Szekfű Gyula: Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? Budapest, [191...

Szekfű Gyula: Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit?
Budapest, [1916]. Dick Manó (Nap Nyomda Rt.) 165 + [1] p.
Szekfű Gyula (1883-1955) történész Rákóczi-monográfiája a korban szokatlanul nagy indulatokat kavart. Az 1900-as évek elejére, Thaly Kálmán legendaképző eljárásának köszönhetően Rákóczi fejedelem alakja köré valóságos kultusz szövődött, egyben politikai, sőt tudományos szempontból is kialakult egy elvárásrendszer arra nézvést, hogy az egykori fejedelem alakját miként is lehetséges megidézni, illetve milyen forrásanyagokat lehet felhasználni, és mi számít tabunak. Szekfű Gyula fiatal történészként felkavarta az állóvizet, mikor levéltári kutatások alapján feltárta Rákóczi párizsi megélhetésének gazdasági alapjait. Történészi részről Ballagi Aladár ítélte el a könyvet, nemzetgyalázás címén, a vitához a sajtó is csatlakozott. A körképhez hozzátartozik, hogy Ballagi sok egyéb pozíciója mellett a Kossuth-kultuszt (és egyéb ellenállók kultuszát) ápoló Függetlenségi Párt politikusa volt, Szekfű Gyula pedig egyetemi karrierje mellett osztrák (labanc) levéltári kutatásairól volt közismert. Ballaginak a Szekfű elleni támadása összességében kimondottan politikai ízűnek mondható, a sajtó által hergelt vita pedig a kiinduló Szekfű-munkához méltatlan színvonalú személyeskedésbe torkollt. Kötetünk nem csupán a magyar történetírás történetének fontos dokumentuma, hanem a politikailag motivált tudományos lejárató-kampányok, egyben a kánonviták jelentős példája. Szekfű Gyula védőirata először 1916-ban jelent meg, példányunk a második, bővített kiadásból való.
Néhány oldalon olvasói széljegyzetek.
Aranyozott gerincű korabeli félbőr kötésben, az eredeti, enyhén foltos kiadói borítók bekötve. Jó példány.