Arisztotelész: Éthikón Nikomacheión biblia deka - De moribus ad Nicoma...

Arisztotelész: Éthikón Nikomacheión biblia deka - De moribus ad Nicomachum Libri X.
[Basel] Basileae, 1586. Ex Officina Oporiniana. [8] + 568 p.
Arisztotelész (384-322) Nikomakhoszi etikája az ókor talán legfontosabb etikai műve, mely a közösségben élő polgár etikai rendszerét vázolja. Munkája a közjó szolgálatában álló egyéni erények rendszerét vázolja, mely a szenvedélyek csitításán alapul: minden szenvedély esetében a helyes középutat javasolja, a gyávaság és vakmerőség szélső értékei helyett a bátorságot, a fösvénység és tékozlás helyett a nagyvonalúságot, a gyűlölet és hízelgés helyett a szeretetet, a felfuvalkodottság és kishitűség helyett a nemes becsvágyat. Arisztotelész erkölcsi rendszere ezer szállal kötődik ugyan az athéni polgárok értékrendjéhez, ám a fennmaradt szöveget a keresztény ókor és középkor éppúgy nagy becsben tartotta, mint a reneszánsz és a későbbi korok.
Két hasábra tördelt, görög-latin nyelvű kötetünk a reneszánsz antikváiról és tiszta szedéstükréről nevezetes, humanista és orvosi szakmunkákat kiadó, 1559-ben alapított bázeli Oporinus-nyomdában készült.
Példányunkból hiányzik az utolsó két levél. Az enyhén hiányos címlapon a delfinen álló Areión mitológiai hőst ábrázoló fametszetű nyomdászjelvény (az Oporinus-nyomda egyik nyomdászjelvénye). A címlapon, illetve az első előzéken régi, latin nyelvű tulajdonosi bejegyzések. Az oldalakon halvány foltosság, a záró, tizedik fejezetet oldalain foltosság. Kötetünk az utolsó két levél kivételével teljes, a hátsó előzéken kisebb sérülés.
Négy bordára fűzött, gerincén és kötéstábláin dombornyomással díszesen illusztrált, kissé kopott, enyhén foltos korabeli disznóbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel. A kötéstáblákon részletgazdag dombornyomású illusztráció. Mindkét kötéstáblán négyes léniasorokból alkotott külső és belső keretek között reneszánsz fejportrékkal váltakozó indasor. Az első és hátsó kötéstábla belső, allegorikus illusztrációja viszont eltér. Az első kötéstáblán "Iustitia quis quis picturam lumini cernis" (Az igazság képét tündöklő fényben ki-ki megláthatja) latin mottó felett reneszánsz kosztümbe bujtatott, kezében kardot és mérleget tartó allegorikus Iustitia-portré. A markánsabban foltos hátsó kötéstáblán "Fortuna vitrea est cum maxime splendet frangi[tur]" (A szerencse, mint az üveg: amikor a legjobban ragyog, akkor törik el) mottó felett hajózó, kezében sorskereket tartó allegorikus nőalak Fortuna szerepében. Jó példány.