[Folyóirat, 1956.] Kádár János beszéde a törvényes rend helyreállításáról. A demokráciának is megvan a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelős vezetők utasításainak végre nem hajtását ne nevezze senki demokráciának. A Nagy Imre-ügyről. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. I. évfolyam, 18. szám. (1956. november 27.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 8 p. Folio. Lapszámunk törzsanyagát Kádár János rádióbeszédének leirata adja. Kádár a Pravda előző napi útmutatásaitól nem függetlenül, korábbi elismerő szavai dacára lapszámunkban gyengeséggel vádolja meg Nagy Imrét, illetve azzal, hogy október 30-tól nem tudta uralni az utcát. Koncepciója szerint ahogyan a személycserékkel élő Nagy Imre-kormány körül nem csupán jobboldali, hanem kimondottan reakciós elemek bukkantak fel (Mindszenty, Eszterházy), ezzel egy időben szabadultak el az utcán az ellenforradalmi erők. A kormány gyengesége és az ellenforradalmi terrorcselekmények miatt az új erő, az MSZMP kénytelen volt a felajánlott szovjet baráti segítségnyújtást elfogadni, az ország, a nép és a demokrácia megóvásának érdekében. Lapszámunk egy hosszú folyamat kezdete, Nagy Imre, illetve 1956 teljes megtagadásának első lépése. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A párt a tömegekkel összeforrva, velük élve és harcolva töltse be nehéz, de megtisztelő történelmi feladatát. Az MSZMP hivatalos nyilatkozata 1956 októberéről. Népszabadság, I. évfolyam, 28. szám. (1956. december 8.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 4 p. Folio. Az MSZMP központi lapja korábbi lapszámaiban közölte a Pravda, majd Kádár János személyes nézeteit a forradalomról. E korai iránymutatások után lapszámunk közli először az MSZMP hivatalos áttekintését a forradalomról. Az egymás után közölt kommünikék egyre erősebben kidomborítják Nagy Imre felelősségét kormánya jobbra tolódásában, hangsúlyozzák a Nagy Imre-kormány gyengeségét és határozatlanságát, melynek nyomán az alapvetően jó szándékú forradalom tévútra tért, az utcákon pedig október 30-tól elszabadult az ellenforradalom, melyet lapszámunk egyenesen fehérterrornak nevez. A forradalom, bizonygatja lapszámunk, tévútra csúszott, és az ellenforradalmi bandák rémuralmával a mélyen demokratikus MSZMP vette fel a harcot. A továbbiakban a jelenlegi helyzetet elemzi a pártkommüniké, amely lassan helyreálló nyugalomról számol be, majd elemzi a párt nehéz, ám szép társadalomszervező feladatait. Az utolsó oldalon derűsebb témák, a melbourne-i olimpia eredményei, a vízilabda-csapat olimpiai bajnoki hírével. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról. A Népszabadság lapszáma a megtorlás napjaiból. II. évfolyam, 5. szám. (1957. január 6.) Budapest, 1957. Hírlapkiadó Vállalat - Budapesti Lapnyomda. 24 p. Folio. Lapszámunk a legfontosabb feladatként az államhatalom erősítését jelöli meg. Stílusmutatvány: "Az imperialisták és az ellenforradalmárok fegyveres felkeléssel, majd ennek meghiúsulása után demagóg jelszavakkal folytatott politikai támadásokkal és provokációkkal minden erejüket arra összpontosították, hogy megsemmisítsék, bomlasszák és gyengítsék a magyar munkás-paraszt államot, annak központi és helyi szerveit". A Népszabadság januári száma (korábbi számaival ellentétben) már nem méltatja Nagy Imrét, épp ellenkezőleg: a forradalmat már reakciós célzatú ellenforradalomként értelmezi. Egy rövid jegyzet az országot elhagyók erkölcsi felelőtlenségére, érzéketlenségére hivatkozik, egy rövid olvasói levél pedig a frissen felállt karhatalmat, a Munkásőrséget ünnepli. A Kádár-kormány megszilárdulásának napjaiban kiadott lapszám humorrovattal is bír, illetve röviden elmagyarázza a rövidesen bevezetendő új tömeges szerencsejáték, a lottó szabályait. Oldalszámozáson belül szövegközti grafikákkal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.
[Folyóirat, 1956.] Esti Hírlap. Független politikai napilap. I. évfolyam, 1. szám. (1956. december 24.) Budapest, 1956. (Kossuth Könyv- és Lapkiadó és Terjesztő Vállalat - Budapesti Lapnyomda). 7 + [1] p. Folio. A délutáni terjesztésű bulvárlap, az Esti Hírlap először 1956 karácsonyán jelent meg. A budapesti pártbizottsággal jó kapcsolatokat ápoló, képes napilap az 1960-as évektől számos rizikós témát is megírhatott, így a hazai lappiac egyre befolyásosabb tagjává válhatott. 1956. decemberi lapszáma azonban még egyértelműen pártérdekeket szolgál: megbékélést sürget; sajnálattal vázolja az októberi események miatt bekövetkezett áruhiány, nyugdíj-folyósítási problémák és tanítási gondok volumenét. Első lapszámunk forradalomhoz való viszonya többé-kevésbé semleges: ellenforradalomnak még nem minősíti. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Kádár János, az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány uralma még nem szilárdult meg, jó félévvel később 1956 októberét markánsabban ítélik meg a hazai lapok. Jó állapotú lapszám, a hajtás mentén apró sérülésekkel.
[Folyóirat, 1956.] Százezrek a Hősök terén. Kádár János beszédei a május elsejei lelkes nagygyűlésen. Az Esti Hírlap független politikai napilap száma. II. évfolyam, 101. szám. (1957. május 3.) Budapest, 1957. (Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat - Szikra Lapnyomda). [8] p. Folio. Az önmagát független politikai napilapként meghatározó, de nagyon is pártközeli bulvárlap, az Esti Hírlap először 1956 karácsonyán jelent meg. Álláspontja szépen igazodott az MSZMP éppen aktuális álláspontjához. 1956 karácsonyi lapszámában még októberi eseményekről, illetve annak következményeiről: áruhiányról, fűtetlenségről, tanítási nehézségekről, amnesztiáról és szegény sorsú, külföldi hatalmak által megtévesztett magyar menekültekről számolt be. 1957. májusi lapszámában viszont már Horthy-fasiszták által szervezett ellenforradalomról és felelőtlen disszidensekről cikkezett. Lapszámunk teljes terjedelmében közli Kádár János május 1-jei győzelmi beszédét. Jellemző részletek: "Miben van a különös jelentősége a mai magyar május elsejének népünk számára? Abban, hogy ezen a napon az októberi ellenforradalmi támadás fölött, a nemzetközi munkásosztály segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május elsejét, a proletár nemzetköziség ünnepét. (Nagy taps.) Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványában süllyedt, áruló Nagy Imre-csoporttal, másrészt az amerikai nagytőke által vezetett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fenyegette a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjét". A beszéd további szalagcímei: A szocialista Magyarország győzött -- A fő irány helyes! -- Egészséges a népgazdaság vérkeringése -- Megacélozódtak a magyar szocialista forradalom erői -- A párt erejének növelése -- Szocialista demokrácia, keménység a bűnösökkel szemben -- Nyilvános vita a hároméves tervről. A további tartalomból: Új üzletek, korszerű raktárak, vendéglőbővítés, szálloda-helyreállítás -- Jár-e családi pótlék előzetes letartóztatás, illetve szabadságvesztés terhe alatt? -- Második napja tart az írországi magyar disszidensek éhségsztrájkja. Az Esti Hírlap az elkövetkező években ideológiai szigorán lazított, és a Kádár-féle diktatúra szelepeként rizikósabb, a párt véleményével nem feltétlenül egyező témák tárgyalásának is helyet adott, ezzel pedig a korszak egyik nevezetes sajtótermékévé vált. A címlapon halvány foltosság, a hajtások mentén apró szakadásnyomokkal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Igazság. A Forradalmi Magyar Ifjúság lapja. Felelős szerkesztő: Obersovszky Gyula. I. évfolyam, 3. szám. (1956. október 30.) Budapest, 1956. (Nyomda nélkül). [2] p. Folio. A forradalmi honvédség és ifjúság lapját 1956. október 23-a éjjeli óráiban alapították. A Nagy Imre kormányzatához legközelebb álló napilap vezércikkeinek többségét a később börtönre ítélt és elhallgattatott Obersovszky Gyula újságíró írta, a lap munkatársai között szerepelt Örkény István, Szilvási Lajos és az ekkoriban még gazdasági újságírónak számító Kornai János (a lap szerzői a megtorlást követően egészen más pályát futottak be). A tartalomból: Így kezdődött -- A fegyverek hallgassanak, de a harcot folytassuk! -- Hír szerint megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása Budapestről. Csak átcsoportosítás -- A rendőrség a szabadságharcosokhoz csatlakozott -- 20 perc a Péterfy utcai körház hősei között -- A szabadságharcosok nem fasiszták -- Köszöntjük Tildy Zoltánt és Kovács Bélát! Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] A nemzet köszönti Bíborosát. XII. Pius pápa körlevele a magyar szabadságharccal kapcsolatban. Az Új Ember katolikus hetilap lapszáma a forradalom napjaiban. XII. évfolyam 44. szám. (1956. november 4.) (Budapest), 1956. (Athenaeum Nyomda). 4 p. Folio. Az 1945-ben indult Új Ember katolikus hetilap nyitó oldalán közli a bebörtönzött Mindszenty József bíboros hercegprímás visszatérésének hírét, valamint XII. Pius pápa körlevelét, mely az 1956-os forradalmat szabadságharcként nevezi meg. Lapszámunk belső oldalán a lap összefoglalja a forradalom első hetének történetét. Folyóiratszámunk írásait szerzőik névvel vállalták, Mihelics Vid szociálpolitikus, szerkesztő, korábbi országgyűlési képviselő és Fekete István író ezért később komoly büntetésben is részesül. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Hétfői Hírlap. Független magyar lap. Főszerkesztő: Boldizsár Iván. I. évfolyam, 4. szám. (1956. október 29.) Budapest, 1956. Athenaeum Nyomda. 4 p. Folio. Az 1956 október elején induló Hétfői Hírlap első lapszáma a forradalom kitörése után. A Boldizsár Iván író, újságíró által szerkesztett lap korábban is óvatosan a reformok mellett foglalt állást, október 23-a utáni lapszáma ünnepélyes hangvétellel ad hírösszefoglalót a forradalom eseményeiről. A tartalomból: Egy bátor nép új irányt adott a történelem menetének. A magyar események világvisszhangja -- A forradalmi ország. Kedd estétől péntek estéig -- Ausztria kész közvetítő szerepet vállalni a magyarországi helyzet normalizálásában -- Elfogadták a Kossuth-címert, március 15-e nemzeti ünnep -- Szabad, igaz rádiót! -- A forradalmárok nem fosztogatnak! -- Egy forradalmi lap: Az Igazság. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Népszava. A magyar szakszervezetek központi lapja. 84. évfolyam, 256. szám. (1956. október 30.) Budapest, 1956. (Athenaeum Nyomda). [6] p. Folio. A nagy múltra visszatekintő baloldali lap, a szakszervezeti munkásság lapja a forradalom első napjaitól kezdve a szabadságharcosok oldalára állt. Október 23-án és 25-én, az események jelentőségére való tekintettel két kiadással is jelentkezett. Október 30-i lapszámának vezércikke a szabadság legszebb napjaiként határozza meg az elmúlt napokat, kiáll a munkás önkormányzatiság intézménye mellett, sürgeti a Rákosi-Gerő-Hegedüs-klikk teljes eltávolítását a hatalomból, üdvözli a Nagy Imre-kormány intézkedéseit, abban is kiemelten a korábbi moszkovita terrorszervezet, az Államvédelmi Hatóság azonnali feloszlatását. Szociáldemokrata lapszámunk ismételten cáfolja azokat a rémhíreket és rágalmakat, melyek reakciós puccskísérletnek nevezik az elmúlt napokat, egyszerre határolódik el a bankárok és gyárigazgatók, illetve a moszkovita elvtársak országlásának gyakorlatától. Meglátása szerint a kormányzati hatalmon túli irányítást az öntudatos, önszabályozó és önkormányzatisággal rendelkező munkástanácsok kezébe kell adni. A tartalomból: A szervezett munkásságon a sor -- A honvédség csapatai hétfő este a VIII. kerületben megkezdték a szovjet csapatok felváltását -- A munkástanácsok megalakulása, működése és feladata -- Tűnjenek el a Rákosi-rendszer kiszolgálói a közéletből -- Igazsághoz hű tájékoztatást a Magyar Rádióban -- Egyetemi autonómiát! -- Joszip Broz Tito állásfoglalása -- A Lengyel Egyesült Munkáspárt levele -- A Kossuth-címer bevezetése -- Paul Éluard: Szabadság. Jó állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyommal.
Kolligátum - Horváth Mihály: A magyarok története a tanuló ifjúság számára. Bp., 1877, Eggenberger. + Hanák Ker. János: A természetrajz elemei gímnasiumi, raáltanodai és magán használatra. Pest, 1872. Számos fametszettel, Imre Sándor nyelvész tul. Félvászon kötés, kopottas állapotban.
[Habsburg] Ottó, az ifjú király élete. Szerk.: Csekonics Iván, Balassa Imre. Bp., 1931., Hornyánszky, 126+2 p.+ 48 t. (fekete-fehér képtáblák). Kiadói, sérült egészvászon kötés, foltos címlappal, kissé foltos lapokkal, elözéklap nélkül .
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.