történelmi és néprajzi áttekintés előzi meg az alkotmányos és gazdasági részleteket, melyekhez a közoktatás és a közművelődési intézmények rajza is csatlakozik. A címlapon kisebb pótlás és javítás, valamint gyűjteményi bélyegzések, további gyűjteményi bélyegzés a belív első oldalán; az első előzéken gyűjteményi könyvjegy. Néhány oldalon halvány foltosság, néhány oldalon aláhúzások és magyar nyelvű széljegyzetek. Poss.: Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara könyvtára, Debrecen; Debreceni Mezőgazdasági Kamara könyvtára. BOEH V, 7063. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az első kötéstáblán egykori katalóguscímkével és apró hiánnyal. Jó példány.
Méhely Lajos: Vér és faj. (Budapest, 1940). Bolyai Akadémia (Bethánia-nyomda). 147 + [1] p. Egyetlen kiadás. Méhely Lajos (1862-1952) zoológus, fajbiológus, zoológiai munkássága a Tanácsköztársaságot követően szociáldarwinista, fajvédő, majd antiszemita irányba fordult. Fajhigiénés szemléletmódú tanulmánykötete radikálisan fajvédő megjegyzésein túl néhány fajbiológiai jellegű falukutatói tanulmányt is tartalmaz. A kötet szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művel jegyzékén. (Bolyai könyvek.) Feliratozott kiadói egészvászon kötésben (Típus könyvkötőműhely, Budapest), az oldalsó lapszéleken apró foltossággal. Jó példány.
Bánffy Dezső: A magyar nemzetiségi politika. A "Magyar Közélet" kiadványa. Budapest, 1902. Grill Károly (Révai és Salamon könyvnyomdája). 60 p. Egyetlen füzetkiadás. Bánffy Dezső (1843-1911) szabadelvű országgyűlési képviselő, képviselőházi elnök, választási manipulációtól sem visszariadó miniszterelnök (1895-1899). A nemzetiségi kérdést megoldását az intézményesített magyarosításban látó szerző bátran vállalja a soviniszta címkét (mely ekkoriban még nem vált el élesen a hazafiság fogalmától), és úgy gondolja, hogy az iskolaügynek, az egyházügynek és a közigazgatásnak azon kell dolgoznia, hogy az ország nemzetiségi lakosságát magyar érzelművé, magyar nyelvűvé és végső soron magyar tudatúvá tegye. Miniszterelnökként és későbbi politikai pályafutása során a magyarosítási politika szélső értékét képviselte, szabadelvű politikustársai messze nem voltak ennyire radikálisak. A volt miniszterelnök korjellemző érvelésmódja mindenképpen emlékezetes. Fűzve, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban.
Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.
Claire von Glümer: Mythologie der Deutschen. Leipzig, 1858, Otto Wigan, 256 p. Német nyelven. 2. kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, kopott borítóval, szakadt címlappal, régi intézményi bélyegzésekkel, (névbejegyzéssel a címlapon?) Rezsőfy György szárazbélyegzőjével és - - könyveiből bejegyzéssel. [?Rezsőfy György (1843-1908) Csorna-premontrei kanonok, tanár, régiségtári őr.?]
[Mészöly Endre]: Bogárdi Mészöly nemzetség élő tagjainak névjegyzéke ágak és al-ágak szerint. Függelékül: Nem bogárdi Mészölyök. Magyarosított nevű és egyéb Mészölyök. Közbe ékelve: Az ismert nő-ági leszármazók. Szerencs, 1941, Farkas Elemér-ny., 64 p.+ 1 (színes címerrajz) t.+ 4 (fekete-fehér képek) t. Átkötött egészvászon-kötésben, az eredeti papírborító bekötve (a hátsó papírborító szakadt, ragasztott), tulajdonosi névbejegyzéssel. Ritka!
Vaszary Kolos: A várnai csata. Pest, 1864. Szent-István-Társulat - Nyomatott Emich Gusztávnál. 83 + [1] p. Első kiadás. Vaszary Kolos (1832-1915) bencés szerzetes, főgimnáziumi tanár, történész, esztergomi érsek korai történeti munkájában az 1444. évi várnai csata eseményét, előzményeit vizsgálja, függelékében pedig a kapcsolódó okmányokat közli. A címlapon régi latin nyelvű ajándékozási bejegyzés és gyűjteményi bélyegzés. A címlapon és a belív néhány oldalán halvány rozsdafoltosság. Poss.: Székesfehévári Szent Ferenc-rendi zárda. Aranyozott korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Geőcze Sarolta: Az ezeréves ország. Budapest, 1920. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (Franklin-Társulat ny.) 100 p. Egyetlen kiadás. Geőcze Sarolta (1862-1928) szociológus, tanítónőképezdei főigazgató térképvázlatokkal illusztrált munkája szenvedélyes hangon érvelő irat a trianoni béke igazságtalansága ellen. A munka számos statisztikát vonultat fel annak a közkeletű (és az utódállami hírszolgálatok által széleskörűen propagált) nézetnek a cáfolatául, miszerint Magyarország elnyomta volna nemzetiségeit. A szerző éppen arra hoz példákat, hogy a nemzetiségi nyelv használata az egyházi életben és a közoktatásban minden korlátozástól mentesen zajlott, a magyar adminisztráció pedig igen jelentős szociálpolitikai áldozatokat hozott a nemzetiségi vidékek kulturális felzárkóztatására. A kendőzetlen véleményét szociológiai adatsorokkal alátámasztó szerző tanulmánya kedvezőtlen képet fest a Tanácsköztársaságról, így munkája rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. A címlapon kereskedői könyvjegy. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Szabó Károly: Kun László 1272-1290. Budapest, 1886. Méhner Vilmos (Franklin-Társulat könyvnyomdája.) 192 p. + 4 t. + 2 melléklet (oklevél-hasonmások). Első kiadás. Szabó Károly (1824-1890) történész, műfordító, bibliográfus, nagykőrösi gimnáziumi, majd kolozsvári egyetemi tanár. Fő kutatási területe az Árpád-kor és az Erdélyi Fejedelemség története, témáiban fontos forráskiadással is foglalkozott. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti és egész oldalas illusztrációs anyaggal kísért királymonográfiája elsősorban a politikai eseménytörténetre koncentrál, grafikáit többek között Dörre Tivadar grafikusművész készítette. (Magyar történeti életrajzok.) Aranyozott gerincű, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Lóczy Lajos (szerk.): A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Magyarország, Horvát-Szlavónországok és Bosznia-Hercegovina legjelesebb szakférfiainak közreműködésével szerkesztette lóczi Lóczy Lajos. (I-IX táblával). Budapest, 1918. Magyar Földrajzi Társaság (Hornyánszky Viktor ny.) VI + [2] + 528 p. + 9 térkép (8 kétszínnyomású, ebből 4 kihajtható). Első kiadás. A vallás- és közoktatási miniszter megbízásából készített tanulmánykötet Magyarország, Fiume, Horvát- és Szlavónország, Dalmácia és Bosznia-Hercegovina rendszeres természet- és társadalomföldrajzi leírása, mely az 1910-es évek elejének hazai demográfiai, alkotmányos, gazdasági és közművelődési állapotáról ad pillanatfelvételt. Valamennyi országrész esetében rövid történelmi és néprajzi áttekintés előzi meg az alkotmányos és gazdasági részleteket, melyekhez a közoktatás és a közművelődési intézmények rajza is csatlakozik. A címlapon kisebb pótlás és javítás, valamint gyűjteményi bélyegzések, további gyűjteményi bélyegzés a belív első oldalán; az első előzéken gyűjteményi könyvjegy. Néhány oldalon halvány foltosság, néhány oldalon aláhúzások és magyar nyelvű széljegyzetek. Poss.: Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara könyvtára, Debrecen; Debreceni Mezőgazdasági Kamara könyvtára. BOEH V, 7063. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az első kötéstáblán egykori katalóguscímkével és apró hiánnyal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357927.jpg)
![Méhely Lajos: Vér és faj. (Budapest, 1940). Bolyai Akadémia (Bethánia-nyomda). 147 + [1] p. Egyetlen kiadás. Méhely Lajos (1862-1952) zoológus, fajbiológus, zoológiai munkássága a Tanácsköztársaságot követően szociáldarwinista, fajvédő, majd antiszemita irányba fordult. Fajhigiénés szemléletmódú tanulmánykötete radikálisan fajvédő megjegyzésein túl néhány fajbiológiai jellegű falukutatói tanulmányt is tartalmaz. A kötet szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művel jegyzékén. (Bolyai könyvek.) Feliratozott kiadói egészvászon kötésben (Típus könyvkötőműhely, Budapest), az oldalsó lapszéleken apró foltossággal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357937.jpg)
![Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352914.jpg)
![Horváth Jenő: Erdély története. Bp.,[1939], Szent István-Társulat, 173 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval, aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357743.jpg)
![Claire von Glümer: Mythologie der Deutschen. Leipzig, 1858, Otto Wigan, 256 p. Német nyelven. 2. kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, kopott borítóval, szakadt címlappal, régi intézményi bélyegzésekkel, (névbejegyzéssel a címlapon?) Rezsőfy György szárazbélyegzőjével és - - könyveiből bejegyzéssel. [?Rezsőfy György (1843-1908) Csorna-premontrei kanonok, tanár, régiségtári őr.?]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3256568.jpg)
![[Mészöly Endre]: Bogárdi Mészöly nemzetség élő tagjainak névjegyzéke ágak és al-ágak szerint. Függelékül: Nem bogárdi Mészölyök. Magyarosított nevű és egyéb Mészölyök. Közbe ékelve: Az ismert nő-ági leszármazók. Szerencs, 1941, Farkas Elemér-ny., 64 p.+ 1 (színes címerrajz) t.+ 4 (fekete-fehér képek) t. Átkötött egészvászon-kötésben, az eredeti papírborító bekötve (a hátsó papírborító szakadt, ragasztott), tulajdonosi névbejegyzéssel. Ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3182306.jpg)
![Vaszary Kolos: A várnai csata. Pest, 1864. Szent-István-Társulat - Nyomatott Emich Gusztávnál. 83 + [1] p. Első kiadás. Vaszary Kolos (1832-1915) bencés szerzetes, főgimnáziumi tanár, történész, esztergomi érsek korai történeti munkájában az 1444. évi várnai csata eseményét, előzményeit vizsgálja, függelékében pedig a kapcsolódó okmányokat közli. A címlapon régi latin nyelvű ajándékozási bejegyzés és gyűjteményi bélyegzés. A címlapon és a belív néhány oldalán halvány rozsdafoltosság. Poss.: Székesfehévári Szent Ferenc-rendi zárda. Aranyozott korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354075.jpg)
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
