Röpke, Wilhelm: A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága.) [Bp., 1943], Aurora, 272 p. Első magyar kiadás. Kiadói félvászon-kötés, kissé viseltes borítóval, korabeli ajándékozási bejegyzéssel.
Halácsy Dezső: A magyar városokért. A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei 50. sz. Bp., 1941, szerzői kiadás, 248 p. Kiadói félvászon-kötés.
Méray-Horváth Károly: Társadalomtudomány mint természettudomány. Szociológiai Könyvtár. Bp., 1912, Athenaeum, 261+[3] p. Egyetlen kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, kissé kopottas borítóval, helyenként kissé foltos lapokkal, kisebb lapszéli ázásnyomokkal, ex libris bélyegzővel.
Moreck, [Kurt] Curt: Társadalmunk nemi élete és erotikája. Korunk erkölcsei I. köt. [Unicus, több kötete nem jelent meg.] Ford.: Áldor Viktor. Bp., é.n., Orbis, 482+[2] p.+ 28 t. Gazdag képanyaggal illusztrálva. Javított egészvászon-kötésben.
Latin-magyar szótár a középiskolák számára. Szerk.: Burián János. Bp., (1943.), Franklin, 4+975+1 p. 3., javított és lényegesen bővített kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, a gerincen kis sérüléssel, a címlapon bejegyzésekkel.
Millikan, [Robert Andrews]: A tudomány és vallás fejlődése. Ford.: Székely Ferenc. Bp., [1929], Pantheon, 106+[2] p. Átkötött félvászon-kötésben, néhány kissé foltos lappal.
Biederlack, [Josef] József: A társadalmi kérdés mibenléte és megoldása. Ford.: Kiss János. Szeged, 1903, Endrényi Lajos-ny., VIII+288 p. Egyetlen magyar kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, festett lapélekkel, nagyrészt jó állapotban, kissé foltos borítóval.
Le Play,[Frédéric]: A munkásviszonyok reformja. Ford. és bevezette: Geőcze Sarolta. Bp.,1903., MTA,VIII+540 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, márványozott lapélekkel, Müller György-kötés, kissé kopott borítóval.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Röpke, Wilhelm: A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága.) [Bp., 1943], Aurora, 272 p. Első magyar kiadás. Kiadói félvászon-kötés, kissé viseltes borítóval, korabeli ajándékozási bejegyzéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3459607.jpg)
![Méray-Horváth Károly: Társadalomtudomány mint természettudomány. Szociológiai Könyvtár. Bp., 1912, Athenaeum, 261+[3] p. Egyetlen kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, kissé kopottas borítóval, helyenként kissé foltos lapokkal, kisebb lapszéli ázásnyomokkal, ex libris bélyegzővel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3475825.jpg)
![Moreck, [Kurt] Curt: Társadalmunk nemi élete és erotikája. Korunk erkölcsei I. köt. [Unicus, több kötete nem jelent meg.] Ford.: Áldor Viktor. Bp., é.n., Orbis, 482+[2] p.+ 28 t. Gazdag képanyaggal illusztrálva. Javított egészvászon-kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3479200.jpg)
![Millikan, [Robert Andrews]: A tudomány és vallás fejlődése. Ford.: Székely Ferenc. Bp., [1929], Pantheon, 106+[2] p. Átkötött félvászon-kötésben, néhány kissé foltos lappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481121.jpg)
![Biederlack, [Josef] József: A társadalmi kérdés mibenléte és megoldása. Ford.: Kiss János. Szeged, 1903, Endrényi Lajos-ny., VIII+288 p. Egyetlen magyar kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, festett lapélekkel, nagyrészt jó állapotban, kissé foltos borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481163.jpg)
![Le Play,[Frédéric]: A munkásviszonyok reformja. Ford. és bevezette: Geőcze Sarolta. Bp.,1903., MTA,VIII+540 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, márványozott lapélekkel, Müller György-kötés, kissé kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481961.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421975.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421976.jpg)
