https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Tételek száma: 93
még {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}| 1.000 Ft-ig | 100 Ft |
| 5.000 Ft-ig | 200 Ft |
| 10.000 Ft-ig | 500 Ft |
| 20.000 Ft-ig | 1.000 Ft |
| 50.000 Ft-ig | 2.000 Ft |
| 100.000 Ft-ig | 5.000 Ft |
| 200.000 Ft-ig | 10.000 Ft |
| 500.000 Ft-ig | 20.000 Ft |
| 1.000.000 Ft-ig | 50.000 Ft |
| 2.000.000 Ft-ig | 100.000 Ft |
| 5.000.000 Ft-ig | 200.000 Ft |
| 10.000.000 Ft-ig | 500.000 Ft |
| 10.000.000 Ft felett | 1.000.000 Ft |
Árverési szűrés
Kosár értéke:
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Vértes hegység. Kirándulók térképe, 15. szám. Mértéke: 1:50,000. (1928.) Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 610x625 mm egy 645x765 mm méretű térképlapon. Színes turistatérképünk a Dunántúl egyik kevésbé látogatott, turistaútvonalakkal viszont már átszelt hegységébe, a Fejér és Komárom megye határát képező Vértes hegységbe vezet. A várromokkal teli, szőlőkkel övezett, erdőgazdasági területen Vitányvár, Várgesztes, Csókakő romjai várták a látogatókat (a móri borvidék pincegazdaságai mellett). Térképünk keleti szélén a Gerecse, majd a Váli-völgy húzódik, nyugati szélén a Bakonyt és Vértest elválasztó Móri-árok kanyarog. Keleten Óbarok, Felcsút, Alcsút és Vértesacsa, délen Zámoly és Bodajk, nyugaton Mór, Pusztavám, Bokod és Dad, északon Kecskéd, Környe, Bánhida, Tatabánya és Felsőgalla jelölik ki térképünk határait. Feltűnő jelenség, hogy a környék Budapestről induló elsőrendű autóútja Óbaroknál véget ér, a Gerecse és a Vértes hasadékán át már csak alsóbbrendű utak visznek tovább Győr felé. Annál dúsabb a vasúthálózat: térképünkön még működik az Óbarok-Lovasberény, illetve a Környe-Pápa vasútvonal. Térképünk meghatározó városi kiindulópontja akár Tatabánya is lehet, amely az 1920-as években már fontos iparvárosnak számít. Oroszlány viszont apró, ipar és vasút nélküli sváb település csupán. Mór városa ekkoriban is fontos borászati központ, Csókakő és Csákberény között már ekkor is létezik a pincékkel pöttyözött borút. Vízrajzi, domborzati részleteket közlő térképünk fő információja ugyanakkor a turistaútvonalak hálózata, a bal oldali jelmagyarázat részletei között dokumentumunk túrajavaslatokat is ajánl. A bal felső sarokban a Vértes erdőgazdasági melléktérképe. (Kirándulók térképe, 15. szám.) Jó állapotú térkép, hajtogatva, előoldalán illusztrációval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/5/3539001.jpg)
![[Térkép] A Magyar Népköztársaság közigazgatási térképe, címfeliratában Kossuth-címerrel [!]. Mértéke: 1 : 500,000. Készült az 1956. évi hivatalos helységnévtár alapján. (1957). Budapest, 1957. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata - Offset Nyomda. Színes térkép, mérete: 655x1060 mm egy 755x1150 mm méretű térképlapon. Színes térképünk a vízrajzi, közlekedés- és településföldrajzi részleteken kívül az 1950. évi megyerendezés utáni közigazgatási beosztást mutatja be. Az 1950. évi megyerendezés számos határszéli megyét felszámolt, számos korábbi megyét egyesített, politikai kívánalmaknak megfelelően pedig megyeszékhelyeket helyezett át (Balassagyarmat helyett Salgótarján, Esztergom helyett Tatabánya, Gyula helyett Békéscsaba, Szentes helyett Hódmezővásárhely kapott elsőséget). A megyerendezés során a legfájóbb csonkítást Zala megye szenvedte el: bár korábban Zala birtokolta a Balaton-felvidék csaknem egészét, az 1950-es rendelkezéssel elcsatolták balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járását, a megye így teljesen el volt zárva a Balatontól (keszthelyi járását Zala megye 1978-ban kapta vissza). Jelmagyarázat a bal alsó, járásbeosztás a jobb alsó, címfelirat a bal felső sarokban. 1957 első felében kiadott térképünk címfelirata mellett a Kossuth-címer szerepel, ami első látásra meglepő lehet, ám a forradalom idején államcímerré tett Kossuth-címer eltörléséről a Kádár-adminisztráció csak később döntött: a heraldikai hagyományokat figyelmen kívül hagyó Kádár-címer csak 1957. május 23-a után vált hivatalossá. Térképlapunk szélein apró hiányok, szakadásnyomok, a hajtások mentén szakadások, hátoldalán kisebb foltosság. Korának megfelelő állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/5/3517538.jpg)
![[Térkép] Magyarország politikai térképe a bécsi döntések, a kárpátaljai és délvidéki bevonulások után. Mértéke: 1:2,500.000. (1943). [Budapest], 1943. Kókai Lajos - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 250x380 mm egy 300x435 mm méretű térképlapon. 1943-ban kiadott közigazgatási térképünk a teljes történelmi Magyarországot ábrázolja; az 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es diplomáciai és katonai műveletek nyomán létrejött új határvonal feltüntetésével. A domborzati, vízrajzi, településhálózati és közlekedésföldrajzi részleteken kívül érdekes részlet, hogy lapunk az 1918-ig érvényes megyebeosztást tartalmazza. A geopolitikai helyzetnek megfelelően nyugati és északi szomszédunk Németország, keleten Románia látható (a bukovinai székely települések esetén magyar megnevezésekkel), délen Szerbia, Bosznia és Horvátország államai. Szlovénia helyén Krajna tartomány, az olasz törekvéseknek megfelelően Dalmácia olasz ellenőrzés alatt. A jobb felső sarokban Budapest melléktérképe. Térképlapunkon halvány elszíneződés, a hajtások mentén apró szakadásnyomok, hátoldalán kisebb foltosság és kézi számolás. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/5/3555610.jpg)
