Schack Béla (szerk.): Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona I-IV. kötet. A modern üzleti élet enciklopédiája. Bp., 1934., Révai. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kopott borítóval, sérült címlapokkal.
[Folyóirat] Néptanítók lapja. Felelős szerkesztő: Ujváry Béla. Megjelenik minden hét csütörtökén. XXXI. évfolyam, 1-52. szám. (1898. január 6. - 1898. deczember 29.) [Teljes, egybekötve.] Budapest, 1898. Vallás- és Közoktatási Magyar Királyi Ministerium (M. Kir. Egyetemi Nyomda). Összesen VI + 832 (törzsanyag) + 460 p. (mellékletek). Az 1868-tól 1944-ig megjelenő pedagógiai hetilap, a Néptanítók lapja lapszámonként 16 oldal terjedelemben, valamint változó, 2-28 oldal terjedelmű mellékletekkel jelent meg, példányunk az 1898. évi lapszámokat és mellékleteket hiánytalanul tartalmazza. A századfordulós évfolyam Wlassics Gyula miniszter köszöntőjével indul, számos lapszám foglalkozik a népiskolai tanítási reform, a tanfelügyelet és a tanítók megélhetésének kérdésével. Nemzetközi kitekintést jelent a svéd és amerikai pedagógiai iskolarendszer több számon át tartó bemutatása és kritikája; a számok visszatérő témája a magyar nyelvű oktatás kérdése, amelyet a szaklap a nemzetiségi területeken nemzetstratégiai jelentőségűnek tekintett. A mellékletek állandóan visszatérő, nemzetiségi nyelvi tankönyvhirdetései azonban a közkeletű vélekedéssel szemben azt bizonyítják, hogy a századfordulós iskolarendszer jól támogatta a horvát, román és egyéb nyelvű oktatást is. A lapszámokban az oktatáspolitikai cikkeken kívül pedagógiatörténeti, szakmódszertani tanulmányok, sőt pedagógiai ihletésű tárcanovellák is találhatóak, az egyes számokat pedig oktatási rövidhírek és szakmai levelezés zárja. Évfolyamunk képes anyaga legfőképpen korabeli pedagógiai tankönyvek illusztrációiból áll össze. Példányunk fűzése az utolsó lapszám előtt meglazult. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. VIII. évfolyam, 1-50/51. szám. (1933. január 8. - 1933. december 24.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1933. Dr. Kellner és Kiss Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal, az utolsó, dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, illetve a berlini nemzetiszocialista térfoglalás témáit, illetve a budapesti várospolitika alakulását. Jellemző címek: Jávor Pál inzultálta Dayka Margitot -- Lehár Ferenc birtokot vásárol Budapest határában -- Weisz Richárd birkózó világbajnok levele a Heti Ujsághoz a "trantklubok" üzelmeiről -- Tizenöt évig zsidó községi bíró volt Lakompakon az egyik fiatal Bethlen gróf feleségének nagybátyja -- Gál Franciskának nem engedték meg a Gaál név használatát -- Lord Rothermere 500 fontja -- Lewis Sinclair, a világhírű író titokban négy napig Budapesten tartózkodott -- Kíméletlen támadás Szomory Dezső ellen: a kutyája miatt -- Dirsztay Gedeon báró, a híres magyar sportmecénás bankár csúnya sexuális botrány középpontjába került Bécsben -- Zsarolás, lopás, csalás, öngyilkosság két szerkesztő gyilkos kenyérharcában -- Jön a művészi "numerus clausus" Németországban. Hazajönnek Németországból világhírű sztárjaink -- Kétségbeesett harc 60 ezer ember egészségéért. Pestszentlőrincet és Pestszentimrét meggyilkolja a főváros szeméttelepe -- Eckhardt: 665 (Egy parlamenti közbeszólás margójára) -- Képviselők és városatyák újságjainak rohama a főváros sajtópénzeinek szétosztásánál -- A két Latabár ellen pert indítottak a Rotterék a Bolondóra című operett miatt -- A Royal szállóban megtalálták az udvarlót az ágy alatt, mire a táncosnő felvágta ereit -- Hogyan lehet valaki a városházán egyik napról a másikra napidíjasból osztályvezető főmérnök? -- Bécs irigyen nézi Pestet: Boldog békés világ: Budapest a neved ma! -- Plágiumvád egy Baumgartner-díjas író regénye körül. Tamási Áron Ladó Laji hargitai erdőpásztortól lopta-e az Ábel a rengetegben című regényét? Hogy került Szép Ernő a Hargitára? -- Eggerth Mártát megverték Berlinben, mert kifestve ment az uccára -- Tisztázzuk: Vernek-e a rendőrségen? -- "A pesti zsidók igen egészséges hatással voltak rám": mondja egy new-yorki interjúban Christa Winsloe, a híres regényírónő -- A Nemzeti Színház új igazgatója előadásra kérte Molnár Ferenc új darabját -- Balatonföldvár pusztulása. Hazárdjáték tombol a hajdan csöndes és előkelő balatoni fürdőhelyen -- Fegyencből szerkesztő -- Álhírlapíró lettem? -- Hogyan lepleztem le az erzsébetvárosi bombamerénylet tetteseit? Számos oldalon szövegközti képes és szöveges hirdetések, számos hátsó borítón a szövetséges vicclapnak, a Nagy Imre-féle "Az Ojság" című periodikának hirdetése. Néhány levélen kisebb lapszéli gyűrődés. Példányunk fűzése az első lapszámnál enyhén meglazult, az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés. Lakatos 796. Sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, a kötéstáblák és a gerinc elvált a könyvtesttől.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. IX. évfolyam, 1-50/51. szám. (1934. január 7. - 1934. december 23.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1934. Dr. Kellner és Kiss Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal, az utolsó, egy számé 16, a karácsonyi dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet, a hazai antiszemitizmus, illetve a berlini nemzetiszocialista térfoglalás témáit, illetve a budapesti várospolitika alakulását. Jellemző címek: Friedmann Ignác kormányfőtanácsos megvert egy rabbit -- Megadta a bíróság az utcai nőnek baleset folytán elmaradt keresményét. A számításnál a rendes napszám-bért vette alapul -- Kegyetlen sorok egy sajtóper margójára --Városatyák, vissza a kaptafához! -- Botrány a szentesi rabbiné pesti felolvasása körül -- Békesség földje.. Magyarország -- Az almakrőzus milliói. Moskovits, Krausz és az elnök úr. Akik még ma is pengőmilliókat keresnek -- Akiket csak előzetes frakkcenzúra után engedtek az Operabálba. Fotóriporterek izgalmas felvonulása a frakkcenzor előtt -- Pesti zsidók százával hagyják ott a hitüket -- Gaál Franci esete a bölcs rabbival a kikeresztelkedés körül -- 193-ik sajtópöröm margójára -- Garbai Sándor tragikus vándorlása a tanácsköztársasági elnökségtől a mozijegyszedői állásig -- Egyetemi tanár lett Dániában a pesti zsidó gyerek, akit nem vettek fel az egyetemre -- Váratlan vihar az újságírók táborában -- Fedák tragikus napjai Amerikában. "Amerika a csalók, gengszerek országa", sikoltotta Fedák, "Hollywood a banditák világa". Fedák harca amerikai menedzserével -- A semmeringi és badeni játékkaszinó világbotránya. Három magyar hamiskártyás fosztotta ki az osztrák Monte-Carlo vendégeit -- Pogány József egykori magyar népbiztost milliós sikkasztással vádolja a szovjet -- Göring Pesten -- Ijesztően fogy Budapest lakossága. A neonfény és motorzaj népességromboló hatása a világvárosokban -- Major Henrik szellemes és okos beszéde a karrikatúráról -- Kokainszeánszon eszméletlen állapotban találtak fiatal arisztokratákat, társaságbeli úrinőket egy pesti előkelő családnál -- A Vígszínház palotáját Weisz Fülöp támogatásával megvásárolta Roboz Imre, a színház eddigi bérlő vezérigazgatója -- Az első, hiteles, drámai tudósítás [Ernst] Röhm letartóztatásáról és Heines haláláról. Elmondja: Goebbels propagandaminiszter -- Elcsábíthat-e egy 17 éves fiú egy 36 éves asszonyt? -- Puccs a Magyarságnál -- Vitatkozzunk a választójogról? Számos oldalon szövegközti képes és szöveges hirdetések, számos hátsó borítón a szövetséges vicclapnak, a Nagy Imre-féle "Az Ojság" című periodikának hirdetése. A lap a 37. lapszámtól kezdve kétszínnyomású címlappal jelenik meg, melyen ezúttal már név szerint is megjelennek a szerkesztőn kívüli cikkszerzők. A két világháború közti, sajátos perspektívájú pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Lakatos 796. Sérült gerincű, enyhén foltos korabeli egészvászon kötésben, az első és hátsó borítók bekötve.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. X. évfolyam, 1-51/52. szám. (1935. január 6. - 1935. december 22.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1935. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal, az utolsó, az évzáró ünnepi dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, jelentős figyelmet szentel a hazai antiszemitizmus és az antiszemita újságírás témájának, illetve a berlini nemzetiszocialista hatalomátvétel filmvilágot érintő következményeinek. A tizedik évfolyamába lépő újság cikkeit a szerkesztőn kívül már több szerző jegyzi, állandó rovattal jelentkezik Kósa Miklós, a színházi cikkeket Békéssy Imre, a portrékat, méltatásokat Halmi Bódog írja. A lap alkalmanként valódi írókat is feltüntet címoldalán (Tersánszky Józsi Jenőt, Kárpáti Aurélt) ám az írók a bulvárlap hasábjain legfeljebb baráti levéllel jelentkeznek. Népesebb szerzőgárda egyedül az évzáró ünnepi dupla számban jelenik meg, ott a lap négy főnyi törzsgárdáján túl Fodor Pál, Kálmán Jenő, Király Pál, Komlós Jenő és Petschauer Attila is megjelenteti írását. Jellemző címek a tartalomból: A badeni játékkaszinó balekfogó trükkje. Osztrák slepper hadjárat a magyar játék-paklik ellen -- Királykuti Bachruch Mici három házasságának kulisszatitkai -- Weisz Aladár gyárigazgató esete a gépíró kisasszonnyal -- Ki örökli a Színházi Életet? Incze Sándor szenzációs és furcsa végrendelete -- A hercegnő ne zsidózzon! -- Dúsgazdag tőkés, aki ötezer hamis dollárral csapta be Grosz Imrét -- Egy magyar mérnök feltalálta a diktálás után dolgozó írógépet -- Bernstein, Hunyady és a Schwarz nővérek (színi kritika) -- Ellopta vagy ajándékba kapta a színésznő Korngold bankár arany cigarettatárcáját? -- Gózon Gyula méltatása -- Filmsztárok, akiket száműzött a Harmadik Birodalom. Szőke Szakáll megcsappant jövedelméből jobban él, mint Berlinben. Mit keres Alpár Gitta? Legtöbbet Ábrahám Pál vesztett, akinek akkordjai nem csendülhetnek fel Németországban. Gaál Franci szerencséje -- A pletyka banditái -- Bigámiát követett-e el báró Semsey Gedeon? -- A feledékeny László Fülöp és pesti családja -- Megtiltják a bakkarát Budapest valamennyi klubjában -- Bizalmas levél a hollywoodi erkölcsökről -- Zuglap az, amelyet nem az olvasó tart el! -- A magyar nyilaskeresztes vezér antiszemitizmusa közelről. Festetich Sándor gróf csak zsidónak adja bérbe a földjeit, ujságát és pártja plakátjait zsidó nyomdában nyomtatja -- Zsilinszky Bandi tolla -- Mit keres a Corvin Áruház elnöke a filmszakmában? -- Utálatos-e a gazdag zsidó? Vázsonyi János és Kósa Miklós vitája -- Strausz Vilmos, a Bristol szálló tulajdonosa 40,000 pengőt fizet a bolhák miatt -- Ki tette el láb alól Lugosi Bélát? -- Garami és a revízió -- Gangsterdráma Siófokon -- Milotay gyomra -- Elkeseredett harc a "láthatatlanná tevő csodagép" körül. A városligeti mutatványtól a rendőrségig és az újabb találmányig -- Mondta-e a gróf feleségéről a kaszinóban, hogy vén bestia? -- Mit csinált Gerő Lili Abesszíniában? 18 hónapig saját bárja volt Addisz-Abebában egy pesti lánynak. Hogy táncolnak, hogyan öltözködnek, mit isznak az előkelő abesszinek? -- Hipnózissal leplezte le tolvaj szobalányát az idegorvos -- Rökk Marika, az antiszemita -- Sok szerkesztő, kevés becsület! -- Bársony Rózsi: Párisba megyek, Londonba megyek, Hollywoodba megyek és a Tisza Kálmán téren játszom -- Széthúzó liberálisok. A két világháború közti, sajátos perspektívájú pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Lakatos 796. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. XI. évfolyam, 1/2-51. szám, XII. évfolyam, 1-17. szám. (1936. január 12. - 1937. május 2.) [49 lapszám és 17 lapszám, egybekötve.] Budapest, 1936-1937. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája - Kellner Andor Könyvnyomdája. A lapszámok terjedelme az évindító, 16 oldalas dupla szám kivételével egységesen 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, lelkesen méltatja az egymással szorosan összefonódó belvárosi színházi és szórakoztatóipar eredményeit és pletykáit, illetve szemlézi a hazai antiszemita közbeszéd jelenségeit. A tizenegyedik évébe lépő folyóiratnak már népesebb írógárdája van, az állandó kolumnista Falus Ferenc és Kósa Miklós mellett Barabás Loránd, Békéssy Imre, Halmi Bódog, Peterdi Andor és Roboz Imre újságírók is közreműködnek, egy-egy közhírességtől pedig időről időre rövidebb interjúkat is szerez a lap (Hatvany Lajostól, Hevesi Sándortól, Hunyady Sándortól - különösképpen még az egészen más témában elhíresült Prónay Páltól is). Időről időre a budapesti önkormányzat néhány képviselőjéről is kedvező portrét fest a lap, egy-egy portrécikkben lerója tiszteletét egy-egy befutott irodalmár előtt, előszeretettel vázol egy-egy pesti karriertörténetet, ám a lap elsődleges fókuszában a magánéleti, közéleti és pénzügyi botrányok állnak. Jellemző címek: A kis görl nagy álma -- Sallai Leó, a Riviéra réme -- Tilos a szakáll a Hungária fürdőben -- Életmaximum Sértő módra, avagy ahogy Kálmánka a pesti kávéházat elképzeli -- Amit Krecsányi sem tudott kinyomozni -- Zsidózz csak, Meskó! -- Hogy lett a legpechesebb futballcsapat a "Budai 11"? -- A főurak pumpkasszája, Schieber Samu meghalt -- Weiss Fülöp hatvan éve -- Nyílt levél Pekár Gyulához -- Irodalmi zugírászat és kontárság -- Izgalmas rendőri feljelentés meztelen táncosnők toborzójáról. Mi történt a körúti szállodában? -- A feltörő Krausz Simon új Andrássy úti villájában beszél azokról, akik elhagyták, rangról, címről, bankárokról, síberekről és terveiről -- Csathó Kálmán, a szerencsés [irodalmi portré] -- Zsilinszky, az élhetetlen [politikai portré] -- Berényi gróf 130 voltja, versei, cikkei és csodálatos találmányai -- Brüll Alfréd feltűnő nyilatkozata a nemzetközi futball mai légköréről -- Egy boldog színházi trösztvezér vallomásai -- Kik az ajtónyitogató elnökök? Beszélgetés Éber Antallal bizonyos politikai jutalmazásokról -- Szegény Goldberger Leó nem énekelheti többé: "Kislány, kezeket fel!", A "Lila akác"-tól is eltiltotta a bíróság. Szerzői jogbitorlás büntetéssel -- Pikantéria és pletyka Márai Sándor egy holland kiadású könyvének előszava körül -- Őszinte beszélgetés Hevesi Sándorral sikerekről, múltról, jövőről s a hálás emberekről -- Thomas Mann papucsban. Interjú Hatvany Lajossal -- Kikeresztelkedési láz Budapesten -- Mi történik, ha egy Hatvany báró két pengő miatt mérges lesz? -- Fiaim, csak csipkelődjetek avagy Séta a jobb- és baloldali sajtó kánikulai gorombaságai között -- Festetich gróf kétmilliós adóssága. Ötszáz pengős árverés és a nyilas vezér repülő szenvedélye -- Keresztény képviselő kegyetlen levele az új keresztény sajtótrösztről -- Hogyan korrigálta át Heltai Jenő versét a Fűszerkereskedők lapja? -- Sajtóparazitákkal szemtől-szembe -- Ádáz gyűlöletté fajult a kulissza mögötti sajtóharc az új kormánylap körül. Kegyetlen röpirat a liberális lapok ellen -- Milyen legény legyen a liberális politikus? Kóbor Tamás a liberálizmus parlamenti garnitúrájáról -- Egy kegyetlen könyvről beszél egész Pest. Mit ír Katona Jenő "Magyar import hitleristák" című könyvében? -- Az új antiszemita táltos -- Interjú Darányi miniszterelnök egykori házitanítójával -- Intim adatok a titokzatos Névtelen utcai noteszből. Ki a 128 előkelő hölgy? -- Eltűnt Pestről Földes Jolán világhírű regényíró -- El lehet sikkasztani Hatvany Lajost? -- Tárgyilagos ítélet az Ignotus contra Babits-perben -- Molnár C. Pál beszél önmagáról -- Szálasy mint partáj -- Eltulajdonította-e a Corvin Áruház Czirelly iparművész szellemi termékét? Példányunk az 1936. évi lapszámok döntő többségét, 48 lapszámot tartalmaz, további az 1937. évi első 17 lapszámot, folytatólagosan. [Hiányzó lapszámok: XI/14., XI/26., XI/52.] Néhány levél sarkán apró gyűrődés. Lakatos 796. Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. XII. évfolyam, 18-51/52. szám. (1937. május 9. - 1937. december 25.) [Egybekötve.] Budapest, 1937. Kellner Albert Könyvnyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetes perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a pesti közélet témáit, lelkesen méltatja az egymással szorosan összefonódó belvárosi színházi és szórakoztatóipar eredményeit és pletykáit, illetve évfolyamról évfolyamra egyre nagyobb terjedelemben szemlézi a hazai antiszemita közbeszéd jelenségeit -- évfolyamunk a markáns válogatású hírek és botrányhírek mellett antiszemita jelenségek szemlézőjének tekinthető. A tizenkettedik évébe lépő folyóiratnak már népesebb írógárdája van, az állandó kolumnista Falus Ferenc és Kósa Miklós mellett Peterdi Andor, Reiter László és Tábori Jenő újságírók is közreműködnek, egy-egy közhírességtől pedig időről időre rövidebb interjúkat is szerez a lap (évfolyamunkban Germanus Gyula nyilatkozik). Jellemző cikkcímek: A világhírű Kertész Mihály azt kérdi Hollywoodban: "Kizárt dolog az, hogy a kerepesi temetőben földeljenek el?" Gyönyörű levél a híres magyar rendező honvágyáról -- Szekfű Gyula vezetésével új szellemi front alakul a germán befolyás ellen -- Kivándorol Hatvany Lilly. A Hollywoodba készülő irodalmi bárónő érzelmes búcsúja -- Kiskáté kezdő antiszemita szerkesztők számára -- Pestiek a spanyol lövészárokban -- Egry Mária retikülje és a lopással gyanúsított vendégek -- Aschner Lipót, egy nagyiparos regénye -- Az állam visszavonja az Ernst-múzeum árveréstartási és aukció engedélyét -- Zsidó jampecek, akik termelik az antiszemitizmust -- Meggyalázta egy antiszemita vezér a halott Miklós Andor emlékét -- Ki az a jobboldali körökben ünnepelt Paolo Orania olasz antiszemita író? -- Joshua Albert pesti nagyiparos, a Moktár és a Filtex igazgatósági tagja elájult, amikor kiderült, hogy a törvény előtt álló Bosel három millióval becsapta -- Őszinte írás hollywoodi magyar karrierekről -- Aschner és a hiúság -- Egy magyar katolikus pap kegyetlen könyve az új német vallásról és annak pápájáról: Rosenbergről -- A nagybankok altisztjeit szervezik be a nyilas propagandába a saját gazdáik ellen -- Így lett pesti milliomos a lodzi rongyszakértő. Silberfenig Juda és Jaszl karriérje Galíciától Budakalászig -- Három törvényhozó és Szálasi -- Kétezer magyar hozzátartozója izgul Pesten a sangháji pokol miatt -- "Kínos feledékenység": Rózsahegyi Kálmán és társai, akik nem kaptak meghívót a Nemzeti Színház jubileumára -- Fajtiszta bankigazgatókat követel Szálasi mester -- A "renegát" Veres Péter furcsa válasza Milotaynak -- Szabad-e pletykarovatot csinálni? -- Vitéz Málnási Ödön vezér nyílegyenes pályafutása Mónus Illéstől báró Hatvany Lajoson át Szálasi Ferencig -- A pornográf Zichy-regények titka -- Szenzációs leleplezés német térképekről, amelyek az egész Dunántúlt bekebelezik, Budával együtt a Német Birodalomba -- Szép Ernő a porondon -- Molnár Ferenc leleplezi az ál Liliomot -- Egy költő halálára: József Attiláról. Példányunk első leveleinek sarkán apró gyűrődés, a kötéstáblák fűzése meggyengült. Lakatos 796. Sérült, hiányos gerincű korabeli félvászon kötésben.
[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. VI. évfolyam, 1-42. szám. (1931. január 4. - 1931. november 8.) Budapest, 1931. Dr. Kellner és Kiss Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme az év túlnyomó részében egységesen 16 oldal, később 10, majd 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as években az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, erre az esetre kimondottan büszkén és meglehetősen gyakran hivatkozik szenzációkat, pletykákat taglaló, ám sajátos stílusú interjúkat is közlő lapjában. Jellemző címek: Titkos 300 selyemharisnyája, 80 sportsapkája és 10 nadrágos pizsamája között. Egy riporter fantasztikus felfedezései a művésznő magán ruhatárjában -- Antiszemita filmvállalatot akarnak csinálni Berlinben az Ufából! -- Elárverezték a leghíresebb magyar kalandor bécsi palotáját. Degré-Deutsch Vilmos kalandos pályafutása a börtöntől a császári tanácsosságig -- Meztelen vendég a Hungária szálló folyosóján -- A gyilkos Mrs. Boutler Pesten. Hatvani báróék és Miklós Andor társaságában járt -- Rajnai Gabi csipketerítőt lopott -- Előkelő kokain és morfium szalonok után kutat a rendőrség. Itt a kokaintörvény! -- Nincs olyan esztendő, hogy 6-7 állatszelídítőt meg ne gyilkolnának a saját oroszlánai vagy tigrisei: mondja Proske kapitány, a világhírű állatszelídítő -- Kegyelmet Falus Ferencnek! -- Néhány szó az akasztásról -- A félkarú huszárkapitány és az elegáns szappangyárosné diszkrét esti autótúrái -- Plagizálta-e Feleki Kamill Darmora táncszámait? -- Egy magyar táncosné pezsgős palackkal fejbe vágott egy román főhadnagyot. Véres affér egy bárban. A táncosnőt letartóztatták -- A hitközségi elnökválasztás egyhangú jelöltje Stern Samu -- Pár percig a gyűjtőfogházban Falus Ferencnél -- Izgatott beszélgetés Szabó Dezsővel, aki egyelőre nem beszél Romániáról, de így kiált: "Ha börtönbe kerülök is, világgá kiáltom igazamat!" -- Titkos Ilonával az angyalföldi nyomortanyákon -- A vérengző sváb parasztlegény 48 óráig tartotta ostrom alatt faluját -- Borzasztó hírek a banán körül. Fordult-e elő lepra-megbetegedés Budapesten? Csordás tisztifőorvos nyilatkozata -- Amiről nem beszélnek a magyar beszélőfilm startjánál -- Heti glosszák a turfról -- Hogyan végkielégíti egy pesti író a barátnőjét? -- Kiszabadultam a börtönből... -- Palágyi Lajos esete Herczeg Ferenccel, Pekár Gyulával és a Petőfi Társasággal -- Háremet tartott a Hűvösvölgyben egy földbirtokos, aki titokban áttért a mohamedán hitre -- Hogyan indul egy újságíró a börtönbe... -- Lábatlan Ferkó a pesti aszfalton. A nyomorék gyermeknap kínos szenzációi -- Egy pesti kávéház, ahol 120 képviselőjelölt sörözik és feketézik -- Hogyan lett Goldstein Ellából Fould Harryné, Európa leggazdagabb asszonya? -- Százezrekkel maradtak adósok a pártok a választások után -- Amit a dunaparti hotelben a jazz zenész lát.. -- Megbolondult ez a Szabó Dezső? Idézetek a legfrissebb cikkéből -- Falus Ferenc riportja Miklós Andorról. Mint a szalagcímekből is látszik, a szenzációs híreket tálaló revolverzsurnalizmus nem mai keletű. Dokumentumunk a leplezetlenül elfogult botránykrónika-írás korabeli technikájáról, a bűnügyi szerkesztőségek működéséről emlékezetes részleteket nyújt. Példányunk az évfolyam 1-42. számát hiánytalanul tartalmazza (hiányzó lapszámok: VI/43-48.). Számos oldalon szövegközti képes és szöveges hirdetések, számos hátsó borítón a szövetséges kiadványnak tűnő vicclapnak, a Nagy Imre-féle "Az Ojság" című periodikának hirdetése. A lapszámok eredeti első fedőborítói hiánytalanul, a hátsó fedőborítók túlnyomórészt bekötve. Néhány levélen kisebb lapszéli gyűröttség. Lakatos 796. Sérült, hiányos gerincű korabeli félvászon kötésben, a kötéstáblák elváltak a könyvtesttől.
[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden héten kedden. III. évfolyam, 1-34. szám (1942. január 6. - 1942. december 15.) [Egybekötve, 22 lapszám.] Budapest, 1942. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok terjedelme a karácsonyi szám kivételével egységesen 34 oldal. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat utódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat közéleti és nemzetpolitikai írásait honismereti, művelődéstörténeti, néprajzi, pedagógiai cikkek, vitacikkek, interjúk kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag. A lap szerzői között konzervatív, polgári, népi és baloldali írók egyaránt feltűnnek, Herczeg Ferenc, Harsányi Zsolt, Csathó Kálmán éppúgy feltűnik a szerzők között, mint Cs. Szabó László, Laczkó Géza, Hunyady Sándor, Ráth-Végh István, Karácsony Sándor, Kodolányi János, Németh László, a népi írók és esszéírók közül Illyés Gyula, Féja Géza, Sinka István, Veres Péter több írást jegyez, és szép számmal feltűnnek baloldali írók is: Kassák Lajos, Nagy Lajos, Darvas József. A Nyugat nemzedékével való kapcsolatokat jelenti Schöpflin Aladár kritikus, Szabó, Lőrinc, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő és Jékely Zoltán jelenléte. A lapszámok a Zilahy Lajos, Kállay Miklós, Móricz Zsigmond, Karácsony Sándor, Veres Péter által írt, aktuális témákra rezonáló vezércikkel indulnak, majd szubjektív témát jár körül a Krónika rovat, mellyel szemben rendre egész oldalas szociofotó vagy városi, vidéki életkép szerepelnek. A gazdagon illusztrált folyóirat folytatásos regénye, illetve novellái gyakran illusztráltak. Több számon átnyúlik a ponyva szerepéről rendezett vita, folytatólagosan jelen van viszont a lapban a színházi és filmes rovat: a színházi jegyzetet előbb Féja Géza, később Németh László írja, a filmes rovatban gyakori az éppen aktuális német UFA-film főszereplőjéről közölt egész oldalas jelmezes portré. A lap jobbára tartózkodik a belpolitikai vagy háborús kommentároktól (az első két évfolyamhoz képest látványosan csökkent a jelenlétük), cserébe tágabb látóhatárt követelő, hosszú kifutású társadalmi és kulturális folyamatok kerülnek a jegyzetírók szemkörébe. A lapszámok komoly témái után a közölt kozmetikai hirdetések, a lap divat és gasztronómiai tartalma, valamint filmes hírei feltehetően a társadalmi és irodalmi anyagok elsődleges olvasói mellett más olvasóréteget is megcéloztak. A gazdag fotóanyag mellett évfolyamszámainkat Szabó Vladimir, Szabó Lajos, Byssz Róbert, Gáborjáni Szabó Kálmán, Márffy Ödön rajzai illusztrálják. Az évfolyamban 34 lapszám jelent meg, ebből 22 számot tartalmaz kötetünk (hiányzó lapszámok: III/2., III/4., III/7-8., III/23-30). Csaknem valamennyi első borító bekötve, a hátsó borítóknak pedig több mint fele került bekötésre. A lapszámokból összesen 8 levél hiányzik, számos oldalon kisebb foltosság, egyes lapszéleken kisebb gyűrődés, néhány levélen apró szakadás, hiány, javítás. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.
[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. V. évfolyam, 1-15. szám (1944. január 1. - 1944. augusztus 1.) [Egybekötve, 10 lapszám.] Budapest, 1944. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok 50, később 34 oldalasak. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, tudományos és társasági folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat utódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat közéleti írásait honismereti, művelődéstörténeti, gazdasági és természettudományos ismeretterjesztő cikkek kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag- A lap szerzői között polgári, népi és baloldali szerzők egyaránt feltűnnek, Cs. Szabó László, Karácsony Sándor, Kodolányi János, Illés Endre mellett Németh László, Féja Géza, Illyés Gyula képviselik az esszéírást, Ráth-Végh István és Tonelli Sándor a művelődéstörténet, Kassák Lajos és Veres Péter a baloldali gondolatot, a Nyugat irodalmi hagyományával való összefüggést pedig Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Lőrinc írásai. A folyóirat hagyományos, hosszabb távú társadalmi jelenségeket elemző vezércikke, illetve a szubjektívabb hangvételű, a lap legjobb tárcaírói által írt Krónika rovat évfolyamunkban is megmarad, a korábbi évfolyamokban jellemző, egész oldalas szociofotográfiai anyagot évfolyamunkban már inkább politikusportrék váltották fel, a magyar háborús részvételre való tekintettel a Világhírek képriportja sokkal gyakrabban közöl válogatást a háborús fotózás témájából, olykor pedig a légvédelem, illetve az elszenvedett légicsapások fotóhírei is bekerülnek az újságba. Feltűnő ugyanakkor, hogy a lap kimondottan kerüli a belpolitikai témákat, az angolszász orientációjú, kimondottan németellenes szerkesztőség egyetlen utalást sem tesz a Magyarország 1944. március 19-i megszállásával felállt Sztójay-kormány jelenlétére, jóllehet a képes magazinok többsége megtette ezt a gesztust. A napi szintű és német érdekeket kiszolgáló aktuális belpolitika helyett így jelentősebb tér jut a fotóanyaggal kísért természettudományi és művelődéstörténeti rovatoknak, illetve a divat-, a gasztronómiai és filmrovatnak. (Évfolyamunk lapszámai - a korábbi évfolyamok gyakorlatával szemben - a filmes anyagban mellőzik a német filmgyártás képes bemutatását, helyettük a magyar filmgyártás méltatása zajlik.) Lapszámaink grafikáit Byssz Róbert, Keglevich Lenke, Pávich Béla, Szabó Vladimir készítették. Kötetünk az évfolyam 18 számából 10 lapszámot tartalmaz, (hiányzó lapszámok: V/3., V/6., V/8., V/10., V/12., V/16-18.), valamennyi első és hátsó borító bekötve, a lapszámokból összesen három levél hiányzik, az egyik lapszám első borítóján, illetve az azt követő 16 levélen jelentősebb hiány, néhány oldalon foltosság, illetve lapszéli gyűröttség. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.
[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. IV. évfolyam, 1-15. szám (1943. január 1. - 1943. november 15.) [Egybekötve, 19 lapszám.] Budapest, 1944. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok egységesen 50 oldal terjedelműek. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat utódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat közéleti és nemzetpolitikai írásait honismereti, művelődéstörténeti, néprajzi, technikatörténeti cikkek, vitacikkek, interjúk kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag. A lap szerzői között polgári, népi és baloldali írók egyaránt feltűnnek: Cs. Szabó László, Hamvas Béla, Karácsony Sándor, Kodolányi János, Illés Endre mellett Németh László, Féja Géza, Illyés Gyula képviselik az esszéírást, Ráth-Végh István, Tonelli Sándor és Siklóssy László a művelődéstörténet-írást, Kassák Lajos, Nagy Lajos, Darvas József és Veres Péter a baloldali gondolatot, a Nyugat irodalmi hagyományával való összefüggést pedig Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Lőrinc írásai. A háborús helyzetre való tekintettel természetesen háborús fotóriportok is szerepelnek a lapban, a lapszámok esszéi pedig a háborúba fordult civilizáció és azon belül a magyarság sorskérdéseit elemzik. A lap korábbi és későbbi évfolyamaihoz képest a politikai állásfoglalást burkolt módon jól érzékelteti az angolszász orientációjú, németellenes lap: elég csak arra a gesztusra gondolni, hogy milyen külföldi szerzőktől adnak közre fordításokat (Jean Giono francia szerző drámájának fordítása több számon keresztül fut, ugyanez a helyzet, a brit Somerset Maugham egy írásával). Úgyszintén nem véletlen, hogy a folyóirat időről időre a markáns és nem éppen németbarát álláspontjáról is nevezetes íróval, Szabó Dezsővel készít riportot, írásait pedig méltatja, a lap néhány egész oldalas portréja alapján pedig könnyen azonosítható kimondatlan állásfoglalása: a Teleki Pál és Pethő Sándor előtt tisztelgő egész oldalas felvételek kimondatlanul is sejtetik a szerkesztőség magyar különutasság, függetlenség melletti kiállása. Hasonló irányt jelöl ki az újság ritka belpolitikai riportja, mely a sorsdöntő 1943-as szárszói találkozóról készült. A lap másik jelentős irányát a (Byssz Róbert, Pólya Tibor, Gy. Szabó Béla és Szabó Vladimir által) gazdagon illusztrált szépprózai anyag teszi ki. A lapszámok végén az esszéken, szépirodalmi, honismereti anyagon túl gasztronómiai rovat, a képes hirdetések között pedig meglepő számban vonulnak fel szépségápolási és fehérnemű hirdetések. Kötetünk az évfolyam 24 számából 19 lapszámot tartalmaz (hiányzó lapszámok: IV/5., IV/13., IV/15., IV/23-24.), valamennyi lapszám illusztrált első és hátsó borítója bekötve, a meglevő lapszámokból mindössze két levél hiányzik. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.
[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden héten pénteken [kedden] I. évfolyam, 1-8. szám, II. évfolyam, 4-52. szám. (1940. szeptember 27. - 1940. november 15.; 1941. január 17. - 1941. december 16.) [Egybekötve, az első évfolyamból 7, a második évfolyamból 13 szórványszám.] Budapest, 1940-1941. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok az I. évfolyam 1. száma kivételével egységesen 34 oldal terjedelműek. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, tudományos és társadalmi folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat jogutódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat nemzetpolitikai írásait honismereti, művelődéstörténeti, néprajzi és társadalomtudományi cikkek, interjúk kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag. A lap szerzői között konzervatív, polgári, népi és baloldali írók egyaránt feltűnnek, Márai Sándor, Cs. Szabó László, Karácsony Sándor mellett Kodolányi János, Németh László, Féja Géza, Ortutay Gyula, Veres Péter, Nagy Lajos, a Nyugattal való folytonosságot Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Jékely Zoltán, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő és Illés Endre írásai biztosítják. Bár a lap heti fotóriportjaiban beszámol a világpolitika, az országgyarapodás, a háború és a hadtechnika, olykor érintőlegesen a belpolitika híreiről, szemléletében mégis angolszász orientációjúnak mondható (az első szám első cikkét Teleki Pál írta), összességében azonban az összmagyarság, a kibővült ország összes magyarja számára kíván nívós irodalmi és társadalmi anyagot kínálni. A lapszámok kozmetikai hirdetései, divat- és sporthírei, színházi és filmes hírei feltehetően a nemzetpolitikai és irodalmi anyagok elsődleges olvasói mellett más olvasóréteget is megcéloztak. A gazdag fotóanyag mellett évfolyamszámainkat Szabó Vladimir, Byssz Róbert, Fáy Dezső, Szalay Lajos, Szabó Gabriella és Szőnyi István rajzai illusztrálják. Példányunk az 1940. évi I. évfolyam első 8 lapszámát tartalmazza, valamint az 1941. évi folyam 13 lapszámát (hiányzó lapszámok: I/3.; II/1-2., II/5-6., II/8., II/12-14., II/16-20., II/22-34., II/36-37., II/39-42., II/44-45, II/47-48., II/50-51). Az első évfolyam meglevő lapszámainak illusztrált első és hátsó borítói bekötve, a második évfolyam meglevő lapszámainak első borítói zömmel bekötve. Az első évfolyam lapszámaiból összesen három levél hiányzik, a második évfolyam meglevő lapszámaiból összesen 39 levél hiányzik, néhány levélen kisebb gyűröttség, kisebb szakadás, kisebb foltosság, illetve kézi színezés. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Folyóirat] Néptanítók lapja. Felelős szerkesztő: Ujváry Béla. Megjelenik minden hét csütörtökén. XXXI. évfolyam, 1-52. szám. (1898. január 6. - 1898. deczember 29.) [Teljes, egybekötve.] Budapest, 1898. Vallás- és Közoktatási Magyar Királyi Ministerium (M. Kir. Egyetemi Nyomda). Összesen VI + 832 (törzsanyag) + 460 p. (mellékletek). Az 1868-tól 1944-ig megjelenő pedagógiai hetilap, a Néptanítók lapja lapszámonként 16 oldal terjedelemben, valamint változó, 2-28 oldal terjedelmű mellékletekkel jelent meg, példányunk az 1898. évi lapszámokat és mellékleteket hiánytalanul tartalmazza. A századfordulós évfolyam Wlassics Gyula miniszter köszöntőjével indul, számos lapszám foglalkozik a népiskolai tanítási reform, a tanfelügyelet és a tanítók megélhetésének kérdésével. Nemzetközi kitekintést jelent a svéd és amerikai pedagógiai iskolarendszer több számon át tartó bemutatása és kritikája; a számok visszatérő témája a magyar nyelvű oktatás kérdése, amelyet a szaklap a nemzetiségi területeken nemzetstratégiai jelentőségűnek tekintett. A mellékletek állandóan visszatérő, nemzetiségi nyelvi tankönyvhirdetései azonban a közkeletű vélekedéssel szemben azt bizonyítják, hogy a századfordulós iskolarendszer jól támogatta a horvát, román és egyéb nyelvű oktatást is. A lapszámokban az oktatáspolitikai cikkeken kívül pedagógiatörténeti, szakmódszertani tanulmányok, sőt pedagógiai ihletésű tárcanovellák is találhatóak, az egyes számokat pedig oktatási rövidhírek és szakmai levelezés zárja. Évfolyamunk képes anyaga legfőképpen korabeli pedagógiai tankönyvek illusztrációiból áll össze. Példányunk fűzése az utolsó lapszám előtt meglazult. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301524.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. VIII. évfolyam, 1-50/51. szám. (1933. január 8. - 1933. december 24.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1933. Dr. Kellner és Kiss Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal, az utolsó, dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, illetve a berlini nemzetiszocialista térfoglalás témáit, illetve a budapesti várospolitika alakulását. Jellemző címek: Jávor Pál inzultálta Dayka Margitot -- Lehár Ferenc birtokot vásárol Budapest határában -- Weisz Richárd birkózó világbajnok levele a Heti Ujsághoz a "trantklubok" üzelmeiről -- Tizenöt évig zsidó községi bíró volt Lakompakon az egyik fiatal Bethlen gróf feleségének nagybátyja -- Gál Franciskának nem engedték meg a Gaál név használatát -- Lord Rothermere 500 fontja -- Lewis Sinclair, a világhírű író titokban négy napig Budapesten tartózkodott -- Kíméletlen támadás Szomory Dezső ellen: a kutyája miatt -- Dirsztay Gedeon báró, a híres magyar sportmecénás bankár csúnya sexuális botrány középpontjába került Bécsben -- Zsarolás, lopás, csalás, öngyilkosság két szerkesztő gyilkos kenyérharcában -- Jön a művészi "numerus clausus" Németországban. Hazajönnek Németországból világhírű sztárjaink -- Kétségbeesett harc 60 ezer ember egészségéért. Pestszentlőrincet és Pestszentimrét meggyilkolja a főváros szeméttelepe -- Eckhardt: 665 (Egy parlamenti közbeszólás margójára) -- Képviselők és városatyák újságjainak rohama a főváros sajtópénzeinek szétosztásánál -- A két Latabár ellen pert indítottak a Rotterék a Bolondóra című operett miatt -- A Royal szállóban megtalálták az udvarlót az ágy alatt, mire a táncosnő felvágta ereit -- Hogyan lehet valaki a városházán egyik napról a másikra napidíjasból osztályvezető főmérnök? -- Bécs irigyen nézi Pestet: Boldog békés világ: Budapest a neved ma! -- Plágiumvád egy Baumgartner-díjas író regénye körül. Tamási Áron Ladó Laji hargitai erdőpásztortól lopta-e az Ábel a rengetegben című regényét? Hogy került Szép Ernő a Hargitára? -- Eggerth Mártát megverték Berlinben, mert kifestve ment az uccára -- Tisztázzuk: Vernek-e a rendőrségen? -- "A pesti zsidók igen egészséges hatással voltak rám": mondja egy new-yorki interjúban Christa Winsloe, a híres regényírónő -- A Nemzeti Színház új igazgatója előadásra kérte Molnár Ferenc új darabját -- Balatonföldvár pusztulása. Hazárdjáték tombol a hajdan csöndes és előkelő balatoni fürdőhelyen -- Fegyencből szerkesztő -- Álhírlapíró lettem? -- Hogyan lepleztem le az erzsébetvárosi bombamerénylet tetteseit? Számos oldalon szövegközti képes és szöveges hirdetések, számos hátsó borítón a szövetséges vicclapnak, a Nagy Imre-féle "Az Ojság" című periodikának hirdetése. Néhány levélen kisebb lapszéli gyűrődés. Példányunk fűzése az első lapszámnál enyhén meglazult, az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés. Lakatos 796. Sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, a kötéstáblák és a gerinc elvált a könyvtesttől.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301531.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. IX. évfolyam, 1-50/51. szám. (1934. január 7. - 1934. december 23.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1934. Dr. Kellner és Kiss Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal, az utolsó, egy számé 16, a karácsonyi dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet, a hazai antiszemitizmus, illetve a berlini nemzetiszocialista térfoglalás témáit, illetve a budapesti várospolitika alakulását. Jellemző címek: Friedmann Ignác kormányfőtanácsos megvert egy rabbit -- Megadta a bíróság az utcai nőnek baleset folytán elmaradt keresményét. A számításnál a rendes napszám-bért vette alapul -- Kegyetlen sorok egy sajtóper margójára --Városatyák, vissza a kaptafához! -- Botrány a szentesi rabbiné pesti felolvasása körül -- Békesség földje.. Magyarország -- Az almakrőzus milliói. Moskovits, Krausz és az elnök úr. Akik még ma is pengőmilliókat keresnek -- Akiket csak előzetes frakkcenzúra után engedtek az Operabálba. Fotóriporterek izgalmas felvonulása a frakkcenzor előtt -- Pesti zsidók százával hagyják ott a hitüket -- Gaál Franci esete a bölcs rabbival a kikeresztelkedés körül -- 193-ik sajtópöröm margójára -- Garbai Sándor tragikus vándorlása a tanácsköztársasági elnökségtől a mozijegyszedői állásig -- Egyetemi tanár lett Dániában a pesti zsidó gyerek, akit nem vettek fel az egyetemre -- Váratlan vihar az újságírók táborában -- Fedák tragikus napjai Amerikában. "Amerika a csalók, gengszerek országa", sikoltotta Fedák, "Hollywood a banditák világa". Fedák harca amerikai menedzserével -- A semmeringi és badeni játékkaszinó világbotránya. Három magyar hamiskártyás fosztotta ki az osztrák Monte-Carlo vendégeit -- Pogány József egykori magyar népbiztost milliós sikkasztással vádolja a szovjet -- Göring Pesten -- Ijesztően fogy Budapest lakossága. A neonfény és motorzaj népességromboló hatása a világvárosokban -- Major Henrik szellemes és okos beszéde a karrikatúráról -- Kokainszeánszon eszméletlen állapotban találtak fiatal arisztokratákat, társaságbeli úrinőket egy pesti előkelő családnál -- A Vígszínház palotáját Weisz Fülöp támogatásával megvásárolta Roboz Imre, a színház eddigi bérlő vezérigazgatója -- Az első, hiteles, drámai tudósítás [Ernst] Röhm letartóztatásáról és Heines haláláról. Elmondja: Goebbels propagandaminiszter -- Elcsábíthat-e egy 17 éves fiú egy 36 éves asszonyt? -- Puccs a Magyarságnál -- Vitatkozzunk a választójogról? Számos oldalon szövegközti képes és szöveges hirdetések, számos hátsó borítón a szövetséges vicclapnak, a Nagy Imre-féle "Az Ojság" című periodikának hirdetése. A lap a 37. lapszámtól kezdve kétszínnyomású címlappal jelenik meg, melyen ezúttal már név szerint is megjelennek a szerkesztőn kívüli cikkszerzők. A két világháború közti, sajátos perspektívájú pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Lakatos 796. Sérült gerincű, enyhén foltos korabeli egészvászon kötésben, az első és hátsó borítók bekötve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301532.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. X. évfolyam, 1-51/52. szám. (1935. január 6. - 1935. december 22.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1935. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal, az utolsó, az évzáró ünnepi dupla számé 24 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szerkesztő ebben az évfolyamban sem feledkezik meg kínálkozó témák esetén saját korábbi riporteri munkássága méltatásáról. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, jelentős figyelmet szentel a hazai antiszemitizmus és az antiszemita újságírás témájának, illetve a berlini nemzetiszocialista hatalomátvétel filmvilágot érintő következményeinek. A tizedik évfolyamába lépő újság cikkeit a szerkesztőn kívül már több szerző jegyzi, állandó rovattal jelentkezik Kósa Miklós, a színházi cikkeket Békéssy Imre, a portrékat, méltatásokat Halmi Bódog írja. A lap alkalmanként valódi írókat is feltüntet címoldalán (Tersánszky Józsi Jenőt, Kárpáti Aurélt) ám az írók a bulvárlap hasábjain legfeljebb baráti levéllel jelentkeznek. Népesebb szerzőgárda egyedül az évzáró ünnepi dupla számban jelenik meg, ott a lap négy főnyi törzsgárdáján túl Fodor Pál, Kálmán Jenő, Király Pál, Komlós Jenő és Petschauer Attila is megjelenteti írását. Jellemző címek a tartalomból: A badeni játékkaszinó balekfogó trükkje. Osztrák slepper hadjárat a magyar játék-paklik ellen -- Királykuti Bachruch Mici három házasságának kulisszatitkai -- Weisz Aladár gyárigazgató esete a gépíró kisasszonnyal -- Ki örökli a Színházi Életet? Incze Sándor szenzációs és furcsa végrendelete -- A hercegnő ne zsidózzon! -- Dúsgazdag tőkés, aki ötezer hamis dollárral csapta be Grosz Imrét -- Egy magyar mérnök feltalálta a diktálás után dolgozó írógépet -- Bernstein, Hunyady és a Schwarz nővérek (színi kritika) -- Ellopta vagy ajándékba kapta a színésznő Korngold bankár arany cigarettatárcáját? -- Gózon Gyula méltatása -- Filmsztárok, akiket száműzött a Harmadik Birodalom. Szőke Szakáll megcsappant jövedelméből jobban él, mint Berlinben. Mit keres Alpár Gitta? Legtöbbet Ábrahám Pál vesztett, akinek akkordjai nem csendülhetnek fel Németországban. Gaál Franci szerencséje -- A pletyka banditái -- Bigámiát követett-e el báró Semsey Gedeon? -- A feledékeny László Fülöp és pesti családja -- Megtiltják a bakkarát Budapest valamennyi klubjában -- Bizalmas levél a hollywoodi erkölcsökről -- Zuglap az, amelyet nem az olvasó tart el! -- A magyar nyilaskeresztes vezér antiszemitizmusa közelről. Festetich Sándor gróf csak zsidónak adja bérbe a földjeit, ujságát és pártja plakátjait zsidó nyomdában nyomtatja -- Zsilinszky Bandi tolla -- Mit keres a Corvin Áruház elnöke a filmszakmában? -- Utálatos-e a gazdag zsidó? Vázsonyi János és Kósa Miklós vitája -- Strausz Vilmos, a Bristol szálló tulajdonosa 40,000 pengőt fizet a bolhák miatt -- Ki tette el láb alól Lugosi Bélát? -- Garami és a revízió -- Gangsterdráma Siófokon -- Milotay gyomra -- Elkeseredett harc a "láthatatlanná tevő csodagép" körül. A városligeti mutatványtól a rendőrségig és az újabb találmányig -- Mondta-e a gróf feleségéről a kaszinóban, hogy vén bestia? -- Mit csinált Gerő Lili Abesszíniában? 18 hónapig saját bárja volt Addisz-Abebában egy pesti lánynak. Hogy táncolnak, hogyan öltözködnek, mit isznak az előkelő abesszinek? -- Hipnózissal leplezte le tolvaj szobalányát az idegorvos -- Rökk Marika, az antiszemita -- Sok szerkesztő, kevés becsület! -- Bársony Rózsi: Párisba megyek, Londonba megyek, Hollywoodba megyek és a Tisza Kálmán téren játszom -- Széthúzó liberálisok. A két világháború közti, sajátos perspektívájú pesti botrányújságírás emlékezetes dokumentuma. Lakatos 796. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301533.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. XI. évfolyam, 1/2-51. szám, XII. évfolyam, 1-17. szám. (1936. január 12. - 1937. május 2.) [49 lapszám és 17 lapszám, egybekötve.] Budapest, 1936-1937. Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomdája - Kellner Andor Könyvnyomdája. A lapszámok terjedelme az évindító, 16 oldalas dupla szám kivételével egységesen 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetesen elfogult perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a sajtókorrupció, a cenzúra, a pesti közélet témáit, lelkesen méltatja az egymással szorosan összefonódó belvárosi színházi és szórakoztatóipar eredményeit és pletykáit, illetve szemlézi a hazai antiszemita közbeszéd jelenségeit. A tizenegyedik évébe lépő folyóiratnak már népesebb írógárdája van, az állandó kolumnista Falus Ferenc és Kósa Miklós mellett Barabás Loránd, Békéssy Imre, Halmi Bódog, Peterdi Andor és Roboz Imre újságírók is közreműködnek, egy-egy közhírességtől pedig időről időre rövidebb interjúkat is szerez a lap (Hatvany Lajostól, Hevesi Sándortól, Hunyady Sándortól - különösképpen még az egészen más témában elhíresült Prónay Páltól is). Időről időre a budapesti önkormányzat néhány képviselőjéről is kedvező portrét fest a lap, egy-egy portrécikkben lerója tiszteletét egy-egy befutott irodalmár előtt, előszeretettel vázol egy-egy pesti karriertörténetet, ám a lap elsődleges fókuszában a magánéleti, közéleti és pénzügyi botrányok állnak. Jellemző címek: A kis görl nagy álma -- Sallai Leó, a Riviéra réme -- Tilos a szakáll a Hungária fürdőben -- Életmaximum Sértő módra, avagy ahogy Kálmánka a pesti kávéházat elképzeli -- Amit Krecsányi sem tudott kinyomozni -- Zsidózz csak, Meskó! -- Hogy lett a legpechesebb futballcsapat a "Budai 11"? -- A főurak pumpkasszája, Schieber Samu meghalt -- Weiss Fülöp hatvan éve -- Nyílt levél Pekár Gyulához -- Irodalmi zugírászat és kontárság -- Izgalmas rendőri feljelentés meztelen táncosnők toborzójáról. Mi történt a körúti szállodában? -- A feltörő Krausz Simon új Andrássy úti villájában beszél azokról, akik elhagyták, rangról, címről, bankárokról, síberekről és terveiről -- Csathó Kálmán, a szerencsés [irodalmi portré] -- Zsilinszky, az élhetetlen [politikai portré] -- Berényi gróf 130 voltja, versei, cikkei és csodálatos találmányai -- Brüll Alfréd feltűnő nyilatkozata a nemzetközi futball mai légköréről -- Egy boldog színházi trösztvezér vallomásai -- Kik az ajtónyitogató elnökök? Beszélgetés Éber Antallal bizonyos politikai jutalmazásokról -- Szegény Goldberger Leó nem énekelheti többé: "Kislány, kezeket fel!", A "Lila akác"-tól is eltiltotta a bíróság. Szerzői jogbitorlás büntetéssel -- Pikantéria és pletyka Márai Sándor egy holland kiadású könyvének előszava körül -- Őszinte beszélgetés Hevesi Sándorral sikerekről, múltról, jövőről s a hálás emberekről -- Thomas Mann papucsban. Interjú Hatvany Lajossal -- Kikeresztelkedési láz Budapesten -- Mi történik, ha egy Hatvany báró két pengő miatt mérges lesz? -- Fiaim, csak csipkelődjetek avagy Séta a jobb- és baloldali sajtó kánikulai gorombaságai között -- Festetich gróf kétmilliós adóssága. Ötszáz pengős árverés és a nyilas vezér repülő szenvedélye -- Keresztény képviselő kegyetlen levele az új keresztény sajtótrösztről -- Hogyan korrigálta át Heltai Jenő versét a Fűszerkereskedők lapja? -- Sajtóparazitákkal szemtől-szembe -- Ádáz gyűlöletté fajult a kulissza mögötti sajtóharc az új kormánylap körül. Kegyetlen röpirat a liberális lapok ellen -- Milyen legény legyen a liberális politikus? Kóbor Tamás a liberálizmus parlamenti garnitúrájáról -- Egy kegyetlen könyvről beszél egész Pest. Mit ír Katona Jenő "Magyar import hitleristák" című könyvében? -- Az új antiszemita táltos -- Interjú Darányi miniszterelnök egykori házitanítójával -- Intim adatok a titokzatos Névtelen utcai noteszből. Ki a 128 előkelő hölgy? -- Eltűnt Pestről Földes Jolán világhírű regényíró -- El lehet sikkasztani Hatvany Lajost? -- Tárgyilagos ítélet az Ignotus contra Babits-perben -- Molnár C. Pál beszél önmagáról -- Szálasy mint partáj -- Eltulajdonította-e a Corvin Áruház Czirelly iparművész szellemi termékét? Példányunk az 1936. évi lapszámok döntő többségét, 48 lapszámot tartalmaz, további az 1937. évi első 17 lapszámot, folytatólagosan. [Hiányzó lapszámok: XI/14., XI/26., XI/52.] Néhány levél sarkán apró gyűrődés. Lakatos 796. Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3302431.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. XII. évfolyam, 18-51/52. szám. (1937. május 9. - 1937. december 25.) [Egybekötve.] Budapest, 1937. Kellner Albert Könyvnyomdája. A lapszámok terjedelme egységesen 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as évek elején az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, sajtóvétségeiért több ízben elmarasztalták, ám a jól feltérképezett olvasóközönsége számára sajátos hangvételben, jellegzetes perspektívában készített sajtótermék több mint egy évtizedig, belügyminiszteri betiltásáig létezett. A szenzációorientált retorika ellenére a folyóirat éles, ha nem is teljesen elfogulatlan figyelemmel kommentálja az irodalmi- és sajtópolitika, a pesti közélet témáit, lelkesen méltatja az egymással szorosan összefonódó belvárosi színházi és szórakoztatóipar eredményeit és pletykáit, illetve évfolyamról évfolyamra egyre nagyobb terjedelemben szemlézi a hazai antiszemita közbeszéd jelenségeit -- évfolyamunk a markáns válogatású hírek és botrányhírek mellett antiszemita jelenségek szemlézőjének tekinthető. A tizenkettedik évébe lépő folyóiratnak már népesebb írógárdája van, az állandó kolumnista Falus Ferenc és Kósa Miklós mellett Peterdi Andor, Reiter László és Tábori Jenő újságírók is közreműködnek, egy-egy közhírességtől pedig időről időre rövidebb interjúkat is szerez a lap (évfolyamunkban Germanus Gyula nyilatkozik). Jellemző cikkcímek: A világhírű Kertész Mihály azt kérdi Hollywoodban: "Kizárt dolog az, hogy a kerepesi temetőben földeljenek el?" Gyönyörű levél a híres magyar rendező honvágyáról -- Szekfű Gyula vezetésével új szellemi front alakul a germán befolyás ellen -- Kivándorol Hatvany Lilly. A Hollywoodba készülő irodalmi bárónő érzelmes búcsúja -- Kiskáté kezdő antiszemita szerkesztők számára -- Pestiek a spanyol lövészárokban -- Egry Mária retikülje és a lopással gyanúsított vendégek -- Aschner Lipót, egy nagyiparos regénye -- Az állam visszavonja az Ernst-múzeum árveréstartási és aukció engedélyét -- Zsidó jampecek, akik termelik az antiszemitizmust -- Meggyalázta egy antiszemita vezér a halott Miklós Andor emlékét -- Ki az a jobboldali körökben ünnepelt Paolo Orania olasz antiszemita író? -- Joshua Albert pesti nagyiparos, a Moktár és a Filtex igazgatósági tagja elájult, amikor kiderült, hogy a törvény előtt álló Bosel három millióval becsapta -- Őszinte írás hollywoodi magyar karrierekről -- Aschner és a hiúság -- Egy magyar katolikus pap kegyetlen könyve az új német vallásról és annak pápájáról: Rosenbergről -- A nagybankok altisztjeit szervezik be a nyilas propagandába a saját gazdáik ellen -- Így lett pesti milliomos a lodzi rongyszakértő. Silberfenig Juda és Jaszl karriérje Galíciától Budakalászig -- Három törvényhozó és Szálasi -- Kétezer magyar hozzátartozója izgul Pesten a sangháji pokol miatt -- "Kínos feledékenység": Rózsahegyi Kálmán és társai, akik nem kaptak meghívót a Nemzeti Színház jubileumára -- Fajtiszta bankigazgatókat követel Szálasi mester -- A "renegát" Veres Péter furcsa válasza Milotaynak -- Szabad-e pletykarovatot csinálni? -- Vitéz Málnási Ödön vezér nyílegyenes pályafutása Mónus Illéstől báró Hatvany Lajoson át Szálasi Ferencig -- A pornográf Zichy-regények titka -- Szenzációs leleplezés német térképekről, amelyek az egész Dunántúlt bekebelezik, Budával együtt a Német Birodalomba -- Szép Ernő a porondon -- Molnár Ferenc leleplezi az ál Liliomot -- Egy költő halálára: József Attiláról. Példányunk első leveleinek sarkán apró gyűrődés, a kötéstáblák fűzése meggyengült. Lakatos 796. Sérült, hiányos gerincű korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3302432.jpg)
![[Folyóirat] Heti Ujság. Falus Ferenc riportlapja. Megjelenik minden szombaton. VI. évfolyam, 1-42. szám. (1931. január 4. - 1931. november 8.) Budapest, 1931. Dr. Kellner és Kiss Törekvés Nyomdája. A lapszámok terjedelme az év túlnyomó részében egységesen 16 oldal, később 10, majd 12 oldal. A Falus Ferenc (1896-1971) újságíró, bűnügyi újságíró szerkesztésében megindult heti bulvármagazin 1926 novemberében indult, és egészen 1938. évi betiltásáig létezett. A korábban több lapnál dolgozó újságíró az 1920-as években az Est-lapok bűnügyi rovatát vezette. Az ellentmondásos módszerekkel dolgozó újságíró egy írásáért börtönbüntetést is kapott, erre az esetre kimondottan büszkén és meglehetősen gyakran hivatkozik szenzációkat, pletykákat taglaló, ám sajátos stílusú interjúkat is közlő lapjában. Jellemző címek: Titkos 300 selyemharisnyája, 80 sportsapkája és 10 nadrágos pizsamája között. Egy riporter fantasztikus felfedezései a művésznő magán ruhatárjában -- Antiszemita filmvállalatot akarnak csinálni Berlinben az Ufából! -- Elárverezték a leghíresebb magyar kalandor bécsi palotáját. Degré-Deutsch Vilmos kalandos pályafutása a börtöntől a császári tanácsosságig -- Meztelen vendég a Hungária szálló folyosóján -- A gyilkos Mrs. Boutler Pesten. Hatvani báróék és Miklós Andor társaságában járt -- Rajnai Gabi csipketerítőt lopott -- Előkelő kokain és morfium szalonok után kutat a rendőrség. Itt a kokaintörvény! -- Nincs olyan esztendő, hogy 6-7 állatszelídítőt meg ne gyilkolnának a saját oroszlánai vagy tigrisei: mondja Proske kapitány, a világhírű állatszelídítő -- Kegyelmet Falus Ferencnek! -- Néhány szó az akasztásról -- A félkarú huszárkapitány és az elegáns szappangyárosné diszkrét esti autótúrái -- Plagizálta-e Feleki Kamill Darmora táncszámait? -- Egy magyar táncosné pezsgős palackkal fejbe vágott egy román főhadnagyot. Véres affér egy bárban. A táncosnőt letartóztatták -- A hitközségi elnökválasztás egyhangú jelöltje Stern Samu -- Pár percig a gyűjtőfogházban Falus Ferencnél -- Izgatott beszélgetés Szabó Dezsővel, aki egyelőre nem beszél Romániáról, de így kiált: "Ha börtönbe kerülök is, világgá kiáltom igazamat!" -- Titkos Ilonával az angyalföldi nyomortanyákon -- A vérengző sváb parasztlegény 48 óráig tartotta ostrom alatt faluját -- Borzasztó hírek a banán körül. Fordult-e elő lepra-megbetegedés Budapesten? Csordás tisztifőorvos nyilatkozata -- Amiről nem beszélnek a magyar beszélőfilm startjánál -- Heti glosszák a turfról -- Hogyan végkielégíti egy pesti író a barátnőjét? -- Kiszabadultam a börtönből... -- Palágyi Lajos esete Herczeg Ferenccel, Pekár Gyulával és a Petőfi Társasággal -- Háremet tartott a Hűvösvölgyben egy földbirtokos, aki titokban áttért a mohamedán hitre -- Hogyan indul egy újságíró a börtönbe... -- Lábatlan Ferkó a pesti aszfalton. A nyomorék gyermeknap kínos szenzációi -- Egy pesti kávéház, ahol 120 képviselőjelölt sörözik és feketézik -- Hogyan lett Goldstein Ellából Fould Harryné, Európa leggazdagabb asszonya? -- Százezrekkel maradtak adósok a pártok a választások után -- Amit a dunaparti hotelben a jazz zenész lát.. -- Megbolondult ez a Szabó Dezső? Idézetek a legfrissebb cikkéből -- Falus Ferenc riportja Miklós Andorról. Mint a szalagcímekből is látszik, a szenzációs híreket tálaló revolverzsurnalizmus nem mai keletű. Dokumentumunk a leplezetlenül elfogult botránykrónika-írás korabeli technikájáról, a bűnügyi szerkesztőségek működéséről emlékezetes részleteket nyújt. Példányunk az évfolyam 1-42. számát hiánytalanul tartalmazza (hiányzó lapszámok: VI/43-48.). Számos oldalon szövegközti képes és szöveges hirdetések, számos hátsó borítón a szövetséges kiadványnak tűnő vicclapnak, a Nagy Imre-féle "Az Ojság" című periodikának hirdetése. A lapszámok eredeti első fedőborítói hiánytalanul, a hátsó fedőborítók túlnyomórészt bekötve. Néhány levélen kisebb lapszéli gyűröttség. Lakatos 796. Sérült, hiányos gerincű korabeli félvászon kötésben, a kötéstáblák elváltak a könyvtesttől.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301530.jpg)
![[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden héten kedden. III. évfolyam, 1-34. szám (1942. január 6. - 1942. december 15.) [Egybekötve, 22 lapszám.] Budapest, 1942. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok terjedelme a karácsonyi szám kivételével egységesen 34 oldal. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat utódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat közéleti és nemzetpolitikai írásait honismereti, művelődéstörténeti, néprajzi, pedagógiai cikkek, vitacikkek, interjúk kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag. A lap szerzői között konzervatív, polgári, népi és baloldali írók egyaránt feltűnnek, Herczeg Ferenc, Harsányi Zsolt, Csathó Kálmán éppúgy feltűnik a szerzők között, mint Cs. Szabó László, Laczkó Géza, Hunyady Sándor, Ráth-Végh István, Karácsony Sándor, Kodolányi János, Németh László, a népi írók és esszéírók közül Illyés Gyula, Féja Géza, Sinka István, Veres Péter több írást jegyez, és szép számmal feltűnnek baloldali írók is: Kassák Lajos, Nagy Lajos, Darvas József. A Nyugat nemzedékével való kapcsolatokat jelenti Schöpflin Aladár kritikus, Szabó, Lőrinc, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő és Jékely Zoltán jelenléte. A lapszámok a Zilahy Lajos, Kállay Miklós, Móricz Zsigmond, Karácsony Sándor, Veres Péter által írt, aktuális témákra rezonáló vezércikkel indulnak, majd szubjektív témát jár körül a Krónika rovat, mellyel szemben rendre egész oldalas szociofotó vagy városi, vidéki életkép szerepelnek. A gazdagon illusztrált folyóirat folytatásos regénye, illetve novellái gyakran illusztráltak. Több számon átnyúlik a ponyva szerepéről rendezett vita, folytatólagosan jelen van viszont a lapban a színházi és filmes rovat: a színházi jegyzetet előbb Féja Géza, később Németh László írja, a filmes rovatban gyakori az éppen aktuális német UFA-film főszereplőjéről közölt egész oldalas jelmezes portré. A lap jobbára tartózkodik a belpolitikai vagy háborús kommentároktól (az első két évfolyamhoz képest látványosan csökkent a jelenlétük), cserébe tágabb látóhatárt követelő, hosszú kifutású társadalmi és kulturális folyamatok kerülnek a jegyzetírók szemkörébe. A lapszámok komoly témái után a közölt kozmetikai hirdetések, a lap divat és gasztronómiai tartalma, valamint filmes hírei feltehetően a társadalmi és irodalmi anyagok elsődleges olvasói mellett más olvasóréteget is megcéloztak. A gazdag fotóanyag mellett évfolyamszámainkat Szabó Vladimir, Szabó Lajos, Byssz Róbert, Gáborjáni Szabó Kálmán, Márffy Ödön rajzai illusztrálják. Az évfolyamban 34 lapszám jelent meg, ebből 22 számot tartalmaz kötetünk (hiányzó lapszámok: III/2., III/4., III/7-8., III/23-30). Csaknem valamennyi első borító bekötve, a hátsó borítóknak pedig több mint fele került bekötésre. A lapszámokból összesen 8 levél hiányzik, számos oldalon kisebb foltosság, egyes lapszéleken kisebb gyűrődés, néhány levélen apró szakadás, hiány, javítás. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301527.jpg)
![[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. V. évfolyam, 1-15. szám (1944. január 1. - 1944. augusztus 1.) [Egybekötve, 10 lapszám.] Budapest, 1944. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok 50, később 34 oldalasak. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, tudományos és társasági folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat utódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat közéleti írásait honismereti, művelődéstörténeti, gazdasági és természettudományos ismeretterjesztő cikkek kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag- A lap szerzői között polgári, népi és baloldali szerzők egyaránt feltűnnek, Cs. Szabó László, Karácsony Sándor, Kodolányi János, Illés Endre mellett Németh László, Féja Géza, Illyés Gyula képviselik az esszéírást, Ráth-Végh István és Tonelli Sándor a művelődéstörténet, Kassák Lajos és Veres Péter a baloldali gondolatot, a Nyugat irodalmi hagyományával való összefüggést pedig Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Lőrinc írásai. A folyóirat hagyományos, hosszabb távú társadalmi jelenségeket elemző vezércikke, illetve a szubjektívabb hangvételű, a lap legjobb tárcaírói által írt Krónika rovat évfolyamunkban is megmarad, a korábbi évfolyamokban jellemző, egész oldalas szociofotográfiai anyagot évfolyamunkban már inkább politikusportrék váltották fel, a magyar háborús részvételre való tekintettel a Világhírek képriportja sokkal gyakrabban közöl válogatást a háborús fotózás témájából, olykor pedig a légvédelem, illetve az elszenvedett légicsapások fotóhírei is bekerülnek az újságba. Feltűnő ugyanakkor, hogy a lap kimondottan kerüli a belpolitikai témákat, az angolszász orientációjú, kimondottan németellenes szerkesztőség egyetlen utalást sem tesz a Magyarország 1944. március 19-i megszállásával felállt Sztójay-kormány jelenlétére, jóllehet a képes magazinok többsége megtette ezt a gesztust. A napi szintű és német érdekeket kiszolgáló aktuális belpolitika helyett így jelentősebb tér jut a fotóanyaggal kísért természettudományi és művelődéstörténeti rovatoknak, illetve a divat-, a gasztronómiai és filmrovatnak. (Évfolyamunk lapszámai - a korábbi évfolyamok gyakorlatával szemben - a filmes anyagban mellőzik a német filmgyártás képes bemutatását, helyettük a magyar filmgyártás méltatása zajlik.) Lapszámaink grafikáit Byssz Róbert, Keglevich Lenke, Pávich Béla, Szabó Vladimir készítették. Kötetünk az évfolyam 18 számából 10 lapszámot tartalmaz, (hiányzó lapszámok: V/3., V/6., V/8., V/10., V/12., V/16-18.), valamennyi első és hátsó borító bekötve, a lapszámokból összesen három levél hiányzik, az egyik lapszám első borítóján, illetve az azt követő 16 levélen jelentősebb hiány, néhány oldalon foltosság, illetve lapszéli gyűröttség. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301529.jpg)
![[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. IV. évfolyam, 1-15. szám (1943. január 1. - 1943. november 15.) [Egybekötve, 19 lapszám.] Budapest, 1944. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok egységesen 50 oldal terjedelműek. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat utódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat közéleti és nemzetpolitikai írásait honismereti, művelődéstörténeti, néprajzi, technikatörténeti cikkek, vitacikkek, interjúk kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag. A lap szerzői között polgári, népi és baloldali írók egyaránt feltűnnek: Cs. Szabó László, Hamvas Béla, Karácsony Sándor, Kodolányi János, Illés Endre mellett Németh László, Féja Géza, Illyés Gyula képviselik az esszéírást, Ráth-Végh István, Tonelli Sándor és Siklóssy László a művelődéstörténet-írást, Kassák Lajos, Nagy Lajos, Darvas József és Veres Péter a baloldali gondolatot, a Nyugat irodalmi hagyományával való összefüggést pedig Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Lőrinc írásai. A háborús helyzetre való tekintettel természetesen háborús fotóriportok is szerepelnek a lapban, a lapszámok esszéi pedig a háborúba fordult civilizáció és azon belül a magyarság sorskérdéseit elemzik. A lap korábbi és későbbi évfolyamaihoz képest a politikai állásfoglalást burkolt módon jól érzékelteti az angolszász orientációjú, németellenes lap: elég csak arra a gesztusra gondolni, hogy milyen külföldi szerzőktől adnak közre fordításokat (Jean Giono francia szerző drámájának fordítása több számon keresztül fut, ugyanez a helyzet, a brit Somerset Maugham egy írásával). Úgyszintén nem véletlen, hogy a folyóirat időről időre a markáns és nem éppen németbarát álláspontjáról is nevezetes íróval, Szabó Dezsővel készít riportot, írásait pedig méltatja, a lap néhány egész oldalas portréja alapján pedig könnyen azonosítható kimondatlan állásfoglalása: a Teleki Pál és Pethő Sándor előtt tisztelgő egész oldalas felvételek kimondatlanul is sejtetik a szerkesztőség magyar különutasság, függetlenség melletti kiállása. Hasonló irányt jelöl ki az újság ritka belpolitikai riportja, mely a sorsdöntő 1943-as szárszói találkozóról készült. A lap másik jelentős irányát a (Byssz Róbert, Pólya Tibor, Gy. Szabó Béla és Szabó Vladimir által) gazdagon illusztrált szépprózai anyag teszi ki. A lapszámok végén az esszéken, szépirodalmi, honismereti anyagon túl gasztronómiai rovat, a képes hirdetések között pedig meglepő számban vonulnak fel szépségápolási és fehérnemű hirdetések. Kötetünk az évfolyam 24 számából 19 lapszámot tartalmaz (hiányzó lapszámok: IV/5., IV/13., IV/15., IV/23-24.), valamennyi lapszám illusztrált első és hátsó borítója bekötve, a meglevő lapszámokból mindössze két levél hiányzik. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301528.jpg)
![[Folyóirat] Híd. Irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi képes folyóirat. Szerkeszti Zilahy Lajos és Kállay Miklós. Megjelenik minden héten pénteken [kedden] I. évfolyam, 1-8. szám, II. évfolyam, 4-52. szám. (1940. szeptember 27. - 1940. november 15.; 1941. január 17. - 1941. december 16.) [Egybekötve, az első évfolyamból 7, a második évfolyamból 13 szórványszám.] Budapest, 1940-1941. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A lapszámok az I. évfolyam 1. száma kivételével egységesen 34 oldal terjedelműek. Az 1940-1944 között megjelenő, Zilahy Lajos és Kállay Miklós által szerkesztett képes irodalmi, tudományos és társadalmi folyóirat hivatalosan a korszak legnívósabb esszéfolyóirata, a Napkelet folyóirat jogutódja, Kállay Miklós szerkesztő is onnan érkezett. A gazdagon illusztrált folyóirat nemzetpolitikai írásait honismereti, művelődéstörténeti, néprajzi és társadalomtudományi cikkek, interjúk kísérik, a lap másik fő fókusza az irodalmi anyag. A lap szerzői között konzervatív, polgári, népi és baloldali írók egyaránt feltűnnek, Márai Sándor, Cs. Szabó László, Karácsony Sándor mellett Kodolányi János, Németh László, Féja Géza, Ortutay Gyula, Veres Péter, Nagy Lajos, a Nyugattal való folytonosságot Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Jékely Zoltán, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő és Illés Endre írásai biztosítják. Bár a lap heti fotóriportjaiban beszámol a világpolitika, az országgyarapodás, a háború és a hadtechnika, olykor érintőlegesen a belpolitika híreiről, szemléletében mégis angolszász orientációjúnak mondható (az első szám első cikkét Teleki Pál írta), összességében azonban az összmagyarság, a kibővült ország összes magyarja számára kíván nívós irodalmi és társadalmi anyagot kínálni. A lapszámok kozmetikai hirdetései, divat- és sporthírei, színházi és filmes hírei feltehetően a nemzetpolitikai és irodalmi anyagok elsődleges olvasói mellett más olvasóréteget is megcéloztak. A gazdag fotóanyag mellett évfolyamszámainkat Szabó Vladimir, Byssz Róbert, Fáy Dezső, Szalay Lajos, Szabó Gabriella és Szőnyi István rajzai illusztrálják. Példányunk az 1940. évi I. évfolyam első 8 lapszámát tartalmazza, valamint az 1941. évi folyam 13 lapszámát (hiányzó lapszámok: I/3.; II/1-2., II/5-6., II/8., II/12-14., II/16-20., II/22-34., II/36-37., II/39-42., II/44-45, II/47-48., II/50-51). Az első évfolyam meglevő lapszámainak illusztrált első és hátsó borítói bekötve, a második évfolyam meglevő lapszámainak első borítói zömmel bekötve. Az első évfolyam lapszámaiból összesen három levél hiányzik, a második évfolyam meglevő lapszámaiból összesen 39 levél hiányzik, néhány levélen kisebb gyűröttség, kisebb szakadás, kisebb foltosság, illetve kézi színezés. Lakatos 808. XX. század második feléből származó félvászon gyűjtőmappában, az első kötéstáblán gépi feliratozással, oldalt kötetzáró vászonszalagokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301526.jpg)
