[Metszet] Andernach acélmetszetű látképe a Heath's Picturesque Annual for 1833. Travelling Sketches on the Rhine című topográfiai albumból. Clarkson Stanfield (1793-1867) angol grafikusművész alkotása. (1833). London, (1833). Longman & Co. Acélmetszet, mérete: 133x95 mm egy 192x120 méretű lapon. Az 1830-as évek angol könyvkiadásának népszerű műfaja az acélmetszetű illusztrációkkal ellátott topográfiai munka, amely a leírt vidékek, városok kultúrtörténeti sajátosságai, művészeti emlékei mellett a környék népéleti és nemzetjellemtani részleteire koncentrál. Az illusztrált útleírások piaca az angol mágnások európai körutazási szokásai nyomán élénkült meg. A londoni Longman kiadó illusztrált évkönyv-sorozata, a "Heath's Picturesque Annual" acélmetszetekkel ellátott útirajz-sorozata ebbe a kiadásba illeszkedik, évkönyvei évente más-más vidékre vezettek. A kötelezőnek tekinthető itáliai és franciaországi kötetek mellett 1833-ban mutatkozott be a Rajna-vidék. Látképünkön a Rajna-menti Andernach part menti körbástyája, városfala, a városban a Szűz Mária-székesegyház. A Rajna közepéről a városra néző látképünk előterében népi jelenet helyi polgárokkal és halászokkal, a folyóparti sétálókon innen és túl a régi daru épülete, mögötte magasodik a városfalba épített Rund Turm (körbástya), a falszakasz másik végén emeletes vámőrház. Andernach városának házai mögött a Rajna-vidék hegyei magasodnak. (A legtöbb épület ma is áll; a körbástya mellett a Rajna-part némi feltöltésen esett át azóta.) Jó állapotú lap.
[Metszet] Das Holzthor in Mainz. A mainzi Holzthor/Holzturm (Fatorony) acélmetszetű látképe. Ludwig Lange (1808-1868) grafikusművész Rajna-sorozatának része. Metszette Johann Poppel. (1842 körül). Darmstadt, [1842 körül]. Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x85 mm egy 230x150 mm méretű lapon. Ludwig Lange német grafikusművész, a Rajna-vidék megörökítője. Angol és francia utazók érdeklődése nyomán a Rajna-vidékről számos illusztrált topográfiai mű született, melyek a vidék kultúrkincseit, városait, látnivalóit és néprajzi érdekességeit méltatták. Az érdeklődés nyomán Ludwig Lange német grafikusművész is kiadta látképeit. Részletgazdag látképünk a középső Rajna-vidék központi városának jellegzetes látnivalóját, a Holzturm-ot (Fatornyot) örökíti meg. A Holzturm a középkori városfal megmaradt három tornyának egyike, nevét onnan kapta, hogy folyó felőli kapuján szállították a városba a Rajnán úsztatott faárut. A késő gótikus stílusban emelt tornyot a 15. század első felében építették, az újkorban a város más toronybástyáihoz hasonlóan elsősorban börtönként szolgált (a forradalom idején itt tartották fogva a város jakobinusait). Észak felé tekintő látképünkön a torony a kikötőudvar házsorába illeszkedik, az udvaron elszórt faáru környezetében helyi polgárok intézik ügyes-bajos dolgaikat, az udvar távoli kapujánál szénával megrakott ponyvás szekér távozik, a folyó a kikötőudvartól jobbra. A házrengeteg mögött, bal oldalt feltűnik a mainzi Dóm kupolája is, a háttér jobb oldalán a Fischtor épülete sötétlik, tetején zászlókkal. Jó állapotú lap.
[Metszet] Andernach acélmetszetű látképe. Megjelent a "La Belgique et Nassau, ou le touriste continental" című illusztrált topográfiai mű mellékleteként. George Shephard angol grafikusművész rajza alapján metszette Benjamin Winkles. (1837). [London, 1837]. Chez Black et Armstrong. Acélmetszet, mérete: 105x138 mm, lapméret: 205x265 mm. Az 1830-as évek angol könyvkiadásának népszerű műfaja az acélmetszetű illusztrációkkal ellátott topográfiai kötet, amely a leírt vidékek, városok kultúrtörténeti sajátosságai, művészeti emlékei mellett a környék népéleti és nemzetjellemtani részleteire koncentrál. Az illusztrált útleírások piaca az angol mágnások európai körutazási szokásai nyomán élénkült meg. A londoni Black & Armstrong kiadó acélmetszetekkel ellátott útirajza ebbe a kiadáspolitikába illeszkedik, mely a Belgiumtól a Rajna-vidéken egészen Frankfurt am Mainig terjedő vidékre kalauzol. Látképünkön a Rajna-vidék kisvárosának, Andernachnak központi látnivalója, a Maria Himmelfahrt (Mária Mennybemenetele)-templom látható. A romantikus modorban készített veduta előterében növényekkel benőtt falromok, a templomkert innenső falán boldognak látszó ifjú pár piknikezik, korabeli viseletekben. A háttérben a település néhány háza tűnik fel, a távolban pedig a túlpart hegyei, a központi hegycsúcson várrommal. Jó állapotú lap.
[Metszet] Ruines de Liebenstein et Sternfels sur le Rhin. Liebenstein és Sterrenberg várromjainak acélmetszetű látképe a Rajna folyó átelleni partjáról. William Tombleson angol grafikusművész alkotása. (1832/1840 körül). [Párizs, 1840 körül]. [Nyomda nélkül]. Acélmetszet, mérete: 95x155 mm egy 190x245 mm méretű lapon. Az 1830-as évek angol könyvkiadásának népszerű műfaja az acélmetszetű illusztrációkkal ellátott topográfiai kötet, amely a leírt vidékek, városok kultúrtörténeti sajátosságai, művészeti emlékei mellett a környék népéleti és nemzetjellemtani részleteire koncentrál. Az illusztrált útleírások piaca az angol mágnások európai körutazási szokásai nyomán élénkült meg. Az illusztrált utazási irodalomnak ebbe a vonulatába illeszkedik William Tombleson (1795-1846) grafikusművész és utazó munkássága. A művész az 1830-as évek kezdetén utazta be a Rajna mentét, torkolatától egészen forrásáig. Grafikái is tanúskodnak róla, hogy különös érzéke volt a Rajna-menti népélet és a várromok ábrázolásához. Észak felé tekintő látványképünk a Rajna leglátványosabb részén készült, Boppart településének partjáról pillant a túlpartra. A bopparti oldalon, bal oldalt, előtérben a tradicionális germán gerendaépítészet jegyeit mutató fogadóépület, búcsúzó család, bárkába szálló utazók, a Rajna vízén kisebb bárkák, látképünk jobb oldalán pedig a túlparton égbe szökő sziklapart, tetejükön a két szomszédvárral, Liebenstein és Sterrenberg várromjaival. A helyi monda szerint a várak egymással ellenségeskedő családok tulajdonában álltak, állandó harcaik nyomán váltak a várak várrommá. A metszet először a "Tombleson's Views of the Rhine' című topográfiai műben jelent meg, 1832-ben. Példányunk a mű néhány évvel későbbi francia kiadásából való. Látképünk lapszélén apró foltosság. Jó állapotú lap.
[Metszet] Joséphine de Beauharnais francia császárné, I. Napóleon feleségének kőnyomatú portréja Francois-Séraphin Delpech (1778-1825) grafikusművész kidolgozásában. (1820/1835). [Paris, 1835 körül]. [Nyomda nélkül]. Kőnyomat, mérete: 140x95 mm egy 275x180 mm méretű lapon. Joséphine-portrénk Francois Delpech (1778-1825) francia grafikus műve. A napóleoni idők tanújaként felnövekedett művész 1818-ban nyitotta meg litográfiai műintézetét Párizsban, ekkortól metszette kőbe korszaka számos híres személyiségének portréját. Litográfiánk Joséphine de Beauharnais francia császárnét császárnévá koronázása utáni pillanatában örökíti meg, fején és nyakában császári ékszerekkel. Magában álló metszetünk feltehetően egy, az 1830-as években kiadott történelmi munka illusztrációjaként jelent meg. Jó állapotú lap, enyhe foxinggal.
[Grafika] Vajdahunyad vára, előterében a Városligeti-tóval. Szignált rézmetszet. [Budapest, 1930 körül]. Rézmetszet, mérete: 155x225, lapméret: 175x240 mm. Látképünkön a városligeti Vajdahunyad vára látható. Az ezredéves kiállításra készült kulisszaépítmény után 1908-ban átadott végleges változat a magyarországi építészet fejlődését mutatta be, ennek megfelelően román, gótikus, reneszánsz és barokk szárnyakból áll. Képünkön a gótikus erdélyi építészetet bemutatni hivatott kaputornyot és a leglátványosabbnak számító gótikus szárnyat tanulmányozhatjuk, jobb oldalt, hátul a barokk szárny tűnik fel, az előtérben a Városligeti-tó, evezősökkel. Látképünk felvételi pontja a Korcsolyacsarnok terasza, innen bontakozik ki ugyanis a leglátványosabban az erdélyi Hunyadi-vár kicsinyített mása. Ismeretlen művész által készített rézmetszetünk jobb alsó sarkában "Salgó" szignó található. A hátoldalon apró ragasztónyomok. Jó állapotú lap.
[Metszet] A Fekete gém (Ardea Obscura) gázlómadár faj kézzel színezett, rézmetszetű portréja Piller Mátyás és Mitterpacher Lajos "Iter per Poseganam Sclavoniae provinciam" című latin nyelvű zoológiai munkájából. Ignaz Kibler osztrák grafikus műve. (1783). [Buda] (Budae, 1783). (Typis Regiae Universitatis). Kézzel színezett rézmetszet, mérete: 235x155 mm, lemezméret: 245x165 mm, lapméret: 250x205 mm. Piller Mátyás (1733-1788) természetrajzi és állattani professzor Mitterpacher Lajos (1734-1814) tanszékvezető egyetemi tanár kíséretében 1782-ben tett zoológia gyűjtőkörutat Szlavóniában. Megfigyeléseiket "Iter per Poseganam Sclavoniae provinciam" című kötetükben tették közzé, Budán, 1783-ban. Rézmetszetünket Ignaz Kibler bécsi grafikusművész készítette, metszetünk művészi színezője ismeretlen. Jó állapotú lap.
[Metszet] Villec. Fülek várának rézmetszetű látképe. Eberhard Kieser grafikája Daniel Meisner "Sciagraphia Cosmica" című, történelmi városképeket közlő, feliratozott embléma-gyűjteményéből. (1678) [Nürnberg, 1678]. [Paul Fürst]. Körü.lvágott rézmetszet, mérete, lemezmérete és lapmérete: 70x142 mm. A verses életbölcsességeket illusztrációk kíséretében közreadó barokk emblémáskönyvek kelendőségével szembesülve Daniel Meisner (1585-1625) német költő és polihisztor 1623-tól adta ki allegorikus városlátképeinek sorozatát, "Thesaurus Philo-Politicus" címmel, sok kötetben. Jelmondatba és epigrammába foglalt életbölcsességeihez Eberhard Kieser grafikusművész készítette a rézmetszetű illusztrációkat: a jelmondat és a látkép ebben a műfajban szerves egységet alkot. Rézmetszetünk azonban nem az eredeti kiadásból származik (Frankfurt, 1625), hanem az emblémáskönyv egy későbbi, "Sciagraphia Cosmica" nevet kapott kiadásából (Nürnberg, 1678). Körbevágott rézmetszetünkön a barokk életbölcsesség, illetve a hozzá tartozó latin és német epigramma nem látható, ám a teljesség kedvéért közöljük az embléma teljes nevét: "Villec. Nimb dich nicht mehr an, als dü kanst" (Fülek. Ne gondold, hogy több vagy annál, ami lehetnél). Jó állapotú rézmetszet, kartonon, paszpartuban.
[Metszet] A Szudéta-vidéki Töplitz fürdőhely acélmetszetű látképe a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 9. kötetéből (1842). Hildburghausen, [1842]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 100x150 mm egy 185x265 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Látképünk a Cseh-érchegységben alapított, gyógyforrásairól nevezetes Teplice városát ábrázolja. A 3000 lakosú észak-csehországi városka a közép-európai fürdőkultúra vezető, Karlovy Varynál is jelentősebb helyének számított korában, a szezonban több százezer gyógyulni vágyó beteg kereste fel a várost. Látképünk a város körüli dombok egyikéről tekint a völgybe húzódó településre, a két templomtornyon kívül egy vártorony is feltűnik. Az előtérben a hegyre siető, illetve piknikező polgárok, korabeli viseletben. Látképünk a Meyer-sorozat 9. kötetének 34. oldalához tartozik. A bal lapszélen apró hiány, enyhe foxing. Jó állapotú lap.
[Metszet] Hirmkretschen an der Elbe. Christian Daumerlang acélmetszetű látképe a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 4. kötetéből (1837). Hildburghausen, [1837]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 100x150 mm egy 190x270 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Látképünk a Csehország és Szászország határán húzódó Elba-parti település, Hrensko (Herrnkretschen) látványát örökíti meg, az elbai vízi élet és a helyi népélet részleteivel. A látványos sziklák alatt megbújó vámházon és a kitűnő, több emeletes fogadón kívül a településen semmi említésre méltó nincs (írja kötetünk), a környékről azonban kiváló séta- és túra utak nyílnak Szász-Svájc rengetegébe. A hegyvidéki környezet ellenére a vámfeladatot betöltő apró település Csehország legmélyebben fekvő települése, az Elba itt vágja magát keresztül a hegységen, hogy szász, majd alsószász vidékeken át elérje a tengert. Látképünk a Meyer-sorozat 4. kötetének 124. oldalához tartozik. A lapszélen apró foxing. Jó állapotú lap.
[Metszet] Wilhelmsthal. Schloss und Park bei Eisenach. Acélmetszetű látkép a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 15. kötetéből (1852). Hildburghausen, [1852]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 105x140 mm egy 190x285 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Látképünkön az Eisenach melletti hercegi nyári lak, a Wilhelmsthal-kastély épülete. A szász hercegek 1761-ben elkészült rezidenciája látképünket nemigen uralja, a legkisebb, tó felé néző homlokzatával fordul felénk. A tó innenső oldalán dús kertben két asszony sétál, a tavon hattyúk úsznak, a háttérben fenyves és a türingiai vidék dombkoszorúja. Az ismertető szövege kiemeli, hogy Wilhelmsthal kastélya sokkal inkább kerti pavilonnak tűnik, mint fényűző nyári kastélynak, nagyon is helyesen, ugyanis angolparkja és sétányai alkotják a lényegét, nem az épület. Látképünk a sorozat 15. kötetének 168. oldalához tartozik. A lapszélen apró sérülés, valamint kisebb foxing. Jó állapotú lap.
[Metszet] Schleissheim bei München. Acélmetszetű látkép a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 8. kötetéből (1841). Hildburghausen, [1852]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm egy 190x260 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Képünk fókuszában a München közelében találhatóm bajor uralkodók által emelt és bővített Schleissheim-kastély. A 18. század derekán elkészült, monumentális új kastély barokk stílusban épült, bal oldalon a régi, reneszánsz jegyeket hordozó régi kastélyépület szerényen húzódik meg. Az előtérben vadászatra induló társaság, kutyával, távolabb polgári séta- és hintójelenetek. Az udvari használatban lévő kastély páratlan festészeti gyűjteményt rejt, ónémet, reneszánsz és barokk festményekből, e kultúrkincs méltatására az ismertető szöveg nem sajnálja a terjedelmet, az épület barokk homlokzatáról azonban megvetőleg nyilatkozik: az olasz építőmesterek bajorországi barokk építészete véleménye szerint a szerves német építészeti hagyományokon elkövetett látványos erőszak és degeneráció. Látképünk a Meyer-sorozat 8. kötetének 111. oldalához tartozik. A felső sarkokban kisebb foltosság, a felső lapszélen apró sérülés. Jó állapotú lap.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Metszet] Andernach acélmetszetű látképe a Heath's Picturesque Annual for 1833. Travelling Sketches on the Rhine című topográfiai albumból. Clarkson Stanfield (1793-1867) angol grafikusművész alkotása. (1833). London, (1833). Longman & Co. Acélmetszet, mérete: 133x95 mm egy 192x120 méretű lapon. Az 1830-as évek angol könyvkiadásának népszerű műfaja az acélmetszetű illusztrációkkal ellátott topográfiai munka, amely a leírt vidékek, városok kultúrtörténeti sajátosságai, művészeti emlékei mellett a környék népéleti és nemzetjellemtani részleteire koncentrál. Az illusztrált útleírások piaca az angol mágnások európai körutazási szokásai nyomán élénkült meg. A londoni Longman kiadó illusztrált évkönyv-sorozata, a "Heath's Picturesque Annual" acélmetszetekkel ellátott útirajz-sorozata ebbe a kiadásba illeszkedik, évkönyvei évente más-más vidékre vezettek. A kötelezőnek tekinthető itáliai és franciaországi kötetek mellett 1833-ban mutatkozott be a Rajna-vidék. Látképünkön a Rajna-menti Andernach part menti körbástyája, városfala, a városban a Szűz Mária-székesegyház. A Rajna közepéről a városra néző látképünk előterében népi jelenet helyi polgárokkal és halászokkal, a folyóparti sétálókon innen és túl a régi daru épülete, mögötte magasodik a városfalba épített Rund Turm (körbástya), a falszakasz másik végén emeletes vámőrház. Andernach városának házai mögött a Rajna-vidék hegyei magasodnak. (A legtöbb épület ma is áll; a körbástya mellett a Rajna-part némi feltöltésen esett át azóta.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470584.jpg)
![[Metszet] Das Holzthor in Mainz. A mainzi Holzthor/Holzturm (Fatorony) acélmetszetű látképe. Ludwig Lange (1808-1868) grafikusművész Rajna-sorozatának része. Metszette Johann Poppel. (1842 körül). Darmstadt, [1842 körül]. Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x85 mm egy 230x150 mm méretű lapon. Ludwig Lange német grafikusművész, a Rajna-vidék megörökítője. Angol és francia utazók érdeklődése nyomán a Rajna-vidékről számos illusztrált topográfiai mű született, melyek a vidék kultúrkincseit, városait, látnivalóit és néprajzi érdekességeit méltatták. Az érdeklődés nyomán Ludwig Lange német grafikusművész is kiadta látképeit. Részletgazdag látképünk a középső Rajna-vidék központi városának jellegzetes látnivalóját, a Holzturm-ot (Fatornyot) örökíti meg. A Holzturm a középkori városfal megmaradt három tornyának egyike, nevét onnan kapta, hogy folyó felőli kapuján szállították a városba a Rajnán úsztatott faárut. A késő gótikus stílusban emelt tornyot a 15. század első felében építették, az újkorban a város más toronybástyáihoz hasonlóan elsősorban börtönként szolgált (a forradalom idején itt tartották fogva a város jakobinusait). Észak felé tekintő látképünkön a torony a kikötőudvar házsorába illeszkedik, az udvaron elszórt faáru környezetében helyi polgárok intézik ügyes-bajos dolgaikat, az udvar távoli kapujánál szénával megrakott ponyvás szekér távozik, a folyó a kikötőudvartól jobbra. A házrengeteg mögött, bal oldalt feltűnik a mainzi Dóm kupolája is, a háttér jobb oldalán a Fischtor épülete sötétlik, tetején zászlókkal. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470587.jpg)
![[Metszet] Andernach acélmetszetű látképe. Megjelent a "La Belgique et Nassau, ou le touriste continental" című illusztrált topográfiai mű mellékleteként. George Shephard angol grafikusművész rajza alapján metszette Benjamin Winkles. (1837). [London, 1837]. Chez Black et Armstrong. Acélmetszet, mérete: 105x138 mm, lapméret: 205x265 mm. Az 1830-as évek angol könyvkiadásának népszerű műfaja az acélmetszetű illusztrációkkal ellátott topográfiai kötet, amely a leírt vidékek, városok kultúrtörténeti sajátosságai, művészeti emlékei mellett a környék népéleti és nemzetjellemtani részleteire koncentrál. Az illusztrált útleírások piaca az angol mágnások európai körutazási szokásai nyomán élénkült meg. A londoni Black & Armstrong kiadó acélmetszetekkel ellátott útirajza ebbe a kiadáspolitikába illeszkedik, mely a Belgiumtól a Rajna-vidéken egészen Frankfurt am Mainig terjedő vidékre kalauzol. Látképünkön a Rajna-vidék kisvárosának, Andernachnak központi látnivalója, a Maria Himmelfahrt (Mária Mennybemenetele)-templom látható. A romantikus modorban készített veduta előterében növényekkel benőtt falromok, a templomkert innenső falán boldognak látszó ifjú pár piknikezik, korabeli viseletekben. A háttérben a település néhány háza tűnik fel, a távolban pedig a túlpart hegyei, a központi hegycsúcson várrommal. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470585.jpg)
![[Metszet] Ruines de Liebenstein et Sternfels sur le Rhin. Liebenstein és Sterrenberg várromjainak acélmetszetű látképe a Rajna folyó átelleni partjáról. William Tombleson angol grafikusművész alkotása. (1832/1840 körül). [Párizs, 1840 körül]. [Nyomda nélkül]. Acélmetszet, mérete: 95x155 mm egy 190x245 mm méretű lapon. Az 1830-as évek angol könyvkiadásának népszerű műfaja az acélmetszetű illusztrációkkal ellátott topográfiai kötet, amely a leírt vidékek, városok kultúrtörténeti sajátosságai, művészeti emlékei mellett a környék népéleti és nemzetjellemtani részleteire koncentrál. Az illusztrált útleírások piaca az angol mágnások európai körutazási szokásai nyomán élénkült meg. Az illusztrált utazási irodalomnak ebbe a vonulatába illeszkedik William Tombleson (1795-1846) grafikusművész és utazó munkássága. A művész az 1830-as évek kezdetén utazta be a Rajna mentét, torkolatától egészen forrásáig. Grafikái is tanúskodnak róla, hogy különös érzéke volt a Rajna-menti népélet és a várromok ábrázolásához. Észak felé tekintő látványképünk a Rajna leglátványosabb részén készült, Boppart településének partjáról pillant a túlpartra. A bopparti oldalon, bal oldalt, előtérben a tradicionális germán gerendaépítészet jegyeit mutató fogadóépület, búcsúzó család, bárkába szálló utazók, a Rajna vízén kisebb bárkák, látképünk jobb oldalán pedig a túlparton égbe szökő sziklapart, tetejükön a két szomszédvárral, Liebenstein és Sterrenberg várromjaival. A helyi monda szerint a várak egymással ellenségeskedő családok tulajdonában álltak, állandó harcaik nyomán váltak a várak várrommá. A metszet először a "Tombleson's Views of the Rhine' című topográfiai műben jelent meg, 1832-ben. Példányunk a mű néhány évvel későbbi francia kiadásából való. Látképünk lapszélén apró foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470588.jpg)
![[Metszet] Joséphine de Beauharnais francia császárné, I. Napóleon feleségének kőnyomatú portréja Francois-Séraphin Delpech (1778-1825) grafikusművész kidolgozásában. (1820/1835). [Paris, 1835 körül]. [Nyomda nélkül]. Kőnyomat, mérete: 140x95 mm egy 275x180 mm méretű lapon. Joséphine-portrénk Francois Delpech (1778-1825) francia grafikus műve. A napóleoni idők tanújaként felnövekedett művész 1818-ban nyitotta meg litográfiai műintézetét Párizsban, ekkortól metszette kőbe korszaka számos híres személyiségének portréját. Litográfiánk Joséphine de Beauharnais francia császárnét császárnévá koronázása utáni pillanatában örökíti meg, fején és nyakában császári ékszerekkel. Magában álló metszetünk feltehetően egy, az 1830-as években kiadott történelmi munka illusztrációjaként jelent meg. Jó állapotú lap, enyhe foxinggal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470569.jpg)
![[Grafika] Vajdahunyad vára, előterében a Városligeti-tóval. Szignált rézmetszet. [Budapest, 1930 körül]. Rézmetszet, mérete: 155x225, lapméret: 175x240 mm. Látképünkön a városligeti Vajdahunyad vára látható. Az ezredéves kiállításra készült kulisszaépítmény után 1908-ban átadott végleges változat a magyarországi építészet fejlődését mutatta be, ennek megfelelően román, gótikus, reneszánsz és barokk szárnyakból áll. Képünkön a gótikus erdélyi építészetet bemutatni hivatott kaputornyot és a leglátványosabbnak számító gótikus szárnyat tanulmányozhatjuk, jobb oldalt, hátul a barokk szárny tűnik fel, az előtérben a Városligeti-tó, evezősökkel. Látképünk felvételi pontja a Korcsolyacsarnok terasza, innen bontakozik ki ugyanis a leglátványosabban az erdélyi Hunyadi-vár kicsinyített mása. Ismeretlen művész által készített rézmetszetünk jobb alsó sarkában "Salgó" szignó található. A hátoldalon apró ragasztónyomok. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470575.jpg)
![[Metszet] A Fekete gém (Ardea Obscura) gázlómadár faj kézzel színezett, rézmetszetű portréja Piller Mátyás és Mitterpacher Lajos "Iter per Poseganam Sclavoniae provinciam" című latin nyelvű zoológiai munkájából. Ignaz Kibler osztrák grafikus műve. (1783). [Buda] (Budae, 1783). (Typis Regiae Universitatis). Kézzel színezett rézmetszet, mérete: 235x155 mm, lemezméret: 245x165 mm, lapméret: 250x205 mm. Piller Mátyás (1733-1788) természetrajzi és állattani professzor Mitterpacher Lajos (1734-1814) tanszékvezető egyetemi tanár kíséretében 1782-ben tett zoológia gyűjtőkörutat Szlavóniában. Megfigyeléseiket "Iter per Poseganam Sclavoniae provinciam" című kötetükben tették közzé, Budán, 1783-ban. Rézmetszetünket Ignaz Kibler bécsi grafikusművész készítette, metszetünk művészi színezője ismeretlen. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3472931.jpg)
![[Metszet] Villec. Fülek várának rézmetszetű látképe. Eberhard Kieser grafikája Daniel Meisner "Sciagraphia Cosmica" című, történelmi városképeket közlő, feliratozott embléma-gyűjteményéből. (1678) [Nürnberg, 1678]. [Paul Fürst]. Körü.lvágott rézmetszet, mérete, lemezmérete és lapmérete: 70x142 mm. A verses életbölcsességeket illusztrációk kíséretében közreadó barokk emblémáskönyvek kelendőségével szembesülve Daniel Meisner (1585-1625) német költő és polihisztor 1623-tól adta ki allegorikus városlátképeinek sorozatát, "Thesaurus Philo-Politicus" címmel, sok kötetben. Jelmondatba és epigrammába foglalt életbölcsességeihez Eberhard Kieser grafikusművész készítette a rézmetszetű illusztrációkat: a jelmondat és a látkép ebben a műfajban szerves egységet alkot. Rézmetszetünk azonban nem az eredeti kiadásból származik (Frankfurt, 1625), hanem az emblémáskönyv egy későbbi, "Sciagraphia Cosmica" nevet kapott kiadásából (Nürnberg, 1678). Körbevágott rézmetszetünkön a barokk életbölcsesség, illetve a hozzá tartozó latin és német epigramma nem látható, ám a teljesség kedvéért közöljük az embléma teljes nevét: "Villec. Nimb dich nicht mehr an, als dü kanst" (Fülek. Ne gondold, hogy több vagy annál, ami lehetnél). Jó állapotú rézmetszet, kartonon, paszpartuban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3472926.jpg)
![[Metszet] A Szudéta-vidéki Töplitz fürdőhely acélmetszetű látképe a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 9. kötetéből (1842). Hildburghausen, [1842]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 100x150 mm egy 185x265 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Látképünk a Cseh-érchegységben alapított, gyógyforrásairól nevezetes Teplice városát ábrázolja. A 3000 lakosú észak-csehországi városka a közép-európai fürdőkultúra vezető, Karlovy Varynál is jelentősebb helyének számított korában, a szezonban több százezer gyógyulni vágyó beteg kereste fel a várost. Látképünk a város körüli dombok egyikéről tekint a völgybe húzódó településre, a két templomtornyon kívül egy vártorony is feltűnik. Az előtérben a hegyre siető, illetve piknikező polgárok, korabeli viseletben. Látképünk a Meyer-sorozat 9. kötetének 34. oldalához tartozik. A bal lapszélen apró hiány, enyhe foxing. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470580.jpg)
![[Metszet] Hirmkretschen an der Elbe. Christian Daumerlang acélmetszetű látképe a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 4. kötetéből (1837). Hildburghausen, [1837]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 100x150 mm egy 190x270 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Látképünk a Csehország és Szászország határán húzódó Elba-parti település, Hrensko (Herrnkretschen) látványát örökíti meg, az elbai vízi élet és a helyi népélet részleteivel. A látványos sziklák alatt megbújó vámházon és a kitűnő, több emeletes fogadón kívül a településen semmi említésre méltó nincs (írja kötetünk), a környékről azonban kiváló séta- és túra utak nyílnak Szász-Svájc rengetegébe. A hegyvidéki környezet ellenére a vámfeladatot betöltő apró település Csehország legmélyebben fekvő települése, az Elba itt vágja magát keresztül a hegységen, hogy szász, majd alsószász vidékeken át elérje a tengert. Látképünk a Meyer-sorozat 4. kötetének 124. oldalához tartozik. A lapszélen apró foxing. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470579.jpg)
![[Metszet] Wilhelmsthal. Schloss und Park bei Eisenach. Acélmetszetű látkép a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 15. kötetéből (1852). Hildburghausen, [1852]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 105x140 mm egy 190x285 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Látképünkön az Eisenach melletti hercegi nyári lak, a Wilhelmsthal-kastély épülete. A szász hercegek 1761-ben elkészült rezidenciája látképünket nemigen uralja, a legkisebb, tó felé néző homlokzatával fordul felénk. A tó innenső oldalán dús kertben két asszony sétál, a tavon hattyúk úsznak, a háttérben fenyves és a türingiai vidék dombkoszorúja. Az ismertető szövege kiemeli, hogy Wilhelmsthal kastélya sokkal inkább kerti pavilonnak tűnik, mint fényűző nyári kastélynak, nagyon is helyesen, ugyanis angolparkja és sétányai alkotják a lényegét, nem az épület. Látképünk a sorozat 15. kötetének 168. oldalához tartozik. A lapszélen apró sérülés, valamint kisebb foxing. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470577.jpg)
![[Metszet] Schleissheim bei München. Acélmetszetű látkép a Meyer's Universum nevű német topográfiai sorozat 8. kötetéből (1841). Hildburghausen, [1852]. Druck und Verlag vom Bibliographisches Institut. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm egy 190x260 mm méretű lapon. Látképünk az 1833-1860 között 21 kötetben megjelent német nyelvű, illusztrált topográfiai műben, a Meyer's Universumban jelent meg, mely az öt kontinens nevezetes természeti, építészeti és néprajzi látnivalóiból szemezget: városokat, piacokat, várakat, kastélyokat, templomokat, parkokat, sétatereket, fürdőket, kaszárnyákat, parlamenteket, börzéket éppúgy ismertet, mint öblöket, sziklameredélyek alatt megbújó házakat, hegytetőt uraló várromokat, folyóparti népi jeleneteket és hasonlókat. Az ismertető szövegekhez mellékelt, építészeti, tájépítészeti és néprajzi pontosságra törekvő veduták (látképek) megkapó szögből dolgozzák ki a látványt. Az előtérben a korabeli városi és vidéki élet tipikus jelenetei zajlanak, a tó környéki sétától a folyami kikötés esetéig, az ökörhajtástól a piknikezésig; a zsánerképek egyben a korabeli öltözködési és viselkedési normát is megörökítik. Képünk fókuszában a München közelében találhatóm bajor uralkodók által emelt és bővített Schleissheim-kastély. A 18. század derekán elkészült, monumentális új kastély barokk stílusban épült, bal oldalon a régi, reneszánsz jegyeket hordozó régi kastélyépület szerényen húzódik meg. Az előtérben vadászatra induló társaság, kutyával, távolabb polgári séta- és hintójelenetek. Az udvari használatban lévő kastély páratlan festészeti gyűjteményt rejt, ónémet, reneszánsz és barokk festményekből, e kultúrkincs méltatására az ismertető szöveg nem sajnálja a terjedelmet, az épület barokk homlokzatáról azonban megvetőleg nyilatkozik: az olasz építőmesterek bajorországi barokk építészete véleménye szerint a szerves német építészeti hagyományokon elkövetett látványos erőszak és degeneráció. Látképünk a Meyer-sorozat 8. kötetének 111. oldalához tartozik. A felső sarkokban kisebb foltosság, a felső lapszélen apró sérülés. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3470578.jpg)
