Horváth Mihály: Kossuth Lajos újabb leveleire. Pest, 1868, Ráth Mór (Bécs, Holzhausen Adolf-ny.), 131 p. Második kiadás. Korabeli, gerincén kissé sérült félvászon kötésben
[Folyóirat] Politika. Politikai, társadalmi és közgazdasági időszaki folyóirat. Felelős szerkesztő: Bing Ede. 3. évfolyam, 1. szám. (1919. január). Budapest, 1919. "Politika" Lapkiadó-vállalat - Pápai Ernő műintézete. 20 p. "Politika" néven alapított, kimondottan angolbarát irányzatú politikai szemlénk az Oxfordban nevelkedett Bing Ede közíró havilapja. Lapszámunk egésze az első világháborús katonai összeomlás nyomán kétségbeejtővé váló magyarországi helyzetet elemzi. A Károlyi-féle kormányzatot legitimnek tartó folyóirat Magyarország feldarabolásának lehetetlensége mellett érvel. A szerkesztő (angolul és magyarul egyaránt közzétett) vezércikkében a nyugati közvéleményt arról próbálja meggyőzni, hogy Magyarország nemzetiségi kantonok alapján való újra rendezése lehet az egyetlen fegyver a cseheket, románokat és jugoszlávokat támogató, Oroszország által támogatott pánszláv terjeszkedés ellen, Anglia birodalmi érdekei pedig egyszerűen nem engedhetik meg, hogy orosz befolyás alá kerüljön Közép-Európa és a Balkán egésze. Bing Ede elismeri Horvátország függetlenségének jogosságát, ám Erdély, a Bácska és a cseh imperializmus által bekebelezni kívánt Felvidék elszakítása ellen élesen felemeli szavát. Emlékezetes lapszámunk az ország katonai megszállását tétlenül szemlélő 1919-es év januárjában keletkezett, abban az időpontban, amikor a jövendőbeli országhatárokkal kapcsolatban még teljes bizonytalanság uralkodott. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Horthy Miklós hetvenöt éves. Ünnepi különszám. [1943. június 18.] (Budapest, 1943). (Pallas - Stádium Rt. ny.) [24] p. Folio. A Horthy Miklós kormányzó hetvenötödik születésnapja alkalmából kiadott, gazdagon illusztrált újságszám kiadói impresszum nélkül jelent meg, ám tipográfiájából, grafikai szerkesztéséből, illetve Harsányi Zsolt közreműködéséből adódóan lapszámunk feltehetően a Pesti Hírlap sajtókonszernjének kiadványa lehet. Lapszámunk oldalpárosokon kidolgozott képmontázsokon méltatja Horthy Miklóst, mint államférfit, családapát, mint a vitézi rend vezetőjét, mint hídavatót, vasút- és katedrális-átadót, diplomatát, országbővítőt, hadurat, gazdát, sportbarátot és a munkások barátját. A hátsó borítón apró hiány. Fűzve, Mihalovits Miklós grafikusművész színes, egész alakos Horthy-portréjával illusztrált kiadói borítóban, középen hajtásnyommal. Jó példány.
[Folyóirat] A Dolgozók Világlapja politikai hetilap gazdagon illusztrált, rendkívüli különszáma Szálasi Ferenc és háborús bűnös társainak hazaszállítása alkalmából. Szerkeszti: Erdődy János. I. évfolyam, 1. rendkívüli szám. (1945. október 5.) Budapest, 1945. Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 7 + [1] p. Az 1945 augusztusában indult, kommunista irányzatú politikai hetilap, a Dolgozók Világlapja első rendkívüli, illusztrált lapszáma leplezetlen örömmel nyugtázza a nyugaton elfogott háborús bűnösök hazaszállítását, illetve őrizetbe vételüket. Az őrizetbe vétel fotóanyaga előtt (minősítő jelzőkkel nem fukarkodó képaláírásokkal kísért) válogatás a Horthy-adminisztráció és a Szálasi-rezsim vezetőinek diplomáciai, politikai és rekreációs fotóanyagából. Fűzve. Jó példány.
[Folyóirat] Igazmondó. Képes hetilap. Felelős szerkesztő: Lándor Tivadar. Megjelenik minden szombaton. III. évfolyam, 14., 16., 32., 36., 38. szám; IV. évfolyam, 10., 14., 16., 29., 35., 36. szám. (1916. április 1. - 1917. szeptember 8.) [Tizenegy lapszám]. Budapest, 1916-1917. Igazmondó Rt. (Athenaeum Rt. ny.) 18 p.; 16 p.; 16 p.; 20 p.; 16 p.; 16 p.; 20 p.; 16 p.; 28 p.; 16 p.; 16 p. Igazmondó néven több, egymástól független periodikát ismer a magyar sajtótörténet. Lapszámaink az 1914-ben indult, háborús híreket közzé tevő, szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált hetilapból származnak: e folyóirat a nép számára készült legolcsóbb képes hetilapként hivatkozott magára. Szerkesztése és nyelvezete révén lapunk valóban a gazdálkodó és katonafiakat adó népi olvasóközönség figyelmére számíthatott, erről tanúskodnak világháborús és geopolitikai közleményei melletti állandó rovatai: "Gazdálkodás", "Hősök a népből", "Ki tudja, hol van?", illetve "A szerkesztő postája" címmel. "Hősök a népből" rovata háborús hőstetteket ismertet, "A szerkesztő postája" című rovat a háborús hátországból érkező jogi és gazdasági kérdésekre válaszol. Folyóiratunk elbeszéléseit többek között Bársony István és Lampérth Géza jegyzik. 1916 szeptember 2-i lapszámunk a megdöbbenés hangján közli a hírt Románia hadüzenet nélküli támadásáról, az ezt követő lapszám szintén kiemelt hírként közli a román támadás visszaverésének hadi krónikáját. Jóllehet lapunk nem igazán foglalkozik belpolitikával, 1917 húsvéti lapszámunk (IV/14.) vezércikként szerepelteti Tisza István miniszterelnök húsvéti beszédét, 1917. júliusi szám pedig teljes terjedelmében hozza Tisza István képviselőházi felszólalását, mely a politikai helyzetértékelés mellett a kormány választójogi elképzeléseit ismerteti. Utólagos pozícióból kiemelten érdekesnek mondható 1917. március 10-i számunk hazafias töltetű költeménye, "Egy tót magyarbaka levele a frontról" címmel, mely költemény a tót bakaként megalkotott versbeszélő nevében visszautasítja "panye Lloyd George, angol főminiszter" független Tótország megalkotására tett javaslatát. Gyűjteményünk első számának címlapja elvált a füzettől, egy levelén nagyobb hiány, lapszámunk levelein kisebb szakadásnyomok a hajtás mentén. III/38. lapszámunk első két levelén kisebb hiány, néhány lapszám első és utolsó oldalán kisebb foltosság. Fűzve, illusztrált kiadói borítókban.
Trócsányi György: A magyar nemzeti karakter. /Klny. a Társadalomtudomány 1940. évi 3. számából/ Dedikált ("Simonffy Aladárnak, őszinte barátsággal") Budapest, 1940. Stephaneum Ny. 49 p. Kiadói papírborítóban. borító elvált.
Magyarország véradója melyet a Habsburgoknak fizetett 1914-től 1918-ig. Dr. Winkler osztrák hadügyminiszter titkárának a wieni volt cs. és kir. külügyminisztérium hiteles aktáiból megállapított adatai alapján. Bp.,(1919), Uránia-ny., 31 p. Kiadói papírkötés, kissé foltos címlappal, jó állapotban. Ritka!
Károly Imre: A liberális magángazdasági szabadság bukásáról és a bolsevizmus elleni védekezésről. - - gróf szentesi előadása. [Bp.], 1937, Turul Szövetség Horváth Mihály Bajtársi Törzse, (Bethlen Gábor-ny.), 32 p. Kiadói papírkötés, kissé szakadt, kissé gyűrött borítóval. Ritka!
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei. A szerző saját kéziratából életrajzi értekezéssel közli Toldy Ferencz. I-II. kötet. [Egybekötve.] Pesten, 1861, Heckenast Gusztáv, 224 p.; 246+(2) p. Első kiadás. Félvászon-kötésben, kopottas borítóval, kissé foltos lapokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3437595.jpg)
![[Folyóirat] Politika. Politikai, társadalmi és közgazdasági időszaki folyóirat. Felelős szerkesztő: Bing Ede. 3. évfolyam, 1. szám. (1919. január). Budapest, 1919. "Politika" Lapkiadó-vállalat - Pápai Ernő műintézete. 20 p. "Politika" néven alapított, kimondottan angolbarát irányzatú politikai szemlénk az Oxfordban nevelkedett Bing Ede közíró havilapja. Lapszámunk egésze az első világháborús katonai összeomlás nyomán kétségbeejtővé váló magyarországi helyzetet elemzi. A Károlyi-féle kormányzatot legitimnek tartó folyóirat Magyarország feldarabolásának lehetetlensége mellett érvel. A szerkesztő (angolul és magyarul egyaránt közzétett) vezércikkében a nyugati közvéleményt arról próbálja meggyőzni, hogy Magyarország nemzetiségi kantonok alapján való újra rendezése lehet az egyetlen fegyver a cseheket, románokat és jugoszlávokat támogató, Oroszország által támogatott pánszláv terjeszkedés ellen, Anglia birodalmi érdekei pedig egyszerűen nem engedhetik meg, hogy orosz befolyás alá kerüljön Közép-Európa és a Balkán egésze. Bing Ede elismeri Horvátország függetlenségének jogosságát, ám Erdély, a Bácska és a cseh imperializmus által bekebelezni kívánt Felvidék elszakítása ellen élesen felemeli szavát. Emlékezetes lapszámunk az ország katonai megszállását tétlenül szemlélő 1919-es év januárjában keletkezett, abban az időpontban, amikor a jövendőbeli országhatárokkal kapcsolatban még teljes bizonytalanság uralkodott. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439257.jpg)
![[Folyóirat] Horthy Miklós hetvenöt éves. Ünnepi különszám. [1943. június 18.] (Budapest, 1943). (Pallas - Stádium Rt. ny.) [24] p. Folio. A Horthy Miklós kormányzó hetvenötödik születésnapja alkalmából kiadott, gazdagon illusztrált újságszám kiadói impresszum nélkül jelent meg, ám tipográfiájából, grafikai szerkesztéséből, illetve Harsányi Zsolt közreműködéséből adódóan lapszámunk feltehetően a Pesti Hírlap sajtókonszernjének kiadványa lehet. Lapszámunk oldalpárosokon kidolgozott képmontázsokon méltatja Horthy Miklóst, mint államférfit, családapát, mint a vitézi rend vezetőjét, mint hídavatót, vasút- és katedrális-átadót, diplomatát, országbővítőt, hadurat, gazdát, sportbarátot és a munkások barátját. A hátsó borítón apró hiány. Fűzve, Mihalovits Miklós grafikusművész színes, egész alakos Horthy-portréjával illusztrált kiadói borítóban, középen hajtásnyommal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439259.jpg)
![[Folyóirat] A Dolgozók Világlapja politikai hetilap gazdagon illusztrált, rendkívüli különszáma Szálasi Ferenc és háborús bűnös társainak hazaszállítása alkalmából. Szerkeszti: Erdődy János. I. évfolyam, 1. rendkívüli szám. (1945. október 5.) Budapest, 1945. Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 7 + [1] p. Az 1945 augusztusában indult, kommunista irányzatú politikai hetilap, a Dolgozók Világlapja első rendkívüli, illusztrált lapszáma leplezetlen örömmel nyugtázza a nyugaton elfogott háborús bűnösök hazaszállítását, illetve őrizetbe vételüket. Az őrizetbe vétel fotóanyaga előtt (minősítő jelzőkkel nem fukarkodó képaláírásokkal kísért) válogatás a Horthy-adminisztráció és a Szálasi-rezsim vezetőinek diplomáciai, politikai és rekreációs fotóanyagából. Fűzve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439265.jpg)
![[Folyóirat] Igazmondó. Képes hetilap. Felelős szerkesztő: Lándor Tivadar. Megjelenik minden szombaton. III. évfolyam, 14., 16., 32., 36., 38. szám; IV. évfolyam, 10., 14., 16., 29., 35., 36. szám. (1916. április 1. - 1917. szeptember 8.) [Tizenegy lapszám]. Budapest, 1916-1917. Igazmondó Rt. (Athenaeum Rt. ny.) 18 p.; 16 p.; 16 p.; 20 p.; 16 p.; 16 p.; 20 p.; 16 p.; 28 p.; 16 p.; 16 p. Igazmondó néven több, egymástól független periodikát ismer a magyar sajtótörténet. Lapszámaink az 1914-ben indult, háborús híreket közzé tevő, szövegközti felvételekkel gazdagon illusztrált hetilapból származnak: e folyóirat a nép számára készült legolcsóbb képes hetilapként hivatkozott magára. Szerkesztése és nyelvezete révén lapunk valóban a gazdálkodó és katonafiakat adó népi olvasóközönség figyelmére számíthatott, erről tanúskodnak világháborús és geopolitikai közleményei melletti állandó rovatai: "Gazdálkodás", "Hősök a népből", "Ki tudja, hol van?", illetve "A szerkesztő postája" címmel. "Hősök a népből" rovata háborús hőstetteket ismertet, "A szerkesztő postája" című rovat a háborús hátországból érkező jogi és gazdasági kérdésekre válaszol. Folyóiratunk elbeszéléseit többek között Bársony István és Lampérth Géza jegyzik. 1916 szeptember 2-i lapszámunk a megdöbbenés hangján közli a hírt Románia hadüzenet nélküli támadásáról, az ezt követő lapszám szintén kiemelt hírként közli a román támadás visszaverésének hadi krónikáját. Jóllehet lapunk nem igazán foglalkozik belpolitikával, 1917 húsvéti lapszámunk (IV/14.) vezércikként szerepelteti Tisza István miniszterelnök húsvéti beszédét, 1917. júliusi szám pedig teljes terjedelmében hozza Tisza István képviselőházi felszólalását, mely a politikai helyzetértékelés mellett a kormány választójogi elképzeléseit ismerteti. Utólagos pozícióból kiemelten érdekesnek mondható 1917. március 10-i számunk hazafias töltetű költeménye, "Egy tót magyarbaka levele a frontról" címmel, mely költemény a tót bakaként megalkotott versbeszélő nevében visszautasítja "panye Lloyd George, angol főminiszter" független Tótország megalkotására tett javaslatát. Gyűjteményünk első számának címlapja elvált a füzettől, egy levelén nagyobb hiány, lapszámunk levelein kisebb szakadásnyomok a hajtás mentén. III/38. lapszámunk első két levelén kisebb hiány, néhány lapszám első és utolsó oldalán kisebb foltosság. Fűzve, illusztrált kiadói borítókban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3438313.jpg)
![Károly Imre: A liberális magángazdasági szabadság bukásáról és a bolsevizmus elleni védekezésről. - - gróf szentesi előadása. [Bp.], 1937, Turul Szövetség Horváth Mihály Bajtársi Törzse, (Bethlen Gábor-ny.), 32 p. Kiadói papírkötés, kissé szakadt, kissé gyűrött borítóval. Ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3436683.jpg)
