Geschichte der Revolution Spaniens und Portugals und besonders des daraus entstandenen Krieges. Erster Band. Von 1807 bis Oktober 1808. Berlin - Posen - Bromberg, 1826., Ernst Sigfried Mittler, X+555+2 p. Német nyelven. Korabeli félbőr-kötés, kopott borítóval.
Szalay József - Baróti Lajos: A magyar nemzet története. I-II. kötet. I. köt.: Magyarország az Árpádház kihaltáig. 250 szövegképpel és 34 műmelléklettel.; II. köt.: Magyarország a vegyes házakból származott királyok korában. 250 szövegképpel és 19 műmelléklettel. Bp., [1895-1898], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai). Rendkívül gazdag szövegközi és egészoldalas illusztrációval, térképekkel, kihajtható mellékletekkel. Kiadói dúsan aranyozott, festett, félbőr-kötések, márványozott lapélekkel, kopott borítókkal, az I. kötet sérült gerinccel.
Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII-XIII. századi leszármazói. (Forrástanulmány.) Budapest, 1925. Magyar Tudományos Akadémia (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 108 p. + 1 t. (kihajtható). Egyetlen kiadás. Hóman Bálint történész, egyetemi tanár, középkorász történeti tanulmányában az egymást kommentáló és bizonyos motívumokat tovább örökítő középkori krónikáink és gesztáink leszármazási rendjét dolgozza ki alapos filológiai tanulmányában. A szerző egy XI. századi ősgeszta jelenlétét feltételezi, a későbbi változatokat belőle származtatja. A kötet végi táblán a szövegváltozatok leszármazási táblája. XX. század második feléből származó egészvászon kötésben, az első kötéstáblán aranyozott címfelirattal. Az eredeti borítófedelek bekötve, jó példány.
Sarfatti, M[argherita] G[rassini]: Mussolini élete. Előszóval ellátta B[enito] Mussolini. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, [1927]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1 t. (címkép) + 286 p. + 7 t. Első kiadás. Mussolini-életrajzunk szerzője Margherita Grassini Sarfatti (1880-1961) olasz művészeti kritikus, újságírónő, Mussolini régi ismerőse még a szocialista időkből, valamint népes szeretőgárdájának egyik tagja. Az újságírói és művészeti körökben egyaránt ügyesen mozgó Sarfatti asszonyról közismert volt Mussolinihez fűződő bensőséges kapcsolata, nem véletlen, hogy a munka 1925. évi angol, majd 1926. évi első olasz kiadása sokszoros bestsellerré vált. Szövegéről az is köztudott volt, hogy a Duce az eredeti életrajz szövegén számos korrekciót hajtott végre, ám ez az életrajz szenzációs értékét még csak növelte. Kötetünk első nyomtatott oldalán és a címlap verzóján a Duce nyomdatechnikai úton sokszorosított kézírása. Kötetünk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben, az első kötéstábla aranyozott fasces-szimbólumával szemközt aranyozott Mussolini-kézjegy. Jó példány.
Vass József: Béla király névtelen jegyzőjének kora. Újabb történelmi nyomozások alapján írta Vass József. A Magyar Királyi Egyetem által Schwartner-féle jutalommal koszorúzott pályamunka, 1864. Pest, 1865. Kugler Adolf (Nyomatott Pollák testvéreknél). X + 93 + [1] p. Egyetlen kiadás. Vass József (1813-1873) piarista tanár, történész, klasszika-filológus. Filológiai munkája Béla király névtelen szerzőjének személyét kívánja azonosítani. Az alapos tudománytörténeti bevezetőben összegzi a magyar és nemzetközi középkorászat Anonymus személyét illető vélekedését (Anonymus önmegnevezése közismerten bizonytalan, egyaránt szolgálhatott I., II., III. és IV. Béla királyunk udvarában). A szerző jelentős tudományos apparátust mozgatva, történeti, topográfiai és nyelvészeti érvelést követően amellett az álláspont mellett foglal állást, hogy Anonymus voltaképpen I. Béla királyunk (1060-1063) névtelen jegyzője volt. A címlapon, verzóján és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Könyvtári duplum. Poss.: Salgótarjáni körzeti könyvtár. Fűzve, korabeli papírkötésben, a címlapnál zsinórral megerősítve. Jó példány, ritka könyv.
Erdélyi László: Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben. A szerző, Erdélyi László (1868-1947) bencés szerzetes, művelődéstörténész által Báró Hornig Károly (1840-1917) veszprémi püspök, bíboros részére DEDIKÁLT példány. Bp., 1907, Stephaneum-ny., 144 p. Kiadói illusztrált papírkötés, foltos, sérült borítóval, kissé laza fűzéssel, foltos lapokkal.
Szilassy Béla, Homonnay Elemér, Zathureczky Gyula: Elszakított magyarság - tanulmányok. Buenos Aires, 1956, Mindszenty Tudományos és Társadalmi Akadémia és a Pázmány Péter Szabadegyetem kiadványa, kissé sérült papírkötés, tulajdonosi beírással.
Marcziányi György: Nemesség. Kézi könyv nemesi ügyekben. Budapest, 1886. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 239 + [1] p. + 4 t. (részben arannyal nyomott kihajtható rang-öröklési táblák). Első kiadás. Marcziányi György (1844-1898) genealógus, heraldikus szakmunkája az Osztrák-Magyar Monarchia nemesi címadományozásainak rendszerét ismerteti, a nemesi származás próbáinak (azaz okleveles bizonyításának) módját, öröklésrendjét vázolja, valamint bemutatja a nemesi előjogokat, melyek közül a szerző az udvarképesség jogát tartja a legelsőnek és legfontosabbnak, azaz azt a jogot, hogy a nemes megjelenhet a Habsburg-udvar fogadásain. Jóllehet a szerző röviden kitér a nemesi rang pénzbeli megváltásának módszereire, aktuális árfolyamaira, a katonatiszt szerző mégis inkább a régiségbe visszanyúló nemesi származást tartja a nemesség (és udvarképesség) valódi forrásának. A címlapon régi, magyar nyelvű bejegyzés. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Rektor Béla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története. Cleveland, 1980. Árpád Könyvkiadó Vállalat (Katolikus Magyarok Vasárnapja nyomdája). 552 p. Egyetlen kiadás. Rektor Béla (1912-1989) csendőr hadnagy, 1943-tól a nagyváradi csendőr zászlóalj oktató tisztje, a második világháború után amerikai rendészeti főiskolákon oktatott. Fő műve "A magyar királyi csendőrség oknyomozó története" címmel az 1881-1945 között létezett hazai köz- és vagyonbiztonsági szolgálat, a csendőrség történetét és szervezetét tekinti át. A jelentős kutatásokon alapuló monográfia a polgári rendfenntartási intézmény történetét a középkori előzmények után a francia zsandárság időszakától eredezteti. A Habsburg-adminisztráció döntően a szabadságharc után honosította az intézményesített zsandárságot, Magyarországon azonban csupán a kiegyezés után jött létre a katonai alapokon szerveződött, polgári köz- és vagyonbiztonságot szolgáló csendőrség. A szerző a betyárvilág felszámolása utáni, békebeli évtizedek után áttekinti a csendőrség Tanácsköztársaság alatti, majd két világháború közötti történetét, felhasználását az országbővítések során, a vészkorszakban, illetve a területvédő harcok idején. A szerző cáfolja azokat a széleskörűen elterjedt vádakat, miszerint a magyar csendőrség a német megszállás idején a Gestapo szövetségeseként a zsidó deportálások kivitelezője lett volna, illetve dokumentumok alapján tisztázza a honvédelembe bevont csendőrség második világháborús szerepét is. A magyar csendőrség története a pártérdekeket szolgáló szovjet típusú rendőrség felállításával ér véget, a csendőrség személyi állományának jelentős része ekkor (a szerzőhöz hasonlóan) külföldre távozik. A kötet végén alapos bibliográfia, forrásjegyzék és dokumentum-gyűjtemény. Aranyozott kiadói műbőr kötésben. Jó példány.
Horváth [Jenő], Eugene: Transylvania and the History of the Roumanians. A Reply to Professor R. W. Seton-Watson. Budapest, 1935. Printed by the Sárkány Printing Company Ltd. 86 + [2] p. + 1 térkép (kihajtható, kétszínnyomású). Egyetlen kiadás. Robert William Seton-Watson (1879-1951) angol történész, publicista és politikai aktivista, a magyarság korábbi csodálója. Kritikátlan csodálata 1906-tól kezdve határozott ellenszenvbe váltott, 1908-tól pedig számos tudományos dolgozat formájú vitairatot jelentetett meg a magyarországi nemzetiségek, különösképpen a szlovákság elnyomásáról, mely dolgozatokban rendre a szlovák (olykor a román, szerb) álláspontot érvényesítette. Szerteágazó, engesztelhetetlen, bár kenetteljes publicisztikai tevékenységének köszönhetően a világháború idejére brit körökben Közép-Európa valóságos szakértőjévé vált, szlávbarát nézetei jelentős erőt képviseltek az első világháború utáni határmegállapítások során. A Monarchia feldarabolása után valamennyi utódállam díszdoktori címekkel, szobrokkal és kitüntetésekkel halmozta el. 1934-ben jelentette meg a román történelemről írt kisebb iratát (A History of the Roumanians, Cambridge, 1934), melynek írása során - korábbi hajlandóságaival megegyezően - ezúttal is mellőzte a térségre vonatkozó magyar források és szempontok figyelembevételét. Horváth Jenő történész, politológus, külügyi szakértő, egyetemi tanár e válaszként írt tanulmányában fejti ki az Erdély történetéről és a románok Erdély történetében betöltött szerepéről alkotott magyar álláspontot. (Publications of the Hungarian Frontier Readjustment League. Issue IX.) Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.