[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.
Oroszország rézmetszetű térképe. Governo di Arcangelo, e sue provincie nella Russia Europea di nuova proiezione. Zatta Antonio.Venezia, 1782. Színezett rézmetszet paszpartuban / Copper plate engaving 33x42 cm
Österreich-Ungarn in 4 Blättern - Ausztria-Magyarország 4 térképlapot a színezett rotációs fametszet, Stielers Hand-Atlas, Gotha, 1894. Justus Perthes 1-4 lapok kompletten. 406x330 mm, lapméret 475x380 mm Lapok szélén kisebb-nagyobb, nagyrészt a képet nem érintő szakadások. / Austria-Hungary on 4 maps complete set. Colored engraving, Stielers Hand-Atlas Gotha, Justus Perthes, 406x330 mm / 475x380 mm
1883 Miskolcz és környéke térképe, rajta: Miskolc, Diósgyőr, Alacska, Sajószentpéter, Apátfalva, Mezőkövesd, Sáta, Dédes, Tapolcsány és más települések, 1:5000, K.u.K. Militärgeographisches Institut (Császári és Királyi Katonai Térképészeti Intézet), 50x37 cm, kisebb beszakadások, lyukak
1895 Arad vármegye térképe, tervezte: Gönczy Pál, 1 : 550.000, Bp., Posner Károly Lajos és Fia, a Pallas Nagy Lexikona melléklete, sarokhiány, törésnyom, 23,5x29,5 cm
cca 1870-1890 Északnyugat-Magyarország (Balaton, Balaton-felvidék, Fertő-tó és környéke) térképe, Nagy-Magyarország térképből egyedileg, kézzel kivágva és vászonra kasírozva, 87,5x76 cm
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248421.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230823.jpg)
