Gerbing, Dr. Walter: Geographischer Bilderatlas von Europa. Zwei Teile in einem Band. Leipzig und Wien, 1920 Bibliographisches Institut, 154+157p. Hiányos gerincű vászonkötésben
Bibliotheca Világatlasz. Szerk.: Kéz Andor, Takács József. Bp.,é.n.,Bibliotheca, 204 p.+48 (térképek) t. Kiadói egészvászon-kötésben, kopott borítóval, egy-két foltos lappal, kissé laza fűzéssel, egy előzéklap kissé szakadt, volt könyvtári példány.
1969 Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisszentlászló 3 db térkép Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal - Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 1:25 000 45x45 cm
[Térkép] Europa. (Német nyelvű természetföldrajzi falitérkép, a politikai határok, egyes települések és vasútvonalak feltüntetésével.) Mértéke: 1:3,000,000. (1979) Gotha-Leipzig, 1979. VEB Hermann Haack Geographisch-Kartographische Anstalt. Színes térkép, mérete: 1700x2010 mm egy 1810x2125 mm méretű térképlapon. Német feliratozású iskolai falitérképünk az európai kontinens természetföldrajzát mutatja be. A térkép döntően a kontinens hegy- és vízrajzát ismerteti, melyet az államhatárok, a fontosabb települések, vasutak és csatornák feltüntetése is gazdagít. Térképünk hegységeket, tengereket, öblöket és nagytájakat illető megnevezései német nyelvűek, az államnevek szintén német nyelven szerepelnek, a települések és a folyók neve viszont az adott ország államnyelve szerinti. Térképünk két esetben tér el az általános nevezéktantól: a csehszlovák állam neve cseh nyelven, a Tisza pedig német nyelven szerepel, ennek pontos okát térképünk nem részletezi. A tengerszint feletti magasságok és mélységek színkódolása a térkép alatt., a tanszergyártó vállalat logója a bal felső sarokban. Norvégia partjaitól, illetve Murmanszk városától északra apró sérülés, a térkép jobb szélén apró gyűrődések, apró hiányok, melyek a szövegtükröt nem érintik. A térkép hátoldalán illesztések, illetve halvány lapszéli foltosság. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] Mapa geologiczna Rzeczypospolitej Polskiej. Carte géologique de la Republique Polonaise. Skala 1 : 750,000. (1926) [Varsó] Warszawa, 1926. Panstowy Insytut Geologiczny (Druk: Woskowego Instytutu Geograficznego), Színes térkép, mérete: 1145x1110 mm egy 1300x1170 mm méretű térképlapon. A Czeslaw Kuzniar (1889-1955) lengyel térképész által szerkesztett földtani térképen az első világháborús német és osztrák-magyar katonai összeomlás nyomán újra megalakult lengyel állam területe, melyhez északkeleten, a szovjet-lengyel háború nyomán megszerzett Vilnius környéki, valamint fehérorosz területek is csatlakoznak, mely területek megszerzésével Lengyelország a mainál nagyobb területű regionális középhatalommá vált. (Az ország a Gdansk szabad városától északra és nyugatra elhelyezkedő területek birtoklásával kisebb, ám létfontosságú tengerparti korridorhoz is jutott, Vilnius városának és környékének megszállásával pedig parázs viszonyra tett szert az ekkoriban önállósuló litván állammal.) Vízrajzi, település-, közút- és vasúthálózati részleteket is közlő térképünk elsődleges adatközlése a teljes ország területének geológiai részleteire koncentrál. Térképünk érdekessége, hogy az államhatárokon kívül is jobbára lengyel nyelven nevezi meg a településeket, illetve északkeleten Kelet-Poroszország és (a nem éppen barátinak számító) Litvánia határa jelöletlen marad. A lengyel és francia nyelvű, színkódolt geológiai jelmagyarázat a bal sarokban, illetve alul. Térképünk jobb szélén apró gyűrődések, a szövegtükrön kívül apró hiányok. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964) Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon. Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult. Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek; a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Europa. (Német nyelvű természetföldrajzi falitérkép, a politikai határok, egyes települések és vasútvonalak feltüntetésével.) Mértéke: 1:3,000,000. (1979) Gotha-Leipzig, 1979. VEB Hermann Haack Geographisch-Kartographische Anstalt. Színes térkép, mérete: 1700x2010 mm egy 1810x2125 mm méretű térképlapon. Német feliratozású iskolai falitérképünk az európai kontinens természetföldrajzát mutatja be. A térkép döntően a kontinens hegy- és vízrajzát ismerteti, melyet az államhatárok, a fontosabb települések, vasutak és csatornák feltüntetése is gazdagít. Térképünk hegységeket, tengereket, öblöket és nagytájakat illető megnevezései német nyelvűek, az államnevek szintén német nyelven szerepelnek, a települések és a folyók neve viszont az adott ország államnyelve szerinti. Térképünk két esetben tér el az általános nevezéktantól: a csehszlovák állam neve cseh nyelven, a Tisza pedig német nyelven szerepel, ennek pontos okát térképünk nem részletezi. A tengerszint feletti magasságok és mélységek színkódolása a térkép alatt., a tanszergyártó vállalat logója a bal felső sarokban. Norvégia partjaitól, illetve Murmanszk városától északra apró sérülés, a térkép jobb szélén apró gyűrődések, apró hiányok, melyek a szövegtükröt nem érintik. A térkép hátoldalán illesztések, illetve halvány lapszéli foltosság. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313538.jpg)
![[Térkép] Mapa geologiczna Rzeczypospolitej Polskiej. Carte géologique de la Republique Polonaise. Skala 1 : 750,000. (1926) [Varsó] Warszawa, 1926. Panstowy Insytut Geologiczny (Druk: Woskowego Instytutu Geograficznego), Színes térkép, mérete: 1145x1110 mm egy 1300x1170 mm méretű térképlapon. A Czeslaw Kuzniar (1889-1955) lengyel térképész által szerkesztett földtani térképen az első világháborús német és osztrák-magyar katonai összeomlás nyomán újra megalakult lengyel állam területe, melyhez északkeleten, a szovjet-lengyel háború nyomán megszerzett Vilnius környéki, valamint fehérorosz területek is csatlakoznak, mely területek megszerzésével Lengyelország a mainál nagyobb területű regionális középhatalommá vált. (Az ország a Gdansk szabad városától északra és nyugatra elhelyezkedő területek birtoklásával kisebb, ám létfontosságú tengerparti korridorhoz is jutott, Vilnius városának és környékének megszállásával pedig parázs viszonyra tett szert az ekkoriban önállósuló litván állammal.) Vízrajzi, település-, közút- és vasúthálózati részleteket is közlő térképünk elsődleges adatközlése a teljes ország területének geológiai részleteire koncentrál. Térképünk érdekessége, hogy az államhatárokon kívül is jobbára lengyel nyelven nevezi meg a településeket, illetve északkeleten Kelet-Poroszország és (a nem éppen barátinak számító) Litvánia határa jelöletlen marad. A lengyel és francia nyelvű, színkódolt geológiai jelmagyarázat a bal sarokban, illetve alul. Térképünk jobb szélén apró gyűrődések, a szövegtükrön kívül apró hiányok. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312671.jpg)
![[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964) Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon. Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult. Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek; a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312647.jpg)
