cca 1930 Barthos - Kurucz: Történelmi atlasz polgári iskolák számára. Bp., M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet, 30 p. Kiadói papírkötés, kissé kopott borítóval
2 db térkép: 1926 Vas vármegye térképe, 1 : 385.000, viseltes állapotban, sérülésekkel, 35x42 cm + 1941 Tolna vármegye térképe, 1 : 335.000, rajta filctollas jelöléssel, 35x25 cm
1973 A Magyar Népköztársaság államigazgatási térképe, a Központi Statisztikai Hivatal 1973. évi Helységnévtárának melléklete, két részből álló, nagyméretű térkép, 1 : 400.000, Bp., Kartográfiai Vállalat, jó állapotban, (2x) 98x68 cm
cca 1942 Budapest térképe / Magyarország úthálózatának térképe (rajta a visszacsatolt Észak-Erdéllyel és Délvidékkel), a Corvin Áruház reklámkiadványa, sérülésekkel, ragasztott, 42x31 cm
[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938 novembere) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939 márciusa) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. Megyetérképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: megyei városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a megye trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: ez a terület ugyanis 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után a visszanyert területek révén még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal.
[Térkép] Csonkamagyarország áttekintő autotérképe. Tervezte: Gergely Endre. Mérték: 1:500,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 585x930 mm egy 690x995 mm méretű térképlapon. Vízrajzi, település- és közlekedéshálózati részleteket hordozó térképünk elsődleges célja az ország első-, másod- és harmadrendű autóútjainak feltüntetése. Térképünk megyebeosztása az 1923-as megyerendezést követi: így jött létre a térképünkön látható Nógrád és Hont, Borsod, Gömör és Kishont vagy déli határszélen Csanád, Arad és Torontál vármegyék átmenetinek szánt közigazgatási egysége. Főbb országos utaink már ekkor is a későbbi autópályák útvonalát követik. Az ország dunántúli és alföldi része közötti összeköttetés hiányát már érzékelte a politikai vezetés, és mivel Budapesttől délre csak Bajánál vezetett át közúti (és vasúti) híd, így 1928-ban, térképünk készültének évében megkezdődött az új híd építése Dunaföldvárnál. Ezt az új közúti hidat 1930-ban adták át, térképünk értelemszerűen még nem szerepelteti. Lapunk rendőrkapitánysági részletei első ránézésre furcsának hathatnak, ám egyből érthetővé válik, ha tekintetbe vesszük az alul elhelyezett feliratot, mely szerint térképünk a Rendőrségi zsebkönyv tulajdona. Alsó sarkaiban kisebb foltosság, apró sérülések és halvány elszíneződések a hajtások mentén, apró foltosság a hátoldalon. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938 novembere) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939 márciusa) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. Megyetérképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: megyei városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a megye trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: ez a terület ugyanis 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után a visszanyert területek révén még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462010.jpg)
![[Térkép] Csonkamagyarország áttekintő autotérképe. Tervezte: Gergely Endre. Mérték: 1:500,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 585x930 mm egy 690x995 mm méretű térképlapon. Vízrajzi, település- és közlekedéshálózati részleteket hordozó térképünk elsődleges célja az ország első-, másod- és harmadrendű autóútjainak feltüntetése. Térképünk megyebeosztása az 1923-as megyerendezést követi: így jött létre a térképünkön látható Nógrád és Hont, Borsod, Gömör és Kishont vagy déli határszélen Csanád, Arad és Torontál vármegyék átmenetinek szánt közigazgatási egysége. Főbb országos utaink már ekkor is a későbbi autópályák útvonalát követik. Az ország dunántúli és alföldi része közötti összeköttetés hiányát már érzékelte a politikai vezetés, és mivel Budapesttől délre csak Bajánál vezetett át közúti (és vasúti) híd, így 1928-ban, térképünk készültének évében megkezdődött az új híd építése Dunaföldvárnál. Ezt az új közúti hidat 1930-ban adták át, térképünk értelemszerűen még nem szerepelteti. Lapunk rendőrkapitánysági részletei első ránézésre furcsának hathatnak, ám egyből érthetővé válik, ha tekintetbe vesszük az alul elhelyezett feliratot, mely szerint térképünk a Rendőrségi zsebkönyv tulajdona. Alsó sarkaiban kisebb foltosság, apró sérülések és halvány elszíneződések a hajtások mentén, apró foltosság a hátoldalon. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449841.jpg)
