Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar. Levelek egy parasztfiúhoz. Bp., [1943.], Magyar Élet, (Krakauer és Várnai V.-ny.), 255 p. 3. kiadás. Kiadói félvászon-kötés, kissé foltos, kissé kopott borítóval, laza, kissé sérült kötéssel.
Dr. Apáthy István. A fejlődés törvényei és a társadalom. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület Könyvtára 1. sz. Bp., 1912, Magyar Társadalomtudományi Egyesület (Kolozsvár, Altai K. Albert-ny.), VIII+277+(3) p. Egyetlen kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, a borítón kis sérülésekkel, kopásokkal, belül a lapok jó állapotban.
Kovács Imre: A kivándorlás. Szolgálat és Írás Munkatársaságának Könyvei 6. Bp., (1938.),Cserépfalvi,(Pápai Ernő-ny.), 199 p. Első kiadás! Kiadói papírkötés, sérült, kissé hiányos borítóval, hiányos borítékkal.
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz. Bp.,[1942.], Nyugat, 202+2 p. Első kiadás! Kiadói félvászon-kötésben, kopott borítóval, javított gerinccel és kötéssel, ceruzás aláhúzásokkal.
Kármán Mór: Közoktatásügyi tanulmányok. II. Közoktatásunk multja. Bp., 1911, Franklin, VIII+271+1 p. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval, névbélyegzéssel, ceruzás aláhúzásokkal és bejelölésekkel, kissé foltos lapokkal, az utolsó lapon jegyzettel.
Veres Péter: Az alföld parasztsága. Bp., 1944, Magyar Élet, 92 p. Negyedik kiadás. Kiadói papírkötés, a borítón kis hiánnyal. + Veres Péter: Falusi krónika. Bp., 1956, Magvető, 287+1 p. Kiadói félvászon-kötés, javított kiadói papír védőborítóban.
Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. (Dedikált.) Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 142 + [6] p. + 14 t. (dupla oldalas: 41 képpel). Első kiadás. Dedikált: ,,[Vincze] Pistának barátsággal [Diószegi] Vili. Bp., 1968. III. 15.'' A tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága. A szerző összehasonlító vizsgálatok alapján közelít a kérdéshez: a magyar népi szellemi kultúra ide tartozó területeit összeveti a rokon népek és a magyarokkal rokon kultúrájú népek folklórjával, s a közös motívumok történeti párhuzamai alapján bizonyítja, hogy a magyar szellemi kultúra etnikus sajátságait nem a honfoglalás után vettük át a szomszéd népektől. Ezzel a módszertani elvvel bontja ki a pogány magyar világképét, a természetfeletti világról alkotott felfogásukat, s e természetfeletti erőkkel ,,érintkező" személy, a sámán alakját. A sámánokról szóló anyagot szibériai és mongóliai népek körében is tanulmányozta. Prov.: Vincze István. [Vincze István (1922-1982) néprajztudós, 1955-től a Néprajzi Múzeum munkatársa, 1980-től osztályvezetője. Főként szőlészet- és borászattörténettel foglalkozott.] (Kőrösi Csoma kiskönyvtár 4.) Fűzve, enyhén kopott kiadói borítóban, jó példány.
Smiles,[Samuel]: Jellem. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán.1-2. Bp.,én.,Légrády, XVI+414 p. 3. kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval.
Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Hayek, Max: Das Geheimnis der Shrift. Eine Studeie über den Graphologen Rafael Schermann. Leipzig-Wien, 1923. Verlag der Wiener Graphischen Werstätte (Druck der Offizin der Waldheim-Eberle AG., Wien). 1 t. (címkép) + 159 + [1] p. + hibajegyzék. Első kiadás. Max Hayek (1882-1944) német újságíró, műfordító és grafológus tanulmánya Rafael Schermann grafológus szakmai eredményeiről, oldalszámozáson belül számos szövegközti grafológiai ábrával. Aranyozott gerincű, feliratozott kiadói félvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.
Tornyossy Mária: A születéstől az élhető filozófiáig. A pszichológiai új útjainak használata a mindennapokban. Fejezetek egy transzperszonális szemléletű pszichológiából. Ödipusz, Narkisszosz, Kékszakáll és a többiek. A szerző, Tornyossy Mária által Mohás Lívia (1928-2024) pszichológus, József Attila-díjas írónak DEDIKÁLT példány. Bp., 2013, Oriold és Társai. Kiadói papírkötés.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar. Levelek egy parasztfiúhoz. Bp., [1943.], Magyar Élet, (Krakauer és Várnai V.-ny.), 255 p. 3. kiadás. Kiadói félvászon-kötés, kissé foltos, kissé kopott borítóval, laza, kissé sérült kötéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3178067.jpg)
![Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz. Bp.,[1942.], Nyugat, 202+2 p. Első kiadás! Kiadói félvászon-kötésben, kopott borítóval, javított gerinccel és kötéssel, ceruzás aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3177942.jpg)
![Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. (Dedikált.) Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda). 142 + [6] p. + 14 t. (dupla oldalas: 41 képpel). Első kiadás. Dedikált: ,,[Vincze] Pistának barátsággal [Diószegi] Vili. Bp., 1968. III. 15.'' A tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága. A szerző összehasonlító vizsgálatok alapján közelít a kérdéshez: a magyar népi szellemi kultúra ide tartozó területeit összeveti a rokon népek és a magyarokkal rokon kultúrájú népek folklórjával, s a közös motívumok történeti párhuzamai alapján bizonyítja, hogy a magyar szellemi kultúra etnikus sajátságait nem a honfoglalás után vettük át a szomszéd népektől. Ezzel a módszertani elvvel bontja ki a pogány magyar világképét, a természetfeletti világról alkotott felfogásukat, s e természetfeletti erőkkel ,,érintkező" személy, a sámán alakját. A sámánokról szóló anyagot szibériai és mongóliai népek körében is tanulmányozta. Prov.: Vincze István. [Vincze István (1922-1982) néprajztudós, 1955-től a Néprajzi Múzeum munkatársa, 1980-től osztályvezetője. Főként szőlészet- és borászattörténettel foglalkozott.] (Kőrösi Csoma kiskönyvtár 4.) Fűzve, enyhén kopott kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3163875.jpg)
![Smiles,[Samuel]: Jellem. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán.1-2. Bp.,én.,Légrády, XVI+414 p. 3. kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3166924.jpg)
![Horváth András: A laboralizmus. (Munkaérték szerinti gazdasági rendszer.) Budapest, 1934. Gergely R. könyvkereskedése (Kellner és Kiss Törekvés nyomdája). 101 + [1] p. + hibajegyzék. Egyetlen kiadás. Horváth András budapesti rendőrkapitány közgazdasági értekezése a gazdasági világválság tapasztalatai nyomán a kapitalizmus korábbi gyakorlatát megújító, munkaérték alapú gazdaságot szorgalmaz, mely elveti a kereslet-kínálat elvének mindenhatóságát, ám a magántulajdon érdekét (és bizonyos határon belül a nem spekulatív tőke érdekét) tiszteletben tartja, így semmiképpen nem mondható szocialista jellegű gazdasági rendszernek. A munkaérték meghatározásánál tekintetbe vesz egy újfajta munkaosztályozást: a munka lehet létrehozó (mezőgazdaság, bányászat, kreatív szellemi munka), átalakító (ipar) és közvetítő jellegű (kereskedelem, pénzügy), ám az osztályharcos elméletekkel szemben a három nagy csoport elkülönítésének oka kizárólag a munkaérték ott hatályos szabályának megállapítása. A gazdaságelméleti munka a korabeli sajtóban némi visszhangot is keltett. (Köztelek, 1934. szeptember 23.) A kissé elszíneződött címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. BOEH VI: 0. Fűzve, kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3160439.jpg)
![Hayek, Max: Das Geheimnis der Shrift. Eine Studeie über den Graphologen Rafael Schermann. Leipzig-Wien, 1923. Verlag der Wiener Graphischen Werstätte (Druck der Offizin der Waldheim-Eberle AG., Wien). 1 t. (címkép) + 159 + [1] p. + hibajegyzék. Első kiadás. Max Hayek (1882-1944) német újságíró, műfordító és grafológus tanulmánya Rafael Schermann grafológus szakmai eredményeiről, oldalszámozáson belül számos szövegközti grafológiai ábrával. Aranyozott gerincű, feliratozott kiadói félvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3163511.jpg)
