[Folyóirat] Ujság. Szabadelvű napilap. Főszerkesztő: Makay-Petrovics G...

[Folyóirat] Ujság. Szabadelvű napilap. Főszerkesztő: Makay-Petrovics György. XIX. évfolyam, 138. szám. (1943. június 20.)
Budapest, 1943. (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) 20 p. Folio.
A századforduló kormányközeli, nemzeti szabadelvű lapja 1903-ban indult, jeles írógárda toborzásával. "Az Ujság" csípős hangvételű hasábjain megjelentette írásait Mikszáth Kálmánon kívül Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Kóbor Tamás, a pályakezdő Móricz Zsigmond is. Az egyik legfontosabb pesti lappá váló újság túlélte a Monarchia összeomlását, a Tanácsköztársaságot, és folytatta működését a Horthy-érában is, ám egy, a legfelsőbb köröket érintő politikai botrány nyilvánosságra hozójaként 1925-ben betiltották.
A lap "Ujság" néven indult újra. Lapunk az 1940-es években is megőrizte klasszikus nemzeti szabadelvű irányvonalát, ennek megfelelően a nyilas sajtó egyik céltáblájává vált, a szélsőjobb orgánumok rendre angolbarátsággal és lelketlen kozmopolitizmussal vádolták meg. Lapszámunk a Berlinből érkező nyilatkozatokat és háborús kommünikéket mindenféle kommentár nélkül teszi közzé; az egymás mellé tett kijelentések pedig túlzó hangvételük révén egymást kioltó hatást keltenek. A háború folyásának értékelésétől eltekint, ám igencsak beszédes a terjedelem, amelyet az itáliai helyzetnek szentel. 1943 nyarának két jelentős, és a háború kimenetelét alaposan befolyásoló eseménye a kurszki páncéloscsata, illetve a szicíliai partraszállás, ez utóbbinak napokon belüli bekövetkezéséről sokat sejtető hírösszeállítást ad közre (a partraszállásra egy hónap múlva valóban sor került). Lapszámunk tárcáit Kovács György, Földi Mihály és Takáts Sándor írta, vezércikke pedig Mikszáth Kálmán egy posztumusz, ám a jelen helyzetre rímelő publicisztikája.
Oldalszámozáson belül néhány képes hirdetéssel. A leveleken a hajtás mentén apró szakadásnyom, a fedőoldalon apró hiány.
Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.