Vitéz nagylaki Rátz Jenő (1882-1952) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, felsőházi elnök, országgyűlési elnök első világháborús dögcédulája.
Füst Milán (1888-1967) tintával írt autográf levele Dr. Lengyel Bélának, "Kedves, jó Doktor" megszólítással. "... (Csak két napja vagyok Pesten s e két nap is az Ady-űggyel telt el.)... 'A Független Szemlét igyekszem megszerezni... ' - Mit szól az Ady-űgyhöz? (Magam is nyilatkoztam, s félek, nem lesz megelégedésére: Ady ízléstelenségéről nagyon keményen szóltam. Jól esne, ha majd megírná, mit szól véleményemhez? Toll)" (Bp., 1929. aug. 16.)
Az említett írás a Toll című hetilap (1929-1938 között megjelenő irodalmi újság) I. évf. 18. (1929. aug. 18.) számában jelent meg. Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről című, 1929-ben publikált cikkével indította el a levélben Ady-ügy-ként említett vitasorozatot.
1 lev., 1 beírt oldal, Füst Milán fejléces, (bélyegzéssel ellátott) levélpapírján. Hajtogatva. A levél hátoldalán ceruzával és golyóstollal írt bejegyzésekkel, ragasztással. Postai borítékban, Füst Milán bélyegzőjével, kézzel írt címzéssel.
A Budai Helytartótanács latin nyelvű hírlevele I. Ferenc királyi szárazbélyegzésével; a Torna vármegyei elöljárók átvételi ellenjegyzésével. (1798). Kelt Budán, 1798. szeptember 24-én. [ny. n.] [8] p. Folio. A Budai Helytartótanács mint a hazai közigazgatás legfelsőbb hatósága elsőként értesült a jogszabályváltozásokról, illetve a hazai hírekről. Latin nyelvű nyomtatványával a tanács egy kisebb csokornyit hírt küld a vármegyei közigazgatások vezetőinek. A hírek között a postadíjszabás változásai éppúgy szerepelnek, mint kóborló lovakról, szökött feleségekről és körözött galíciai bűnözőkről szóló híradások. Hírlevelünk terjedelmének nagy részét személyleírások sorozata adja. Leíratik például a Turócbéláról szökött feleség, Sumka Györgyné Debnár Zsuzsanna külleme, hajszíne, termete. Az engedély nélkül távozott asszony kizárólag szlávul (tótul) beszél. A Helytartótanács levele a Temesvár határában lelt herélt ló személyleírását is megadja, utána a Galíciából szökött rablók, illetve Farkas György szatmári tolvaj személyleírását adja: a 36 körüli cigány férfi sápadt arcán sebhely, kerek kalapot és hosszú csizmát visel, magyarul és cigányul beszél, de ért valamennyit románul is. A hírlevelet feltehetően a két haza, Magyarország és Erdély valamennyi megyei adminisztrációja megkapta, példányunk dátumozása alatt a Torna vármegyei közigazgatás képviselőinek aláírása. Hírlevelünk hátoldalán I. Ferenc latin nyelvű szárazbélyegzése, illetve a Torna megyei adminisztráció újabb tagjának ellenjegyzése, valamint kézi számolás nyomai. Fűzés nélkül, hajtásnyomokkal, a hátsó oldalon kisebb sérülésekkel. Jó példány.
[Grafika] Feltámadunk! Szentgály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1938 körül). Tus, vegyes technika, mérete: 190x125 mm egy 205x135 méretű fotókartonon. Irredenta témájú tusrajzunk 1938 körül keletkezhetett. A hármas halmon álló kereszt közepén a történelmi Magyarország térképe, folyóival, fontosabb városainak kezdőbetűivel. A krisztusi allegóriaként megrajzolt országtérképet négy helyen szögek fúrják át, mely szögekből stilizált vércseppek hullanak. A keresztfán felül "Hungaria Preada Latronum" (Magyarország latrok áldozata) felirat. Tusrajzunk tervezője Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosszigeti főjegyző, királyi főügyész. A művészetbarát ügyvéd, az országbővítés ügyének pártolója az 1930-as évek végén több irredenta plakátot is rajzoltatott művész ismerőseivel. Tusrajzunkat Kovács Erzsébet készítette. Rajzunk hátoldalán a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.
[Grafika] Máramarossziget. Szent-Gály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1940). Tus, vegyes technika, mérete: 195x130 mm egy 202x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az Észak-Erdélyt visszajuttató, 1940. augusztusi második bécsi döntés emlékét őrzi. Tusrajzunkat Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) egykori máramarosszigeti főjegyző ötlete alapján Kovács Erzsébet grafikusművész rajzolta. A rajz középpontjában a Sándy Gyula építész tervei alapján 1912-1913-ban könyvtárnak és kaszinónak készült máramarosszigeti Kultúrpalota épülete, homlokzatán "A magyar közművelődésnek" felirattal. Az épületet előbb a markánsan nacionalista román Astra Egyesület örökölte meg, majd a helyi ortodox püspökség működött benne. A homlokzatrajz alatt a város címerpajzsa, majd a város egykori etnikai arányainak adatai, magyar, német, angol és francia nyelveken. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.
[Grafika] Megvédi a ruthéneket Nagy Lajos és Rákóczi szelleme. Szent-Gály Faur Aurél ötlete alapján rajzolta Biczó András. (1939). Tusrajz, mérete: 190x130 mm egy 205x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az 1939. márciusi kárpátaljai bevonulás emlékét őrzi. A Nagy Lajos királyt királyi méltóságában és II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmet kuruc vitézei társaságában megörökítő rajz alatt a kárpátaljai bevonulással visszatért felvidéki és kárpátaljai megyék címerrajzai, az ott élő ruszin lakosság etnikai arányainak feltüntetésével. A Rákóczi fejedelemsége idején Kárpátalja rutén lakossága jellegzetesen fejedelempárti volt, a ruténség magyar érzelmére a két világháború között is gyakran hivatkozott a magyar belpolitika, a kárpátaljai bevonulás idején pedig erre a hagyományra szívesen hivatkozott a hivatalos ideológia. Tusrajzunk adatait, illetve rajzának tervezetét Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosi főjegyző, királyi ügyész és emlékirat-író szolgáltatta, tussal húzott rajzát Biczó András (1888-1957) grafikusművész készítette. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![A Budai Helytartótanács latin nyelvű hírlevele I. Ferenc királyi szárazbélyegzésével; a Torna vármegyei elöljárók átvételi ellenjegyzésével. (1798). Kelt Budán, 1798. szeptember 24-én. [ny. n.] [8] p. Folio. A Budai Helytartótanács mint a hazai közigazgatás legfelsőbb hatósága elsőként értesült a jogszabályváltozásokról, illetve a hazai hírekről. Latin nyelvű nyomtatványával a tanács egy kisebb csokornyit hírt küld a vármegyei közigazgatások vezetőinek. A hírek között a postadíjszabás változásai éppúgy szerepelnek, mint kóborló lovakról, szökött feleségekről és körözött galíciai bűnözőkről szóló híradások. Hírlevelünk terjedelmének nagy részét személyleírások sorozata adja. Leíratik például a Turócbéláról szökött feleség, Sumka Györgyné Debnár Zsuzsanna külleme, hajszíne, termete. Az engedély nélkül távozott asszony kizárólag szlávul (tótul) beszél. A Helytartótanács levele a Temesvár határában lelt herélt ló személyleírását is megadja, utána a Galíciából szökött rablók, illetve Farkas György szatmári tolvaj személyleírását adja: a 36 körüli cigány férfi sápadt arcán sebhely, kerek kalapot és hosszú csizmát visel, magyarul és cigányul beszél, de ért valamennyit románul is. A hírlevelet feltehetően a két haza, Magyarország és Erdély valamennyi megyei adminisztrációja megkapta, példányunk dátumozása alatt a Torna vármegyei közigazgatás képviselőinek aláírása. Hírlevelünk hátoldalán I. Ferenc latin nyelvű szárazbélyegzése, illetve a Torna megyei adminisztráció újabb tagjának ellenjegyzése, valamint kézi számolás nyomai. Fűzés nélkül, hajtásnyomokkal, a hátsó oldalon kisebb sérülésekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3472897.jpg)
![[Grafika] Feltámadunk! Szentgály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1938 körül). Tus, vegyes technika, mérete: 190x125 mm egy 205x135 méretű fotókartonon. Irredenta témájú tusrajzunk 1938 körül keletkezhetett. A hármas halmon álló kereszt közepén a történelmi Magyarország térképe, folyóival, fontosabb városainak kezdőbetűivel. A krisztusi allegóriaként megrajzolt országtérképet négy helyen szögek fúrják át, mely szögekből stilizált vércseppek hullanak. A keresztfán felül "Hungaria Preada Latronum" (Magyarország latrok áldozata) felirat. Tusrajzunk tervezője Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosszigeti főjegyző, királyi főügyész. A művészetbarát ügyvéd, az országbővítés ügyének pártolója az 1930-as évek végén több irredenta plakátot is rajzoltatott művész ismerőseivel. Tusrajzunkat Kovács Erzsébet készítette. Rajzunk hátoldalán a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469554.jpg)
![[Grafika] Máramarossziget. Szent-Gály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1940). Tus, vegyes technika, mérete: 195x130 mm egy 202x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az Észak-Erdélyt visszajuttató, 1940. augusztusi második bécsi döntés emlékét őrzi. Tusrajzunkat Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) egykori máramarosszigeti főjegyző ötlete alapján Kovács Erzsébet grafikusművész rajzolta. A rajz középpontjában a Sándy Gyula építész tervei alapján 1912-1913-ban könyvtárnak és kaszinónak készült máramarosszigeti Kultúrpalota épülete, homlokzatán "A magyar közművelődésnek" felirattal. Az épületet előbb a markánsan nacionalista román Astra Egyesület örökölte meg, majd a helyi ortodox püspökség működött benne. A homlokzatrajz alatt a város címerpajzsa, majd a város egykori etnikai arányainak adatai, magyar, német, angol és francia nyelveken. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469553.jpg)
![[Grafika] Megvédi a ruthéneket Nagy Lajos és Rákóczi szelleme. Szent-Gály Faur Aurél ötlete alapján rajzolta Biczó András. (1939). Tusrajz, mérete: 190x130 mm egy 205x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az 1939. márciusi kárpátaljai bevonulás emlékét őrzi. A Nagy Lajos királyt királyi méltóságában és II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmet kuruc vitézei társaságában megörökítő rajz alatt a kárpátaljai bevonulással visszatért felvidéki és kárpátaljai megyék címerrajzai, az ott élő ruszin lakosság etnikai arányainak feltüntetésével. A Rákóczi fejedelemsége idején Kárpátalja rutén lakossága jellegzetesen fejedelempárti volt, a ruténség magyar érzelmére a két világháború között is gyakran hivatkozott a magyar belpolitika, a kárpátaljai bevonulás idején pedig erre a hagyományra szívesen hivatkozott a hivatalos ideológia. Tusrajzunk adatait, illetve rajzának tervezetét Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosi főjegyző, királyi ügyész és emlékirat-író szolgáltatta, tussal húzott rajzát Biczó András (1888-1957) grafikusművész készítette. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469551.jpg)
