Kapitány Kálmán: Az osztrák császárság. Magyar útikönyv. 11 térképpel ...

Kapitány Kálmán: Az osztrák császárság. Magyar útikönyv. 11 térképpel s 6 városi tervrajzzal.
Budapest, 1908. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) - Franklin-Társulat ny. VIII + 328 p. + 16 térkép (7 színes régiótérkép, 6 kihajtható, kétszínnyomású várostérkép, 3 közlekedési térkép).
Kapitány Károly ügyvéd, turisztikai szakíró a kötet előszavában így indokolja műve létrehozását: "Hogy magyar útikönyvekre, egy Magyar bédekkerre szükség van, azt már a napisajtó is hangoztatja [...]. Manapság, különösen a nyári utazások évadján mindenfelé, az osztrák császárság területén pedig az egész évben tömérdek a magyar utas, és valamennyi: idegen útikönyvvel, szinte kizárólag a német Baedekker Károly-félével utazik. E világhírű útikönyveknek az általánosan ismert, jeles tulajdonságai közt van egy, amely a magyar utas szempontjából roppant hibaként jelentkezik, s ez az, hogy e könyvek, németek. Látszólag ugyan nem törődnek semmi mással -- legkevésbé olvasójuk nemzetiségével -- csak az utazással: az úttal s az utassal; de a valóságban erősen germán alapon állanak, s nemzeti szempontot nem ismernek, mert (három-négy állam németül beszélő lakósai részére készülvén) nem is ismerhetnek, nehogy egyik olvasójuk kedvéért ellentétbe jöjjenek egy másiknak a nemzeti érzületével. Ez lesz az oka annak is, amit első tekintetre észrevesz az ember, hogy e könyvek az útvonalak leírásánál következetesen mellőzik azokat a történelmi s egyéb magyar vonatkozásokat, amelyekkel külföldön lépten-nyomon találkozik az ember, s amelyek a magyar utast kiválóan érdeklik. Így hallgatással mellőzik -- hogy csak az osztrák császárságra szorítkozzék a példák felsorolása -- a bécsi múzeumok tömérdek magyar kincsét, az ottani magyar egyesületeket, a magyar minisztériumot, a Szent István-napi magyar ünnepet, a Pázmáneumot, a magyar szállodákat, hírlapokat, idegenvezetőket [...], Bécsújhelynél IV. Béla csatáját, Frangepán és Zrínyi síremlékét, ereklyéit s kivégzésük helyét, továbbá II. Rákóczi Ferenc börtönét; elhallgatják a linzi békét [...], nem említik Grácot, mint jelentékeny magyar települőhelyet, a kufsteini magyar foglyokat, Arany János kárlszbádi padját, nem szólnak a nikolsburgi békéről, a bukovinai csángókról, a sok régi magyar-lengyel vonatkozásról".
A kötet tehát kimondottan a magyar érzületű utas szempontjai szerint dolgozza ki a kettős monarchia császári részének praktikus úti tanácsait, a borravalóadási szokásoktól a mosatás költségeiig, a különféle zenei szórakozások árszínvonaláról, a társaskocsi-hálózat és a vasúti hálózat részleteitől a magyar és osztrák kávéházi kultúra, sajtó, művelődés és közoktatás különbségeiig; valamint meggyőzi magyar olvasóját, hogy külföldön járva a személye iránti érdeklődés nagyját tulajdonítsa a külföld számára egzotikus, "hun" mivoltának, és a nyelvi nehézségeken való túllendülés érdekében praktikus beszédfordulatokat is közöl a könyv.
Jóllehet a szakmunka keletkezésének idején Magyarországon már jócskán kibontakozott a turistáskodás (természetjárás) iránti érdeklődés, útikönyvünk az Osztrák Császárság területét sokkal inkább épített és kulturális öröksége, valamint fürdőhelyi kikapcsolódási lehetőségei jegyében vázolja, semmint az alpinizmus kulcsterületeként. A hátsó előzéken színes térkép.
Aranyozott, vaknyomásos, enyhén foltos korabeli egészvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel, az első kötéstáblán: "Ausztria részletes útikalauza és fürdői - Magyar-német beszélgetésekkel" címfelirattal. Jó példány.