Pósta Béla születésének százados ünnepe. 1862-1962. Az előszót, életművének méltatását, naplószerű feljegyzéseinek bevezetésért írta és a kéziratot sajtó alá rend.: Banner János. Életrajzok, Múzeumtörténet sorozat 1. sz. Bp., 1962, (Múzeumok Rotaüzeme-ny.), 1 t.+ 148 p. Kiadói papírkötés, a borítón és a gerincen kis sérülésekkel. Megjelent 500 példányban.
Rózsa György: Régi várképek. Bp., 1955., Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeuma, 14+(4) p. + XXI t. Kiadói haránt-alakú félvászon-kötés, Megjelent 1000 példányban.
[Folyóirat] A "Magyarország" politikai napilap lapszáma Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolása alkalmából. Szerkeszti: Zilahy Lajos. XLI. évfolyam, 168. szám. (1934. június 27.) Budapest, 1934. Athenaeum ny. rt. 15 + [1] p. Folio. Lapszámunk vezércikke elítélő hangon számol be a Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolásával kezdődő bécsi nemzetiszocialista puccskísérletről. Engelbert Dollfuss osztrák kancellár 1933 tavaszától tekintélyelvű állam kiépítését kezdte meg, radikálisan korlátozta a sajtószabadságot, és markánsan fellépett a szabadcsapatokat működtető osztrák szociáldemokraták és nemzetiszocialisták ellen. Dolfuss kancellár olasz mintára tekintélyelvű, korporatív, hivatásrendi államot kívánt bevezetni, amely egyszerre őrzi Ausztria katolikus és birodalmi gyökereit, és egyszerre iktatja ki a társadalmi békét szétfeszítő osztályharc minden formáját. Ennek jegyében a radikális cenzúra mellett kitoloncolta országából a nemzetiszocialista agitátorokat, sőt az osztrák náci pártot is betiltotta. Az 1934. július 25-én kitört bécsi puccs során a betiltott nemzetiszocialista párt keretlegényei meggyilkolták az elnököt, országszerte felkelést próbáltak kirobbantani, az osztrák főhatalom azonban helyén maradt. Lapszámunk közli a Dolfuss legfőbb ideológiai szövetségesének számító Mussolini gyászközleményét, és a magyar adminisztráció nevében is tiltakozik a barbár merénylet, nem különben a hátterében húzódó nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet ellen. A lap további híreiben a puccskísérlet résztvevői ellen folytatott nyomozás részletei. Fűzve, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal. Jó példány.
[Folyóirat] Tempo. Magyar kiadás. II. évfolyam, 34. szám. [Olasz-magyar nyelvű, illusztrált háborús folyóirat.] (1943. július 8.) [Milano], (1943. Editrice Mondadori - Officine Grafiche Mondadori, Verona). Folio. 31 + [1] p. A nagy múltú, olasz Mondadori Kiadó képes heti magazinja a második világháború idején az Olaszországgal szövetséges államokban is megjelent: az olasz eredeti mellett létezett spanyol, francia, német, magyar, horvát, albán, görög és román kiadása is. A háborús propagandacélokat szolgáló kétnyelvű lap nem egyedülálló jelenség a világháborús időszakban: német lapmegfelelőitől eltérően azonban a Tempo a háborús tartalmon kívül erős kulturális tartalmat is közvetít, továbbá törekszik a kulturális kapcsolatok ápolására is. Szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált lapszámunk a tengelyhatalmak haditechnikájának méltatása mellett békebeli riportokat is közöl: a maremmai gyapjútermelés ismertetése mellett Róma képzőművészeti emlékeiből is kapunk ízelítőt, a rádióhallgatás módjaitól is szerepel cikk, a Budapest fürdővárosi jellegét méltató riportban pedig az aktuális női fürdőruha divatról is tájékozódhatunk. A Római Magyar Akadémia festőművészeinek itáliai témájú festményeiből egy csokorra valót tesz közzé a következő rövidebb cikk, a filmrovat a Bohémélet címen rendezett olasz filmet mutatja be, lapszámunk végül egészségtudományi rovattal zárul. A hátsó borító belső oldalán olasz nyelvlecke. Mindent összevéve folyóiratunk háborús időben háborús témákat is pedzeget, ám fő üzenete elsősorban kulturális jellegű. Ennek ellenére periodikánk rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Debreczen. (Kossuth-emlékszám.) A debreczeni és hajdúmegyei Függetlenségi Párt hivatalos közlönye. XXXIV. évfolyam, 179. szám. (1902. szeptember 16.) Debrecen, 1902. Hoffmann és Kronovitz ny. 8 p. Folio. Nemzeti színű kerettel díszített címlappal megjelent lapszámunk a haza nagy fiának, Kossuth Lajosnak, volt kormányzónak állít emléket, születésének százéves évfordulója alkalmából. A 48-as és Függetlenségi Párt által kiadott politikai napilap himnuszi hangvételű vezércikkét Bakonyi Samu írta, Debrecen függetlenségi párti országgyűlési politikusának emlékbeszéde a kegyeletes emlékezés hangján szól a kormányzóról, minden magyar reménységéről. A lapszám további cikkei is a debreceni jubiláris Kossuth-ünnepségsorozatról tudósítanak. Az utolsó oldalon apróhirdetések. Lapszámunk első és utolsó oldalán kisebb foltosság, valamint kisebb sérülések a hajtások mentén és a lapszéleken. Összességében jó állapotú lap, hajtásnyommal.
Hencz Hilda: Magyar Bukarest. Budapest-Sepsiszentgyörgy, 2016. Magyar Napló-Hármas alapítvány. 361p. Kiadói kartonált papírkötésben "Románia nem kizárólag a román etnikumúak alkotása. A történelem során élt mellettük számos idegen és kisebbségi. A két világháború közti Nagy-Románia, bár egységes nemzetállamnak nevezi önmagát, egyike Európa legváltozatosabb etnikai palettájú országának. Kiváltképpen a városi kör volt kozmopolita, a burzsoázia pedig nagy mértékben nem román eredetű. Mélyreható kutatások szükségesek ezen etnikumok történelméről. Hencz Hilda jó példával jár elől ilyen szempontból a bukaresti magyarokról szóló könyvével. Románia fővárosa valóban magyar város volt, ahogy voltak időszakok, amikor görög, zsidó vagy éppen német volt. 1930-ban körülbelül 640 ezer lakosából 24 ezer volt magyar nemzetiségű, minden társadalmi és szakmai réteget képviselt. Alapos dokumentálással, figyelemreméltó alapossággal és szakmai szigorral rekonstruálja a szerző lépésről lépésre a bukaresti magyar közösség alakulását. Vitathatatlan történetírási siker.
Lucian Boia történész, akadémikus, a Bukaresti Egyetem tanára"
Rosta István: Magyaroszág technikatörténete. (A honfoglalás korától a III. évezred kezdetéig.) DEDIKÁLT! Bp., 2000, Nemzeti Tankönyvkiadó, 475+1 p. + VIII t. 2., átdolgozott kiadás. Kiadói kartonált papírkötés, kissé foltos borítóval.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] A "Magyarország" politikai napilap lapszáma Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolása alkalmából. Szerkeszti: Zilahy Lajos. XLI. évfolyam, 168. szám. (1934. június 27.) Budapest, 1934. Athenaeum ny. rt. 15 + [1] p. Folio. Lapszámunk vezércikke elítélő hangon számol be a Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolásával kezdődő bécsi nemzetiszocialista puccskísérletről. Engelbert Dollfuss osztrák kancellár 1933 tavaszától tekintélyelvű állam kiépítését kezdte meg, radikálisan korlátozta a sajtószabadságot, és markánsan fellépett a szabadcsapatokat működtető osztrák szociáldemokraták és nemzetiszocialisták ellen. Dolfuss kancellár olasz mintára tekintélyelvű, korporatív, hivatásrendi államot kívánt bevezetni, amely egyszerre őrzi Ausztria katolikus és birodalmi gyökereit, és egyszerre iktatja ki a társadalmi békét szétfeszítő osztályharc minden formáját. Ennek jegyében a radikális cenzúra mellett kitoloncolta országából a nemzetiszocialista agitátorokat, sőt az osztrák náci pártot is betiltotta. Az 1934. július 25-én kitört bécsi puccs során a betiltott nemzetiszocialista párt keretlegényei meggyilkolták az elnököt, országszerte felkelést próbáltak kirobbantani, az osztrák főhatalom azonban helyén maradt. Lapszámunk közli a Dolfuss legfőbb ideológiai szövetségesének számító Mussolini gyászközleményét, és a magyar adminisztráció nevében is tiltakozik a barbár merénylet, nem különben a hátterében húzódó nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet ellen. A lap további híreiben a puccskísérlet résztvevői ellen folytatott nyomozás részletei. Fűzve, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439258.jpg)
![[Folyóirat] Tempo. Magyar kiadás. II. évfolyam, 34. szám. [Olasz-magyar nyelvű, illusztrált háborús folyóirat.] (1943. július 8.) [Milano], (1943. Editrice Mondadori - Officine Grafiche Mondadori, Verona). Folio. 31 + [1] p. A nagy múltú, olasz Mondadori Kiadó képes heti magazinja a második világháború idején az Olaszországgal szövetséges államokban is megjelent: az olasz eredeti mellett létezett spanyol, francia, német, magyar, horvát, albán, görög és román kiadása is. A háborús propagandacélokat szolgáló kétnyelvű lap nem egyedülálló jelenség a világháborús időszakban: német lapmegfelelőitől eltérően azonban a Tempo a háborús tartalmon kívül erős kulturális tartalmat is közvetít, továbbá törekszik a kulturális kapcsolatok ápolására is. Szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált lapszámunk a tengelyhatalmak haditechnikájának méltatása mellett békebeli riportokat is közöl: a maremmai gyapjútermelés ismertetése mellett Róma képzőművészeti emlékeiből is kapunk ízelítőt, a rádióhallgatás módjaitól is szerepel cikk, a Budapest fürdővárosi jellegét méltató riportban pedig az aktuális női fürdőruha divatról is tájékozódhatunk. A Római Magyar Akadémia festőművészeinek itáliai témájú festményeiből egy csokorra valót tesz közzé a következő rövidebb cikk, a filmrovat a Bohémélet címen rendezett olasz filmet mutatja be, lapszámunk végül egészségtudományi rovattal zárul. A hátsó borító belső oldalán olasz nyelvlecke. Mindent összevéve folyóiratunk háborús időben háborús témákat is pedzeget, ám fő üzenete elsősorban kulturális jellegű. Ennek ellenére periodikánk rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439261.jpg)
![[Folyóirat] Debreczen. (Kossuth-emlékszám.) A debreczeni és hajdúmegyei Függetlenségi Párt hivatalos közlönye. XXXIV. évfolyam, 179. szám. (1902. szeptember 16.) Debrecen, 1902. Hoffmann és Kronovitz ny. 8 p. Folio. Nemzeti színű kerettel díszített címlappal megjelent lapszámunk a haza nagy fiának, Kossuth Lajosnak, volt kormányzónak állít emléket, születésének százéves évfordulója alkalmából. A 48-as és Függetlenségi Párt által kiadott politikai napilap himnuszi hangvételű vezércikkét Bakonyi Samu írta, Debrecen függetlenségi párti országgyűlési politikusának emlékbeszéde a kegyeletes emlékezés hangján szól a kormányzóról, minden magyar reménységéről. A lapszám további cikkei is a debreceni jubiláris Kossuth-ünnepségsorozatról tudósítanak. Az utolsó oldalon apróhirdetések. Lapszámunk első és utolsó oldalán kisebb foltosság, valamint kisebb sérülések a hajtások mentén és a lapszéleken. Összességében jó állapotú lap, hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439262.jpg)
![Európa válaszúton: Háború vagy béke? Légrády Ottó előszavával. Bp., [1933], Pesti Hírlap (Légrády-ny.), 94+(2) p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3442335.jpg)
