[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Csepel dolgozó népe! A Csepel Művek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának 15 pontos kiáltványa a forradalom napjaiban. (1956). Budapest, 1956. október 29. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 300x245 mm. Budapesti legnagyobb gyáregysége, a Csepel Művek komoly szerepet töltött be az 1956-os forradalomban. A forradalom hírére már október 23-án összecsapások kezdődtek Csepel belvárosában, a Szent Imre téren, a kerületi laktanyából sortűz is zúdult a tüntetőkre. Az elkövetkező napokban a pártház, a laktanya és a csepeli rendőrkapitányság ostromára is sor került. Bár a forradalmi munkásság önszerveződése már az első napokban megkezdődött, ám korántsem zavartalanul: a gyárépületek ugyanis többször cseréltek gazdát a karhatalmisták és a forradalomárok között (az MDP utolsó fegyveres alakulatai október 28-án hagyták el a gyárat). Ilyen körülmények között került sor a Csepel Művek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának megalakulására, mely bizottság 15 pontban fogalmazta meg követeléseit. A testület a szovjet csapatok teljes kivonását követelte, az ÁVH teljes lefegyverzését, a még fogva tartott szabadságharcosok szabadon bocsátását, az ország függetlenségét, szabad szakszervezeteket, a pártkáderek azonnali elbocsátását, munkástanácsokat, valódi szakszervezetet, sztrájkjogot, a munkaverseny eltörlését, a kisipar és kiskereskedelem engedélyezését, a magyar életformának megfelelő mezőgazdasági rendszert, többpártrendszert, szabad választásokat, az ifjúság nevelésének valláserkölcsi alapokra helyezését (!), valamint a katasztrofális lakáshelyzet megoldását, a szükségtelen párthivatalok épületeinek felhasználásával. A munkás kerület Ideiglenes Nemzeti Bizottságának követelései között különösnek tűnhet a mezőgazdaság jogainak képviselete, illetve a valláserkölcsi nevelés igényének programpontja. A kiáltványban meghirdetett másnapi munkás nagygyűlésen, 5000 fős részvétel mellett a csepeli Nemzeti Bizottság elnökének a börtönéből nemrég szabadult, Csepelen mélyen beágyazott Ivanics István szociáldemokrata vezetőt, alelnökének pedig a koalíciós időkben szintén fontos politikust, Bali Vendel kisgazda egyházi tanítót választották meg. Kiáltványunk lapszélén apró gyűrődés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Magyar dolgozók! Hazánk területét még mindig megszállva tartja a szovjet hadsereg. Csak a nagyüzemi munkásság további sztrájkja a fegyverünk. Sztrájkolunk tovább a végső győzelemig. - Anonim sztrájkfelhívás a megtorlás napjaiban. (1956). [Budapest, 1956 november közepe]. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 140x200 mm. Illegálisan terjesztett felhívásunk a forradalom november 4-i eltiprása utáni helyzetben keletkezett. November folyamán a szovjet segítséggel uralomra juttatott Kádár-kormány központi lapja, a Népszabadság békülékeny hangot ütött meg, és a munka felvételére, a sztrájk megtörésére kérte a nagyüzemeket. A lap november 15-e környékén már a közszolgáltatási üzemek, illetve a parasztság munkába állásáról számolt be, a forradalomban fontos szerepet vállalt nagyüzemi gyári munkásság azonban ekkoriban még birtokolta munkástanácsait és érdekvédelmi szervezeteit, letörésük nehezebb feladatnak bizonyult. November közepe táján a nagyüzemi munkástanácsok bizottságaiban az a vélemény vált meghatározóvá, hogy a függetlenség kivívását az általános sztrájk fenntartásával ki lehet vívni, a szovjet segítséggel uralomra jutott Kádár-kormányzat ugyanis belerokkan a sztrájk nyomán fellépő gazdasági válságba, és teljesíti a magyar dolgozók legfontosabb követelését, a szovjet hadsereg kivonását. Jó állapotú lap, hajtásnyommal.
[Dokumentum, 1956.] Drága édesanyák, asszonyok, lányok! - Anonim felhívás a szabadságharcosok emléke előtt tisztelgő december negyedikei nőtüntetésre. A felhívás egy sokszorosított, gépelt példánya. (1956). [Budapest, 1956]. Egyetlen lap, mérete: 150x210 mm. Az eltiport forradalom emlékére (illetve annak bemutatására, hogy a magyar társadalom nem felejt, és nem egyezik ki Kádár kormányával) az illegalitásban maradt szabadságharcosok több tüntetést is szerveztek. Ezek egyike az 1956. december 4-i nőtüntetés. Felhívásunk szövegéből: "A budapesti utcákon, tereken friss, fakeresztes sírok, Hőseink sírjai. Azoké a hősöké, akiket ti: magyar édesanyák, asszonyok, lányok adtatok a hazának. Férjeitek, gyermekeitek, szeretteitek, akiknek drága emlékét ellenforradalmársággal igyekeznek elhomályosítani. Emlékük pedig elhomályosíthatatlan! Rájuk, a nemzet legjobbjaira emlékezzetek december negyedikén! A forradalom ügye mellett tegyetek hitet azzal, hogy december negyedikén délelőtt tizenegy órakor elindultok és egy-egy szál virágot helyeztek a Hősök téri emlékműre. [. . .] Gyászoló édesanyák, gyászoló asszonyok! Legyetek ott mindnyájan a Hősök terén, s emlékezzetek mélységes hittel: a magyar szabadság ügy győzni fog. Ezt kéri tőletek most a forradalom." A felhívás elérte célját, december negyedikén több ezer asszony vonult a Hősök téri emlékműhöz. A karhatalom aznap nem lőtt a tömegbe. Jó állapotú lap.
[Aprónyomtatvány, 1956.] A magyar írók kiáltványa. Az Irodalmi Újság egyleveles röpirata. (1956. október 23.) Budapest, 1956. Magyar Írók Szövetsége - Athenaeum Nyomda. Egyetlen levél, mérete: 470x310 mm. A forradalom kitörésének napján keletkezett írószövetségi röpirat a legégetőbb politikai kívánalmakat foglalja hat pontba. Kiáltványunk nemzeti egyenrangúságot, önálló külpolitikát, szakszervezeti érdekképviseletet, üzemi tanácsokat, önkéntességen alapuló szövetkezesítést, paraszti önrendelkezést, szabad választásokat, Rákosi Mátyás elmozdítását és Nagy Imre kinevezését követeli. Történelmi értékű író proklamáció, amely az elkövetkező napok politikáját is meghatározta. Röpiratunkon halvány foltosság, a hajtások mentén kisebb szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Aprónyomtatvány, 1956.] Miénk az utca! A Szabad Ifjúság szerkesztőségének röpirata a Petőfi Kör 12 pontjával, az egyetemisták programpontjaival. (1956. október 23.) Budapest, 1956. A DISZ Központi Vezetősége - Szikra Lapnyomda. Egyetlen lap, mérete: 470x320 mm. A Szabad Ifjúság a Dolgozó Ifjak Szövetségének: az állampárt ifjúsági szervezetének lapja volt. Az 1950-1956 között megjelenő lap az első évben hetilapként, utána napilapként szolgálta az ifjúság ideológiai eligazítását. Az MDP éppen aktuális politikai irányvonalához hűségesen igazodó sajtókiadvány 1956. október 23-án messzire merészkedik. Engedelmes hangvételű vezércikke után közzéteszi a Petőfi Kör mérsékelt, és az egyetemi ifjúság jóval radikálisabb pontjait, melyek többek között szabad választásokat, önálló külpolitikát, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, Rákosi Mátyás és Farkas Mihály felelősségre vonását követelte. Radikális tartalmat közvetítő röpiratunk alján az üzenet élét tompító rövid felirat: "Gerő Ernő ma este 20 órakor beszédet mond". Röpiratunk hátoldalán könnyen megjegyezhető politikai rigmusok. Példányunk sarkain kisebb gyűrődések, szélén apró repedések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
cca 1960-1976 Szegedi Kenderfonógyárhoz fűződő papír tétel: Kenderfonó és Szövőipari Vállalat emlékalbum, Eseménynaptár 1966/1-2, "Kender Mozi" mappa különféle iratokkal
1966 Szepes Mária (1908-2007) írónő autográf képeslapja, rajta autográf soraival, "Mária Béla" aláírással. [MáriaBéla = Szepes Mária és férje Szepes Béla (1903-1986) síelő és gerelyhajító olimpikon, karikaturista.]
cca 1970 Károlyi Amy (1909-2003) költő saját kézzel írt üdvözlő sorai egy ismeretlennek, a saját és férje Weöres Sándor (1913-1989) költő, aláírásával (Sanyi).
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Csepel dolgozó népe! A Csepel Művek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának 15 pontos kiáltványa a forradalom napjaiban. (1956). Budapest, 1956. október 29. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 300x245 mm. Budapesti legnagyobb gyáregysége, a Csepel Művek komoly szerepet töltött be az 1956-os forradalomban. A forradalom hírére már október 23-án összecsapások kezdődtek Csepel belvárosában, a Szent Imre téren, a kerületi laktanyából sortűz is zúdult a tüntetőkre. Az elkövetkező napokban a pártház, a laktanya és a csepeli rendőrkapitányság ostromára is sor került. Bár a forradalmi munkásság önszerveződése már az első napokban megkezdődött, ám korántsem zavartalanul: a gyárépületek ugyanis többször cseréltek gazdát a karhatalmisták és a forradalomárok között (az MDP utolsó fegyveres alakulatai október 28-án hagyták el a gyárat). Ilyen körülmények között került sor a Csepel Művek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának megalakulására, mely bizottság 15 pontban fogalmazta meg követeléseit. A testület a szovjet csapatok teljes kivonását követelte, az ÁVH teljes lefegyverzését, a még fogva tartott szabadságharcosok szabadon bocsátását, az ország függetlenségét, szabad szakszervezeteket, a pártkáderek azonnali elbocsátását, munkástanácsokat, valódi szakszervezetet, sztrájkjogot, a munkaverseny eltörlését, a kisipar és kiskereskedelem engedélyezését, a magyar életformának megfelelő mezőgazdasági rendszert, többpártrendszert, szabad választásokat, az ifjúság nevelésének valláserkölcsi alapokra helyezését (!), valamint a katasztrofális lakáshelyzet megoldását, a szükségtelen párthivatalok épületeinek felhasználásával. A munkás kerület Ideiglenes Nemzeti Bizottságának követelései között különösnek tűnhet a mezőgazdaság jogainak képviselete, illetve a valláserkölcsi nevelés igényének programpontja. A kiáltványban meghirdetett másnapi munkás nagygyűlésen, 5000 fős részvétel mellett a csepeli Nemzeti Bizottság elnökének a börtönéből nemrég szabadult, Csepelen mélyen beágyazott Ivanics István szociáldemokrata vezetőt, alelnökének pedig a koalíciós időkben szintén fontos politikust, Bali Vendel kisgazda egyházi tanítót választották meg. Kiáltványunk lapszélén apró gyűrődés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463999.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Magyar dolgozók! Hazánk területét még mindig megszállva tartja a szovjet hadsereg. Csak a nagyüzemi munkásság további sztrájkja a fegyverünk. Sztrájkolunk tovább a végső győzelemig. - Anonim sztrájkfelhívás a megtorlás napjaiban. (1956). [Budapest, 1956 november közepe]. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 140x200 mm. Illegálisan terjesztett felhívásunk a forradalom november 4-i eltiprása utáni helyzetben keletkezett. November folyamán a szovjet segítséggel uralomra juttatott Kádár-kormány központi lapja, a Népszabadság békülékeny hangot ütött meg, és a munka felvételére, a sztrájk megtörésére kérte a nagyüzemeket. A lap november 15-e környékén már a közszolgáltatási üzemek, illetve a parasztság munkába állásáról számolt be, a forradalomban fontos szerepet vállalt nagyüzemi gyári munkásság azonban ekkoriban még birtokolta munkástanácsait és érdekvédelmi szervezeteit, letörésük nehezebb feladatnak bizonyult. November közepe táján a nagyüzemi munkástanácsok bizottságaiban az a vélemény vált meghatározóvá, hogy a függetlenség kivívását az általános sztrájk fenntartásával ki lehet vívni, a szovjet segítséggel uralomra jutott Kádár-kormányzat ugyanis belerokkan a sztrájk nyomán fellépő gazdasági válságba, és teljesíti a magyar dolgozók legfontosabb követelését, a szovjet hadsereg kivonását. Jó állapotú lap, hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469520.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] Drága édesanyák, asszonyok, lányok! - Anonim felhívás a szabadságharcosok emléke előtt tisztelgő december negyedikei nőtüntetésre. A felhívás egy sokszorosított, gépelt példánya. (1956). [Budapest, 1956]. Egyetlen lap, mérete: 150x210 mm. Az eltiport forradalom emlékére (illetve annak bemutatására, hogy a magyar társadalom nem felejt, és nem egyezik ki Kádár kormányával) az illegalitásban maradt szabadságharcosok több tüntetést is szerveztek. Ezek egyike az 1956. december 4-i nőtüntetés. Felhívásunk szövegéből: "A budapesti utcákon, tereken friss, fakeresztes sírok, Hőseink sírjai. Azoké a hősöké, akiket ti: magyar édesanyák, asszonyok, lányok adtatok a hazának. Férjeitek, gyermekeitek, szeretteitek, akiknek drága emlékét ellenforradalmársággal igyekeznek elhomályosítani. Emlékük pedig elhomályosíthatatlan! Rájuk, a nemzet legjobbjaira emlékezzetek december negyedikén! A forradalom ügye mellett tegyetek hitet azzal, hogy december negyedikén délelőtt tizenegy órakor elindultok és egy-egy szál virágot helyeztek a Hősök téri emlékműre. [. . .] Gyászoló édesanyák, gyászoló asszonyok! Legyetek ott mindnyájan a Hősök terén, s emlékezzetek mélységes hittel: a magyar szabadság ügy győzni fog. Ezt kéri tőletek most a forradalom." A felhívás elérte célját, december negyedikén több ezer asszony vonult a Hősök téri emlékműhöz. A karhatalom aznap nem lőtt a tömegbe. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469527.jpg)
![[Aprónyomtatvány, 1956.] A magyar írók kiáltványa. Az Irodalmi Újság egyleveles röpirata. (1956. október 23.) Budapest, 1956. Magyar Írók Szövetsége - Athenaeum Nyomda. Egyetlen levél, mérete: 470x310 mm. A forradalom kitörésének napján keletkezett írószövetségi röpirat a legégetőbb politikai kívánalmakat foglalja hat pontba. Kiáltványunk nemzeti egyenrangúságot, önálló külpolitikát, szakszervezeti érdekképviseletet, üzemi tanácsokat, önkéntességen alapuló szövetkezesítést, paraszti önrendelkezést, szabad választásokat, Rákosi Mátyás elmozdítását és Nagy Imre kinevezését követeli. Történelmi értékű író proklamáció, amely az elkövetkező napok politikáját is meghatározta. Röpiratunkon halvány foltosság, a hajtások mentén kisebb szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455806.jpg)
![[Aprónyomtatvány, 1956.] Miénk az utca! A Szabad Ifjúság szerkesztőségének röpirata a Petőfi Kör 12 pontjával, az egyetemisták programpontjaival. (1956. október 23.) Budapest, 1956. A DISZ Központi Vezetősége - Szikra Lapnyomda. Egyetlen lap, mérete: 470x320 mm. A Szabad Ifjúság a Dolgozó Ifjak Szövetségének: az állampárt ifjúsági szervezetének lapja volt. Az 1950-1956 között megjelenő lap az első évben hetilapként, utána napilapként szolgálta az ifjúság ideológiai eligazítását. Az MDP éppen aktuális politikai irányvonalához hűségesen igazodó sajtókiadvány 1956. október 23-án messzire merészkedik. Engedelmes hangvételű vezércikke után közzéteszi a Petőfi Kör mérsékelt, és az egyetemi ifjúság jóval radikálisabb pontjait, melyek többek között szabad választásokat, önálló külpolitikát, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, Rákosi Mátyás és Farkas Mihály felelősségre vonását követelte. Radikális tartalmat közvetítő röpiratunk alján az üzenet élét tompító rövid felirat: "Gerő Ernő ma este 20 órakor beszédet mond". Röpiratunk hátoldalán könnyen megjegyezhető politikai rigmusok. Példányunk sarkain kisebb gyűrődések, szélén apró repedések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455803.jpg)
![1966 Szepes Mária (1908-2007) írónő autográf képeslapja, rajta autográf soraival, "Mária Béla" aláírással. [MáriaBéla = Szepes Mária és férje Szepes Béla (1903-1986) síelő és gerelyhajító olimpikon, karikaturista.]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3282263.jpg)
