cca 1910 Magyarszőgyén és Esztergom környéke (Mgy. Szölgyén und Gran), katonai térkép, 1 : 75.000, K. u. k. militär-geographisches Institut, néhány kis sérüléssel, 47,5x62 cm
[Térkép] Csonkamagyarország áttekintő autotérképe. Tervezte: Gergely Endre. Mérték: 1:500,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 585x930 mm egy 690x995 mm méretű térképlapon. Vízrajzi, település- és közlekedéshálózati részleteket hordozó térképünk elsődleges célja az ország első-, másod- és harmadrendű autóútjainak feltüntetése. Térképünk megyebeosztása az 1923-as megyerendezést követi: így jött létre a térképünkön látható Nógrád és Hont, Borsod, Gömör és Kishont vagy déli határszélen Csanád, Arad és Torontál vármegyék átmenetinek szánt közigazgatási egysége. Főbb országos utaink már ekkor is a későbbi autópályák útvonalát követik. Az ország dunántúli és alföldi része közötti összeköttetés hiányát már érzékelte a politikai vezetés, és mivel Budapesttől délre csak Bajánál vezetett át közúti (és vasúti) híd, így 1928-ban, térképünk készültének évében megkezdődött az új híd építése Dunaföldvárnál. Ezt az új közúti hidat 1930-ban adták át, térképünk értelemszerűen még nem szerepelteti. Lapunk rendőrkapitánysági részletei első ránézésre furcsának hathatnak, ám egyből érthetővé válik, ha tekintetbe vesszük az alul elhelyezett feliratot, mely szerint térképünk a Rendőrségi zsebkönyv tulajdona. Alsó sarkaiban kisebb foltosság, apró sérülések és halvány elszíneződések a hajtások mentén, apró foltosság a hátoldalon. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] Csonka-Magyarország városai, gyógyfürdői, gyógyforrásai, üdülőtelepei, fürdőzésre és nyaralásra alkalmas községei. Tervezte Kern Ferenc. (1938). [Budapest], 1938. Magyar Királyi Térképészeti Intézet. Kétszínnyomású térkép, mérete: 430x615 mm egy 450x640 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket feltüntető idegenforgalmi térképünk a nyaralás, fürdőzés, gyógyfürdőzés és túrázás szempontjából kiemelt településeket emeli ki. A több évszázados hazai gyógyfürdőkultúra tovább élésének jeleit mutatják az alföldi, dunántúli és hegyi gyógyfürdők, gyógyforrások jelölése (Hajdúszoboszló, Gyopárosfürdő, Kiskunhalas, Harkány, Balf, Kékkút, Bodajk, Nagyigmánd, Parád); a XIX. század közepén a Tátrában indult turistáskodás tovább élését a hegyvidékeinken feltüntetett üdülőhelyek sokasága a Bakonyban, Mecsekben, Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben és az Eperjes-Tokaji-hegységben. Néprajzi jelentősége miatt a Göcsej és a palóc vidék felkerült a térképre, Horvátország elszakadása miatt pedig megnőtt a Balaton fontossága: a Balaton mindkét partja a belföldi turizmus legjelentősebb helyszínének tűnik. Vízrajzi részleteit illetően enyhén torzított térképünk a Tisza hidjait jelzi, a Dunán azonban néhány híd jelenlétéről nem vesz tudomást, holott a párkányi híd 1895-től, a bajai híd 1908-tól, a dunaföldvári híd 1930-tól biztosított kapcsolatot a Duna két partja között. Térképünkön a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] A Hungaroring Forma-1-es versenypálya színes térképe [az 1989. évi átépítés előtt]. Tervezte és rajzolta Lévai József ezredes. Mértéke: 1:5,000. (1988). Budapest, 1988. Forma-1 Gazdasági Társaság - Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 270x255 mm egy 420x320 mm méretű térképlapon. A Forma-1-es autóversenyek itthoni megrendezésének ötlete először 1983-ban merült fel. Több helyszín közül előbb a városligeti és népligeti, végül a nadapi pálya ötletét rostálták ki, a választás így esett Mogyoródra. Az 1985 szeptemberében aláírt szerződés után októberben indult a kivitelezés, ami rekordidő alatt, 8 hónap alatt be is fejeződött. Az első Forma-1-es versenyt 1986. augusztus 10-én rendezték meg. Színes térképünkön a Hungaroring eredeti nyomvonala, eredeti tribün-elosztása, illetve kisegítő építményei szemlélhetőek meg. Valamennyi tribünhöz, illetve álló szektorhoz külön büfé, mosdók és telefonközpont tartozott, a sajtóközpont, a helikopter-leszálló értelemszerűen a célegyenesben berendezett fő tribünhöz kapcsolódott. Lapunkon felül a Forma-1 Gazdasági Társaság emblémája, alul az állami Volán Tefu fuvarozó vállalat hirdetése. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] Magyarország politikai térképe a bécsi döntések, a kárpátaljai és délvidéki bevonulások után. Mértéke: 1:2,500.000. (1943). [Budapest], 1943. Kókai Lajos - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 250x380 mm egy 300x435 mm méretű térképlapon. 1943-ban kiadott közigazgatási térképünk a teljes történelmi Magyarországot ábrázolja; az 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es diplomáciai és katonai műveletek nyomán létrejött új határvonal feltüntetésével. A domborzati, vízrajzi, településhálózati és közlekedésföldrajzi részleteken kívül érdekes részlet, hogy lapunk az 1918-ig érvényes megyebeosztást tartalmazza. A geopolitikai helyzetnek megfelelően nyugati és északi szomszédunk Németország, keleten Románia látható (a bukovinai székely települések esetén magyar megnevezésekkel), délen Szerbia, Bosznia és Horvátország államai. Szlovénia helyén Krajna tartomány, az olasz törekvéseknek megfelelően Dalmácia olasz ellenőrzés alatt. A jobb felső sarokban Budapest melléktérképe. Térképlapunkon halvány elszíneződés, a hajtások mentén apró szakadásnyomok, hátoldalán kisebb foltosság és kézi számolás. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Térkép] Veszprém vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Dunántúl szívében található, nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló megyénket a trianoni határmódosítások és az 1938-1941 közötti bővülések nem érintették. Megyénk alakja azonban erősen eltér mai alakjától: az 1950-es megyerendezések során keleten némely területeit elvesztette (a Balaton alá nyúló enyingi járás egészét, valamint a zirci járás északkeleti negyedét), cserébe Zala megye rovására kiegészült a balatonfüredi, a tapolcai, a sümegi, és 1978-ig a keszthelyi járással. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött, észak-bakonyi vasútját pedig napjainkban veszítette el. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Veszprém és Pápa; a jelentős turisztikai, kulturális hagyománnyal vagy ipari potenciállal bíró városi települések: Balatonalmádi, Siófok és Zirc, valamint Várpalota és Ajka térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye hegyvidéki alkatára való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Térképünkön piktogramok jelzik a megye gazdasági és kulturális erőforrásait: bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés, az elő- és hátoldalon kisebb elszíneződés. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Térkép] Vas vármegye térképe [a muravidéki bevonulás után]. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x415 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Megyénk a trianoni döntés után elvesztette muraszombati, németújvári, felsőőri járását és kőszegi járásának nagyobbik felét, e területeken a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria osztozott meg. A megye az 1941. év áprilisi muravidéki bevonulással visszanyerte muraszombati járását, illetve szentgotthárdi járása is kiegészült az Őrség nyugati területeivel. Térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye vasútvonalai Celldömölknél, Sárvárnál, Szombathelynél és Körmendnél futnak össze, a Muravidékre csupán egyetlen vasút visz. Megyénk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Szombathely és Kőszeg; a jelentős hagyományokkal bíró városi települések: Celldömölk, Sárvár, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, Muraszombat térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye csaknem egészét alkotó dombvidékre való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, egyedülállóan gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. A hajtások mentén apró sérülések, jobb oldalt apró foltosság, a hátoldalon kisebb foltosság. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938 novembere) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939 márciusa) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. Megyetérképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: megyei városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a megye trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: ez a terület ugyanis 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után a visszanyert területek révén még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal.
Völter, Daniel: Schul-Atlas in 36 Karten, mit besonderer Rücksicht auf die physicalische Geographie. Bearbeitet von - -. Esslingen,(1845.) ,Verlag der J. M. Dannheimer'schen Buchhandlung, 2 p.+1-6+9-13+7-8+IVc+19-25+14-18+26-38 t. Német nyelven. Zweite, verbesserte Auflage. Korabeli félbőr-kötésben, kopott borítóval, sérült gerinccel és kötéssel, széteső állapotban, sérült címlappal, kissé foltos lapokkal. Rossz állapotban!
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Csonkamagyarország áttekintő autotérképe. Tervezte: Gergely Endre. Mérték: 1:500,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 585x930 mm egy 690x995 mm méretű térképlapon. Vízrajzi, település- és közlekedéshálózati részleteket hordozó térképünk elsődleges célja az ország első-, másod- és harmadrendű autóútjainak feltüntetése. Térképünk megyebeosztása az 1923-as megyerendezést követi: így jött létre a térképünkön látható Nógrád és Hont, Borsod, Gömör és Kishont vagy déli határszélen Csanád, Arad és Torontál vármegyék átmenetinek szánt közigazgatási egysége. Főbb országos utaink már ekkor is a későbbi autópályák útvonalát követik. Az ország dunántúli és alföldi része közötti összeköttetés hiányát már érzékelte a politikai vezetés, és mivel Budapesttől délre csak Bajánál vezetett át közúti (és vasúti) híd, így 1928-ban, térképünk készültének évében megkezdődött az új híd építése Dunaföldvárnál. Ezt az új közúti hidat 1930-ban adták át, térképünk értelemszerűen még nem szerepelteti. Lapunk rendőrkapitánysági részletei első ránézésre furcsának hathatnak, ám egyből érthetővé válik, ha tekintetbe vesszük az alul elhelyezett feliratot, mely szerint térképünk a Rendőrségi zsebkönyv tulajdona. Alsó sarkaiban kisebb foltosság, apró sérülések és halvány elszíneződések a hajtások mentén, apró foltosság a hátoldalon. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449841.jpg)
![[Térkép] Csonka-Magyarország városai, gyógyfürdői, gyógyforrásai, üdülőtelepei, fürdőzésre és nyaralásra alkalmas községei. Tervezte Kern Ferenc. (1938). [Budapest], 1938. Magyar Királyi Térképészeti Intézet. Kétszínnyomású térkép, mérete: 430x615 mm egy 450x640 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket feltüntető idegenforgalmi térképünk a nyaralás, fürdőzés, gyógyfürdőzés és túrázás szempontjából kiemelt településeket emeli ki. A több évszázados hazai gyógyfürdőkultúra tovább élésének jeleit mutatják az alföldi, dunántúli és hegyi gyógyfürdők, gyógyforrások jelölése (Hajdúszoboszló, Gyopárosfürdő, Kiskunhalas, Harkány, Balf, Kékkút, Bodajk, Nagyigmánd, Parád); a XIX. század közepén a Tátrában indult turistáskodás tovább élését a hegyvidékeinken feltüntetett üdülőhelyek sokasága a Bakonyban, Mecsekben, Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben és az Eperjes-Tokaji-hegységben. Néprajzi jelentősége miatt a Göcsej és a palóc vidék felkerült a térképre, Horvátország elszakadása miatt pedig megnőtt a Balaton fontossága: a Balaton mindkét partja a belföldi turizmus legjelentősebb helyszínének tűnik. Vízrajzi részleteit illetően enyhén torzított térképünk a Tisza hidjait jelzi, a Dunán azonban néhány híd jelenlétéről nem vesz tudomást, holott a párkányi híd 1895-től, a bajai híd 1908-tól, a dunaföldvári híd 1930-tól biztosított kapcsolatot a Duna két partja között. Térképünkön a hajtások mentén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449845.jpg)
![[Térkép] A Hungaroring Forma-1-es versenypálya színes térképe [az 1989. évi átépítés előtt]. Tervezte és rajzolta Lévai József ezredes. Mértéke: 1:5,000. (1988). Budapest, 1988. Forma-1 Gazdasági Társaság - Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intézete. Színes térkép, mérete: 270x255 mm egy 420x320 mm méretű térképlapon. A Forma-1-es autóversenyek itthoni megrendezésének ötlete először 1983-ban merült fel. Több helyszín közül előbb a városligeti és népligeti, végül a nadapi pálya ötletét rostálták ki, a választás így esett Mogyoródra. Az 1985 szeptemberében aláírt szerződés után októberben indult a kivitelezés, ami rekordidő alatt, 8 hónap alatt be is fejeződött. Az első Forma-1-es versenyt 1986. augusztus 10-én rendezték meg. Színes térképünkön a Hungaroring eredeti nyomvonala, eredeti tribün-elosztása, illetve kisegítő építményei szemlélhetőek meg. Valamennyi tribünhöz, illetve álló szektorhoz külön büfé, mosdók és telefonközpont tartozott, a sajtóközpont, a helikopter-leszálló értelemszerűen a célegyenesben berendezett fő tribünhöz kapcsolódott. Lapunkon felül a Forma-1 Gazdasági Társaság emblémája, alul az állami Volán Tefu fuvarozó vállalat hirdetése. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449865.jpg)
![[Térkép] Magyarország politikai térképe a bécsi döntések, a kárpátaljai és délvidéki bevonulások után. Mértéke: 1:2,500.000. (1943). [Budapest], 1943. Kókai Lajos - M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 250x380 mm egy 300x435 mm méretű térképlapon. 1943-ban kiadott közigazgatási térképünk a teljes történelmi Magyarországot ábrázolja; az 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es diplomáciai és katonai műveletek nyomán létrejött új határvonal feltüntetésével. A domborzati, vízrajzi, településhálózati és közlekedésföldrajzi részleteken kívül érdekes részlet, hogy lapunk az 1918-ig érvényes megyebeosztást tartalmazza. A geopolitikai helyzetnek megfelelően nyugati és északi szomszédunk Németország, keleten Románia látható (a bukovinai székely települések esetén magyar megnevezésekkel), délen Szerbia, Bosznia és Horvátország államai. Szlovénia helyén Krajna tartomány, az olasz törekvéseknek megfelelően Dalmácia olasz ellenőrzés alatt. A jobb felső sarokban Budapest melléktérképe. Térképlapunkon halvány elszíneződés, a hajtások mentén apró szakadásnyomok, hátoldalán kisebb foltosság és kézi számolás. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462996.jpg)
![[Térkép] Veszprém vármegye térképe. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x445 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Dunántúl szívében található, nyugat-keleti irányban hosszan elnyúló megyénket a trianoni határmódosítások és az 1938-1941 közötti bővülések nem érintették. Megyénk alakja azonban erősen eltér mai alakjától: az 1950-es megyerendezések során keleten némely területeit elvesztette (a Balaton alá nyúló enyingi járás egészét, valamint a zirci járás északkeleti negyedét), cserébe Zala megye rovására kiegészült a balatonfüredi, a tapolcai, a sümegi, és 1978-ig a keszthelyi járással. Térképünk feltünteti a megye vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait: megyei vasúthálózatunk érdemben azóta sem fejlődött, észak-bakonyi vasútját pedig napjainkban veszítette el. Emlékezetes részleteket megörökítő megyetérképünk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Veszprém és Pápa; a jelentős turisztikai, kulturális hagyománnyal vagy ipari potenciállal bíró városi települések: Balatonalmádi, Siófok és Zirc, valamint Várpalota és Ajka térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye hegyvidéki alkatára való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Térképünkön piktogramok jelzik a megye gazdasági és kulturális erőforrásait: bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés, az elő- és hátoldalon kisebb elszíneződés. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462012.jpg)
![[Térkép] Vas vármegye térképe [a muravidéki bevonulás után]. Mérték: 1:335,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x415 mm egy 350x500 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Megyénk a trianoni döntés után elvesztette muraszombati, németújvári, felsőőri járását és kőszegi járásának nagyobbik felét, e területeken a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria osztozott meg. A megye az 1941. év áprilisi muravidéki bevonulással visszanyerte muraszombati járását, illetve szentgotthárdi járása is kiegészült az Őrség nyugati területeivel. Térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait. A megye vasútvonalai Celldömölknél, Sárvárnál, Szombathelynél és Körmendnél futnak össze, a Muravidékre csupán egyetlen vasút visz. Megyénk települései közül kiemelkedik a két rendezett tanácsú város, Szombathely és Kőszeg; a jelentős hagyományokkal bíró városi települések: Celldömölk, Sárvár, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, Muraszombat térképünk tájékoztatása szerint csupán nagyközségnek számít. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a megye csaknem egészét alkotó dombvidékre való tekintettel magassági adatokkal kiegészített domborzati, egyedülállóan gazdag vízkészlete miatt vízrajzi részleteket is közzétesz. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. A hajtások mentén apró sérülések, jobb oldalt apró foltosság, a hátoldalon kisebb foltosság. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462011.jpg)
![[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938 novembere) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939 márciusa) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. Megyetérképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: megyei városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a megye trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: ez a terület ugyanis 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után a visszanyert területek révén még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462010.jpg)
