Kriegsgeschichtliche Uebersicht der wichtigsten Feldzüge der letzten 100 Jahre. Horsetzky, Adolf von. Wien, 1889. Seidel, 33 t. (térképek) modern mappában, az eredeti borító felhasználásával.
cca 1900 11 db Közép-, Kelet-Európával és az Alpokkal kapcsolatos térképmelléklet a Pallas Nagy Lexikonából. Posner Károly Lajos és Fia, Bp., Pallas. Jórészt kihajtható, 24x30 cm-es térképek.
cca 1900 10 db Dél-Európával, a Balkánnal és a tengerszorosokkal kapcsolatos térképmelléklet a Pallas Nagy Lexikonából. Posner Károly Lajos és Fia, Bp., Pallas. jórészt kihajtható, 24x30 cm-es térképek.
[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.
[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236582.jpg)
![[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235433.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235410.jpg)
