[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. IV. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 9.) Budapest, 1944. Stádium Rt. ny. 15 + [1] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" című rovata ezúttal a kitartás, a népért hozott áldozat német katonai példáit magasztalja, üdvözli a háborús hős Mannerheim finn tábornokot friss, államfői kinevezése alkalmából, a népért való áldozathozatal témáját pedig a zsidó magánvagyonok konfiskálásának szorgalmazásával köti össze. Lapszámunk képriportja a szovjet támadás elleni finn ellenállás példáiból válogat, valamint közzétesz egy alaposan cenzúrázott válogatást a Kárpátok körüli magyar védelmi harcokból. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, több levélen a hajtás mentén kisebb szakadás. Fűzve, színes, illusztrált, sérült kiadói borítóban.
Rexa Dezső: Libellum rerum memorabilium. Emlékezésre méltó dolgok könyvecskéje. Bp. 1930. Egyetemi Ny. 1 t. (címkép). 24 l. 1 kih. mell. (családfa). Zsinórral átfűzött kiadói borítékban. A mű Rexa-Palásthy család anyakönyvét ismerteti.
Az 1884-dik évi szeptember hó 27-ére hirdetett Országgyülés képviselőházának naplója. VII kötet. Szerk.: P. Szathmáry Károly. Hiteles kiadás. Pest, 1886, Pesti könyvnyomda. 398p. Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben
[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 296. szám. (1956. október 28.) [Megalakult az új nemzeti kormány.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 2 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó előtti lapszáma. A kommunista párt, később az MDP éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán módosított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Csonkán, impresszum nélkül megjelenő, mindössze két oldalas lapszámunk az újság történetének utolsó előtti lapszáma. A tartalomból: Híven az igazsághoz -- A kormány új tagjai -- Nemzeti bizottságok alakultak a budapesti kerületekben -- Lukács György egyetemi tanár, népművelési miniszter üzenete a magyar ifjúságnak -- Vas Zoltán rádiónyilatkozata -- Rend és bizalom -- A János Kórház a sebesültekért -- A tömegek és a pártvezetés szoros együttműködése Lengyelországban -- Legjobb sportolóink el akarnak utazni az olimpiára. A lapszélen kisebb sérülések, a hajtás mentén nagyobb szakadás. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 2. szám. (1956. november 3.) [Azonnal tárgyalni kell a szovjet csapatok kivonásáról, üzente Nagy Imre.] Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit és határozatait, kilépésünket a Varsói Szerződésből, kinyilvánított semlegességünket. Lapszámunk közli Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához címzett levelét, melyben a nagyhatalmak segítségét kéri Magyarország semlegességének garantálásához. Legfőbb üzenete azonban vezércikkében található, ez az MSZMP számára ácsol erkölcsi alapzatot, frissen alakult pártként elhatárolódik az MDP-től, a sztálinizmus gyakorlatától, a Rákosi-Gerő-klikket bűnösként nevezi meg, önmagát demokratikusként, alulról szerveződőként és a munkásosztály érdekében cselekvőként határozza meg. Legemlékezetesebb állítása szerint semmilyen szervezet, és semmilyen katonai erő nem támogatja a megtisztult pártot, illetve nincs kapcsolata az MDP vezetőségével (természetesen mindkét állítás hamis, amint arra néhány napon belül fény derült). További cikkek az MSZMP-szervezetek megalakulásáról, illetve a sztrájk beszüntetésének, a munka felvételének égető szükségéről. A lapszéleken apró sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népünk - barátaink örömére, ellenségeink bánatára - szabadon ünnepli május elsejét. Több százezer budapesti dolgozó lelkes nagygyűlése a Hősök terén. Kádár János ünnepi beszéde. A Népszabadság rendkívüli, délutáni kiadása. II. évfolyam, 102. szám. (1957. május 1.) Budapest, 1957. Hírlapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. A Kádár-kormány 1956-ról alkotott véleménye hatalma erősödésével egyre elítélőbbé változott. A Népszabadság egymás utáni lapszámai erről a folyamatról érzékletes képet festenek. Jelen lapszámunk ennek a drámának a végpontja. Kádár János május 1-jei beszédében Nagy Imrét árulónak nyilvánítja, 1956 egészét pedig ellenforradalomnak / elbukott reakciós kísérletnek nevezi. Stílusmutatvány: "Kedves elvtársak! Miben van a különös jelentősége az 1957-es magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött, a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Taps.) Elvtársaim! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd későbbi részén még mámorosabb hang: "A hatalom fegyveres biztosításának feladatába bevontuk a munkások, bányászok, parasztok legöntudatosabbjait - megszerveztük a Munkásőrséget!". Politikai elemzéséből megtudhatjuk továbbá, hogy a megszállt státusz függetlenség: "A Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok a magyar nemzeti függetlenségét és népünk békéjét segítik az imperialisták kalandor terveivel szemben". A belső ellenségről pedig így szól: "Ha a szocializmus minden híve és minden hazafi egységbe tömörül, az ellenforradalmi erőknél százszor erősebb a nép". A százezres tömeget megmozgató május 1-jei felvonuláson Kádár János szóba elegyedett a nép fiaival, asszonyait és gyermekeit megdicsérte, amint arról lapszámunk részletesen beszámol. Hasonló gesztusokat tett Marosán György is. Oldalszámozáson belül szövegközti felvételekkel. Egy ideológiai fordulat végpontjának emlékezetes dokumentuma. Ünnepi különszámunk lapjai a hajtás mentén kettéváltak. A sérülést leszámítva jó állapotú lapszám.
[Folyóirat, 1956.] A magyar kormány szóbeli jegyzékei a Szovjetunióhoz. Tiltakozunk a szovjet csapatok újabb beözönlése ellen. Nagy Imre üzenete az ENSZ főtitkárához. A Magyar Ifjúság lapszáma. I. évfolyam, 3. szám. (1956. november 3.) Budapest, 1956. Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsa (Budapesti Lapnyomda). 4 p. 1956 októbere a magyar sajtópiacon is jelentős változásokat hozott. Korábbi lapok alakultak át, szerkesztőségek váltottak nevet és világnézetet. A korábban Szabad Ifjúság néven ismert ifjúságnevelő politikai hetilap a forradalomban a Magyar Ifjúság nevet nyerte el, kiadója az MDP ifjúsági szervezete helyett az ifjúmunkások forradalmi tanácsa. A teljes erejével Nagy Imre kormánya mellett kiálló lap a forradalom híreit közli. A tartalomból: Legújabb jelentések szovjet csapatmozdulatokról -- Kormányátalakítás várható -- Megbízunk Nagy Imrében, mondta Bécsben Kéthly Anna -- Rágalmaz a román rádió -- A lengyelek szenet és élelmiszert adnak -- A közellátás kielégítő, ma megindul az autóbusz-forgalom -- Hogyan történjék az új gazdasági vezetők munkába állítása? Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Kis Ujság. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai napilapja. Főszerkesztő: Kovács Béla. Új folyam, 1. szám. (1956. november 1.) Budapest, 1956. Független Kisgazdapárt (Október 23. nyomda). 4 p. Folio. Az 1945-ös választásokon abszolút többséget szerzett Független Kisgazdapárt a kezdetektől kemény nyomás alatt állt. A munkáspártokkal kötött koalícióra kényszerített párt néhány év alatt megsemmisült, vezetőit ellehetetlenítették, elüldözték vagy börtönbe zárták. Kovács Bélát, a párt főtitkárát 1947 elején hurcolta el hivatalából az ÁVO, a politikus évekig a Szovjetunióban raboskodott. 1956-ben átadták a magyar hatóságoknak, innentől az ÁVH foglya volt, majd a forradalom idején kiszabadult. Az évtizedes múltra visszatekintő, pártjával együtt elnémított Kis Újság új folyama közli a párt régi-új főtitkárának pécsi beszédét, melyben korábbi sérelmeit egyetlen szóval sem említi, ellenben az újjáalakított FKGP kormányzati felelősségét komolyan elemzi. A tartalomból: Köszöntjük az olvasót! -- Tiszta párt, tiszta újság, tiszta út -- A magyar nép semleges Magyarországot kíván. Kovács Béla beszéde -- Tíz év után mindenki szegényparaszttá vált ebben az országban -- Maléter Pál a honvédelmi miniszter első helyettese -- Mindszenthy bíboros Budapestre érkezett -- Gyűlés a Műszaki Egyetemen -- Megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt -- Szüntessék meg a külföldi adások zavarását. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Nagy Imre üzenete a magyar néphez: A szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. A Népszava lapszáma a forradalom napjaiból. 84. évfolyam, 257. szám. (1956. október 31.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 31-i lapszáma a forradalom legfontosabb híreként Nagy Imre üzenetét közli, amely szerint a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalások kezdődtek. Horváth Zoltán szerkesztő vezércikke az 1948-ban létrejött MDP történelmi bűneiről értekezik. Lapszámunk közli a kormány részéről Nagy Imre, az kisgazdapárt részéről Tildy Zoltán, a Nemzeti Parasztpárt részéről Erdei Ferenc, az MDP részéről Kádár János rádióbeszédét. Az egypártrendszer eltörlését és a szabad választások megtartását, a szovjet csapatok kivonását kimondó Nagy Imre-beszéd után Tildy Zoltán a begyűjtési rendszer megszüntetéséről szól, valamint a további vérontás megelőzését, a rend fenntartását kéri a forradalom ifjúságától. Erdei Ferenc szintén a béke érdekében szól, Kádár János pedig döntően párthíveihez intézi szavait, igen kevés konkrétummal. A tartalomból: Új szakszervezeti egység felé -- Szerdán virradatig befejezik a szovjet csapatok kivonását Budapestről -- Kedvező légkörben folynak a tárgyalások a kormány és a forradalmi erők képviselői között -- Romok, üszkök, sebek földjén: Astoria, Üllői út, Nagyvárad tér -- Mi történt a Köztársaság téren? -- Szemtől szemben Farkas Mihállyal és Vladimirral. Az oldalak alján hazafias jelszavak: Forradalmi munkástanácsot minden üzembe! Soha többé önkényt, elnyomást! Munkások! Be a forradalmi nemzetőrségbe! Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek! Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. IV. évfolyam, 32. szám. (1943. augusztus 9.) Budapest, 1944. Stádium Rt. ny. 15 + [1] p. Folio. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. "Hétről hétre" című rovata ezúttal a kitartás, a népért hozott áldozat német katonai példáit magasztalja, üdvözli a háborús hős Mannerheim finn tábornokot friss, államfői kinevezése alkalmából, a népért való áldozathozatal témáját pedig a zsidó magánvagyonok konfiskálásának szorgalmazásával köti össze. Lapszámunk képriportja a szovjet támadás elleni finn ellenállás példáiból válogat, valamint közzétesz egy alaposan cenzúrázott válogatást a Kárpátok körüli magyar védelmi harcokból. Lapszámunk karikatúráit Dinnyés Lajos rajzolta. Folyóiratunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Példányunk fűzése meggyengült, több levélen a hajtás mentén kisebb szakadás. Fűzve, színes, illusztrált, sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3454980.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Szabad Nép. A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja. XIV. évfolyam, 296. szám. (1956. október 28.) [Megalakult az új nemzeti kormány.] Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 2 p. Folio. Az MDP központi pártlapjának utolsó előtti lapszáma. A kommunista párt, később az MDP éppen aktuális politikai céljait szolgáló, a szovjetrendszert, a tervutasításos gazdasági rend eredményeit magasztaló napilap a forradalom bekövetkeztével az ellehetetlenülés küszöbére került. Jóllehet a lap az 1956. februári hruscsovi beszéd hatására az év folyamán módosított hangvételén: a múlt hibáival való őszinte szembenézés jegyében megtört hangon számolt be a kivégzett Rajk László és társainak rehabilitálásáról és újratemetéséről, sőt a háttérbe szorított Nagy Imre levelét is közölte 1956. októberi lapszámai egyikében, a lapot továbbra is a kommunista államhatalom szócsövének tekintették. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy lapszámunk kiáll az új, nemzeti kormány mellett. Csonkán, impresszum nélkül megjelenő, mindössze két oldalas lapszámunk az újság történetének utolsó előtti lapszáma. A tartalomból: Híven az igazsághoz -- A kormány új tagjai -- Nemzeti bizottságok alakultak a budapesti kerületekben -- Lukács György egyetemi tanár, népművelési miniszter üzenete a magyar ifjúságnak -- Vas Zoltán rádiónyilatkozata -- Rend és bizalom -- A János Kórház a sebesültekért -- A tömegek és a pártvezetés szoros együttműködése Lengyelországban -- Legjobb sportolóink el akarnak utazni az olimpiára. A lapszélen kisebb sérülések, a hajtás mentén nagyobb szakadás. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455778.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 2. szám. (1956. november 3.) [Azonnal tárgyalni kell a szovjet csapatok kivonásáról, üzente Nagy Imre.] Budapest, 1956. Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit és határozatait, kilépésünket a Varsói Szerződésből, kinyilvánított semlegességünket. Lapszámunk közli Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához címzett levelét, melyben a nagyhatalmak segítségét kéri Magyarország semlegességének garantálásához. Legfőbb üzenete azonban vezércikkében található, ez az MSZMP számára ácsol erkölcsi alapzatot, frissen alakult pártként elhatárolódik az MDP-től, a sztálinizmus gyakorlatától, a Rákosi-Gerő-klikket bűnösként nevezi meg, önmagát demokratikusként, alulról szerveződőként és a munkásosztály érdekében cselekvőként határozza meg. Legemlékezetesebb állítása szerint semmilyen szervezet, és semmilyen katonai erő nem támogatja a megtisztult pártot, illetve nincs kapcsolata az MDP vezetőségével (természetesen mindkét állítás hamis, amint arra néhány napon belül fény derült). További cikkek az MSZMP-szervezetek megalakulásáról, illetve a sztrájk beszüntetésének, a munka felvételének égető szükségéről. A lapszéleken apró sérülések. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455783.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde. A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455784.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népünk - barátaink örömére, ellenségeink bánatára - szabadon ünnepli május elsejét. Több százezer budapesti dolgozó lelkes nagygyűlése a Hősök terén. Kádár János ünnepi beszéde. A Népszabadság rendkívüli, délutáni kiadása. II. évfolyam, 102. szám. (1957. május 1.) Budapest, 1957. Hírlapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. A Kádár-kormány 1956-ról alkotott véleménye hatalma erősödésével egyre elítélőbbé változott. A Népszabadság egymás utáni lapszámai erről a folyamatról érzékletes képet festenek. Jelen lapszámunk ennek a drámának a végpontja. Kádár János május 1-jei beszédében Nagy Imrét árulónak nyilvánítja, 1956 egészét pedig ellenforradalomnak / elbukott reakciós kísérletnek nevezi. Stílusmutatvány: "Kedves elvtársak! Miben van a különös jelentősége az 1957-es magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi sikertelen ellenforradalom fölött, a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Taps.) Elvtársaim! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd későbbi részén még mámorosabb hang: "A hatalom fegyveres biztosításának feladatába bevontuk a munkások, bányászok, parasztok legöntudatosabbjait - megszerveztük a Munkásőrséget!". Politikai elemzéséből megtudhatjuk továbbá, hogy a megszállt státusz függetlenség: "A Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok a magyar nemzeti függetlenségét és népünk békéjét segítik az imperialisták kalandor terveivel szemben". A belső ellenségről pedig így szól: "Ha a szocializmus minden híve és minden hazafi egységbe tömörül, az ellenforradalmi erőknél százszor erősebb a nép". A százezres tömeget megmozgató május 1-jei felvonuláson Kádár János szóba elegyedett a nép fiaival, asszonyait és gyermekeit megdicsérte, amint arról lapszámunk részletesen beszámol. Hasonló gesztusokat tett Marosán György is. Oldalszámozáson belül szövegközti felvételekkel. Egy ideológiai fordulat végpontjának emlékezetes dokumentuma. Ünnepi különszámunk lapjai a hajtás mentén kettéváltak. A sérülést leszámítva jó állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455797.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] A magyar kormány szóbeli jegyzékei a Szovjetunióhoz. Tiltakozunk a szovjet csapatok újabb beözönlése ellen. Nagy Imre üzenete az ENSZ főtitkárához. A Magyar Ifjúság lapszáma. I. évfolyam, 3. szám. (1956. november 3.) Budapest, 1956. Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsa (Budapesti Lapnyomda). 4 p. 1956 októbere a magyar sajtópiacon is jelentős változásokat hozott. Korábbi lapok alakultak át, szerkesztőségek váltottak nevet és világnézetet. A korábban Szabad Ifjúság néven ismert ifjúságnevelő politikai hetilap a forradalomban a Magyar Ifjúság nevet nyerte el, kiadója az MDP ifjúsági szervezete helyett az ifjúmunkások forradalmi tanácsa. A teljes erejével Nagy Imre kormánya mellett kiálló lap a forradalom híreit közli. A tartalomból: Legújabb jelentések szovjet csapatmozdulatokról -- Kormányátalakítás várható -- Megbízunk Nagy Imrében, mondta Bécsben Kéthly Anna -- Rágalmaz a román rádió -- A lengyelek szenet és élelmiszert adnak -- A közellátás kielégítő, ma megindul az autóbusz-forgalom -- Hogyan történjék az új gazdasági vezetők munkába állítása? Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455814.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Kis Ujság. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai napilapja. Főszerkesztő: Kovács Béla. Új folyam, 1. szám. (1956. november 1.) Budapest, 1956. Független Kisgazdapárt (Október 23. nyomda). 4 p. Folio. Az 1945-ös választásokon abszolút többséget szerzett Független Kisgazdapárt a kezdetektől kemény nyomás alatt állt. A munkáspártokkal kötött koalícióra kényszerített párt néhány év alatt megsemmisült, vezetőit ellehetetlenítették, elüldözték vagy börtönbe zárták. Kovács Bélát, a párt főtitkárát 1947 elején hurcolta el hivatalából az ÁVO, a politikus évekig a Szovjetunióban raboskodott. 1956-ben átadták a magyar hatóságoknak, innentől az ÁVH foglya volt, majd a forradalom idején kiszabadult. Az évtizedes múltra visszatekintő, pártjával együtt elnémított Kis Újság új folyama közli a párt régi-új főtitkárának pécsi beszédét, melyben korábbi sérelmeit egyetlen szóval sem említi, ellenben az újjáalakított FKGP kormányzati felelősségét komolyan elemzi. A tartalomból: Köszöntjük az olvasót! -- Tiszta párt, tiszta újság, tiszta út -- A magyar nép semleges Magyarországot kíván. Kovács Béla beszéde -- Tíz év után mindenki szegényparaszttá vált ebben az országban -- Maléter Pál a honvédelmi miniszter első helyettese -- Mindszenthy bíboros Budapestre érkezett -- Gyűlés a Műszaki Egyetemen -- Megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt -- Szüntessék meg a külföldi adások zavarását. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455818.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Nagy Imre üzenete a magyar néphez: A szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. A Népszava lapszáma a forradalom napjaiból. 84. évfolyam, 257. szám. (1956. október 31.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 31-i lapszáma a forradalom legfontosabb híreként Nagy Imre üzenetét közli, amely szerint a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalások kezdődtek. Horváth Zoltán szerkesztő vezércikke az 1948-ban létrejött MDP történelmi bűneiről értekezik. Lapszámunk közli a kormány részéről Nagy Imre, az kisgazdapárt részéről Tildy Zoltán, a Nemzeti Parasztpárt részéről Erdei Ferenc, az MDP részéről Kádár János rádióbeszédét. Az egypártrendszer eltörlését és a szabad választások megtartását, a szovjet csapatok kivonását kimondó Nagy Imre-beszéd után Tildy Zoltán a begyűjtési rendszer megszüntetéséről szól, valamint a további vérontás megelőzését, a rend fenntartását kéri a forradalom ifjúságától. Erdei Ferenc szintén a béke érdekében szól, Kádár János pedig döntően párthíveihez intézi szavait, igen kevés konkrétummal. A tartalomból: Új szakszervezeti egység felé -- Szerdán virradatig befejezik a szovjet csapatok kivonását Budapestről -- Kedvező légkörben folynak a tárgyalások a kormány és a forradalmi erők képviselői között -- Romok, üszkök, sebek földjén: Astoria, Üllői út, Nagyvárad tér -- Mi történt a Köztársaság téren? -- Szemtől szemben Farkas Mihállyal és Vladimirral. Az oldalak alján hazafias jelszavak: Forradalmi munkástanácsot minden üzembe! Soha többé önkényt, elnyomást! Munkások! Be a forradalmi nemzetőrségbe! Dicsőség a demokratikus felkelés hőseinek! Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455825.jpg)
