Magyarország politikai térképe a bécsi döntések, a kárpátaljai és délvidéki bevonulások után. Mértéke: 1:2,500.000. (1943). [Budapest], 1943. Kókai Lajos - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 250x380 mm egy 300x435 mm méretű térképlapon. 1943-ban kiadott közigazgatási térképünk a teljes történelmi Magyarországot ábrázolja; az 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es diplomáciai és katonai műveletek nyomán létrejött új határvonal feltüntetésével. Érdekes részlet, hogy lapunk az 1918-ig érvényes megyebeosztást tartalmazza. a bukovinai székely települések esetén magyar megnevezésekkel), . A jobb felső sarokban Budapest melléktérképe. Hajtva
Magyarország politikai térképe a bécsi döntések, a kárpátaljai és délvidéki bevonulások után. Mértéke: 1:2,500.000. (1943). [Budapest], 1942. Kókai Lajos - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 250x380 mm egy 300x435 mm méretű térképlapon. 1942-ban kiadott közigazgatási térképünk a teljes történelmi Magyarországot ábrázolja; az 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es diplomáciai és katonai műveletek nyomán létrejött új határvonal feltüntetésével. Hátoldalán a domborzati, vízrajzi térképpel. lapunk az 1918-ig érvényes megyebeosztást tartalmazza. a bukovinai székely települések esetén magyar megnevezésekkel), . A jobb felső sarokban Budapest melléktérképe. Hajtva
Delamarche A.: Atlas de Géographie ancienne du Moyen Age, et moderne. Carte de l'Asie Grosselin Aug. et Cie, 1857 36 db nagy méretű litografált térképlap, 4 sérült, kijár. 35x50 cm Borító nélkül
[Térkép] Az ezeréves magyar Felvidék. A követelt határmódosítások vonalát feltüntető színes térkép, hátoldalán felvidéki városok felvételeivel. (1938). [Budapest, 1938]. Pesti Hirlap [ny. n.] Színes térkép, mérete: 240x540 mm egy 415x580 mm méretű térképlapon. A Pesti Hirlap ajándékaként megjelent színes térképünk 1938 októberében, a Felvidék magyar lakta sávja visszaadásáért folytatott komáromi magyar-szlovák tárgyalások idején keletkezett, mely folyamatot végül az első bécsi döntés zárta le, 1938. november 2-án. A Csehszlovákia egész szlovákiai és ruszinföldi régióját ábrázoló térképünkön a tárgyalási alapnak tekinthető magyar határkövetelések vonala, amely nagyjából követi a végleges döntést. Néhány feltűnő eltérés azonban mutatkozik, térképrajzolónk (illetve a tárgyaló magyar küldöttség) elképzelése szerint Pozsony városa és Nyitra is visszajárt volna, a bécsi döntés azonban e követeléseket elvetette. Színes térképünkön vízrajzi és domborzati részletek, megyehatárok és a fontosabb városok szerepelnek, a térkép alatt Madách-idézet, hátoldalán felvidéki városok, várak és tájak látképeiből összeállított válogatás: Pozsony, Kassa, Komárom, Nagyszombat, Körmöcbánya, Nyitra, Magas-Tátra, Selmecbánya, Trencsén, Árva, Krasznahorka, Lőcse, Bártfa fotói. A lapszéleken apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal.
Magyarország politikai térképe, 9 db, rajtuk különféle (főként az 1848-49-es forradalomra vonatkozó) kézi jelölésekkel, feljegyzésekkel, változó állapotban, 29x38 cm körül
1927 Zágráb környékének térképe, 1 : 200.000, M. Kir. Állami Térképező Intézet, kissé viseltes állapotban, kisebb lapszéli sérülésekkel, feltekerve, 62x47 cm
2 db térkép: cca 1915 Pápa és környéke (rajta a Balaton), 1 : 200.000, K. u. k. Militärgeographisches Intitut, 64,5x46 cm + 1927 Székesfehérvár és környéke, 1 : 200.000, M. Kir. Állami Térképező Intézet, lapszéli sérülésekkel, 63x47 cm
Nagy magyar atlasz. 158 színes főtérkép és kétszázötvenhét melléktérképpel és névmutatóval. Erődi Béla és Berecz Antal közreműködésével szerkesztette Brózik Károly. Budapest, 1906. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (Franklin-Társulat ny. - Athenaeum ny. rt.) [8] + 34 p. + 158 t. (színes). Folio. Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság megbízásából készített, grandiózus színes atlasz a legfrissebb domborzati, politikai, közlekedésföldrajzi, gazdasági, néprajzi és meteorológiai adatokat teszi közzé művészi kivitelezésű térképein. A térkép tervezése és kivitelezése nyolc éven keresztül zajlott, csaknem valamennyi térkép magyar térképészek munkája, a legtávolabbi vidékekről rajzolt térképek kivételével, melyek a szerkesztő bizottság tüzetes átnézése alá kerültek. A Magyarországról készült térképek egyedi gazdagságban mutatják be hazánk geológiáját, domborzatát és vízrajzát; közigazgatását és közlekedését, gazdasági potenciálját, népesség-eloszlását és etnikai összetételét, egyes városait és agglomerációit. Az 1906-ban kiadott atlasz a pillanatnyi politikai helyzetet tükrözi: Európa területén még főként birodalmak osztoznak, a birodalmi méretű nemzetállamok Afrikáért és Ázsiáért folytatott versenyfutása, miként az Afrika és Ázsia átnézeti térképein tanulmányozható, nagyrészt befejeződött. Európai részletként elmondható, hogy a Bosznia 1908. évi annektálása előtt készült atlaszunk Balkán-térképen Bosznia és a Szandzsák ugyan elkülönül, ám Törökország még mindig tekintélyes birtokokkal rendelkezik; a török területekért kirobbanó háború 1912-től borítja lángba a félszigetet, illetve a Balkán-háborúk során szerzett nemzeti sérelmek és ellentétek hozzájárultak az első világháború kitöréséhez. A címlapon apró foltosság, néhány tábla szélén, illetve hátoldalán halvány foltosság. Atlaszunk címjegyzéke 52 oldalban teljes; példányunkból az utolsó 9 szöveges levél hiányzik. Az utolsó levél kijár a kötetből, oldalain halvány foltosság. Aranyozott, vaknyomásos, enyhén kopott, kissé foltos kiadói félbőr kötésben (Leszik Károly, Budapest). Kissé dohos szagú
ca 1930 A történelmi Magyarország gazdasági térképei. Kézzel rajzolt térképek füzetben, Gyógyfürdők, gyáripar, vasgyártás, stb, kb 30 db térkép vázlatfüzetben 30x21 cm
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Magyarország politikai térképe a bécsi döntések, a kárpátaljai és délvidéki bevonulások után. Mértéke: 1:2,500.000. (1943). [Budapest], 1943. Kókai Lajos - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 250x380 mm egy 300x435 mm méretű térképlapon. 1943-ban kiadott közigazgatási térképünk a teljes történelmi Magyarországot ábrázolja; az 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es diplomáciai és katonai műveletek nyomán létrejött új határvonal feltüntetésével. Érdekes részlet, hogy lapunk az 1918-ig érvényes megyebeosztást tartalmazza. a bukovinai székely települések esetén magyar megnevezésekkel), . A jobb felső sarokban Budapest melléktérképe. Hajtva](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3474237.jpg)
![Magyarország politikai térképe a bécsi döntések, a kárpátaljai és délvidéki bevonulások után. Mértéke: 1:2,500.000. (1943). [Budapest], 1942. Kókai Lajos - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 250x380 mm egy 300x435 mm méretű térképlapon. 1942-ban kiadott közigazgatási térképünk a teljes történelmi Magyarországot ábrázolja; az 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es diplomáciai és katonai műveletek nyomán létrejött új határvonal feltüntetésével. Hátoldalán a domborzati, vízrajzi térképpel. lapunk az 1918-ig érvényes megyebeosztást tartalmazza. a bukovinai székely települések esetén magyar megnevezésekkel), . A jobb felső sarokban Budapest melléktérképe. Hajtva](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3474242.jpg)
![[Térkép] Az ezeréves magyar Felvidék. A követelt határmódosítások vonalát feltüntető színes térkép, hátoldalán felvidéki városok felvételeivel. (1938). [Budapest, 1938]. Pesti Hirlap [ny. n.] Színes térkép, mérete: 240x540 mm egy 415x580 mm méretű térképlapon. A Pesti Hirlap ajándékaként megjelent színes térképünk 1938 októberében, a Felvidék magyar lakta sávja visszaadásáért folytatott komáromi magyar-szlovák tárgyalások idején keletkezett, mely folyamatot végül az első bécsi döntés zárta le, 1938. november 2-án. A Csehszlovákia egész szlovákiai és ruszinföldi régióját ábrázoló térképünkön a tárgyalási alapnak tekinthető magyar határkövetelések vonala, amely nagyjából követi a végleges döntést. Néhány feltűnő eltérés azonban mutatkozik, térképrajzolónk (illetve a tárgyaló magyar küldöttség) elképzelése szerint Pozsony városa és Nyitra is visszajárt volna, a bécsi döntés azonban e követeléseket elvetette. Színes térképünkön vízrajzi és domborzati részletek, megyehatárok és a fontosabb városok szerepelnek, a térkép alatt Madách-idézet, hátoldalán felvidéki városok, várak és tájak látképeiből összeállított válogatás: Pozsony, Kassa, Komárom, Nagyszombat, Körmöcbánya, Nyitra, Magas-Tátra, Selmecbánya, Trencsén, Árva, Krasznahorka, Lőcse, Bártfa fotói. A lapszéleken apró szakadásnyomok. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3451997.jpg)
![Nagy magyar atlasz. 158 színes főtérkép és kétszázötvenhét melléktérképpel és névmutatóval. Erődi Béla és Berecz Antal közreműködésével szerkesztette Brózik Károly. Budapest, 1906. Lampel R. - Wodianer F. és Fiai Rt. (Franklin-Társulat ny. - Athenaeum ny. rt.) [8] + 34 p. + 158 t. (színes). Folio. Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság megbízásából készített, grandiózus színes atlasz a legfrissebb domborzati, politikai, közlekedésföldrajzi, gazdasági, néprajzi és meteorológiai adatokat teszi közzé művészi kivitelezésű térképein. A térkép tervezése és kivitelezése nyolc éven keresztül zajlott, csaknem valamennyi térkép magyar térképészek munkája, a legtávolabbi vidékekről rajzolt térképek kivételével, melyek a szerkesztő bizottság tüzetes átnézése alá kerültek. A Magyarországról készült térképek egyedi gazdagságban mutatják be hazánk geológiáját, domborzatát és vízrajzát; közigazgatását és közlekedését, gazdasági potenciálját, népesség-eloszlását és etnikai összetételét, egyes városait és agglomerációit. Az 1906-ban kiadott atlasz a pillanatnyi politikai helyzetet tükrözi: Európa területén még főként birodalmak osztoznak, a birodalmi méretű nemzetállamok Afrikáért és Ázsiáért folytatott versenyfutása, miként az Afrika és Ázsia átnézeti térképein tanulmányozható, nagyrészt befejeződött. Európai részletként elmondható, hogy a Bosznia 1908. évi annektálása előtt készült atlaszunk Balkán-térképen Bosznia és a Szandzsák ugyan elkülönül, ám Törökország még mindig tekintélyes birtokokkal rendelkezik; a török területekért kirobbanó háború 1912-től borítja lángba a félszigetet, illetve a Balkán-háborúk során szerzett nemzeti sérelmek és ellentétek hozzájárultak az első világháború kitöréséhez. A címlapon apró foltosság, néhány tábla szélén, illetve hátoldalán halvány foltosság. Atlaszunk címjegyzéke 52 oldalban teljes; példányunkból az utolsó 9 szöveges levél hiányzik. Az utolsó levél kijár a kötetből, oldalain halvány foltosság. Aranyozott, vaknyomásos, enyhén kopott, kissé foltos kiadói félbőr kötésben (Leszik Károly, Budapest). Kissé dohos szagú](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3467525.jpg)
