A Magas-Tátra részletes kalauza. I - III. kötet. Szerk.: Vigyázó János és Hefty Gy. Andor. (Összesen 7 füzet.) I. kötet: Előszó A Általános ismeretek, Gyakorlati tudnivalók, A Tátra alja.; II. kötet : A tátrai nyaraló- és télisporttelepek, üdülő- és gyógyfürdők s közvetlen környékük. B: Kirándulások a völgyekbe, hágókra és a legkönnyebb csúcsokra, C: Téli élet a Magas Tátrában.; III. kötet. (Hegymászókalauz). Szerk.: Komarnicki Gyula. I-III. köt. I.: Bevezetés. Betűsoros névmutató. Kriván-Csubrina-Lengyelnyereg. II.: Kis Viszoka-Kopahágó. III.: Hátsó-Barátcsorba-Liliowe. Függelék: Téli hegymászások.; Bp. , 1917. "Turistaság és Alpinizmus", (Pécs, Wessely és Horváth-ny.), I. köt.: VIII + 403 + [21] p.; II./A.: 6+179+19 p.+lev. 5 (kihajtható térképek, közte 2 színes) t.; II/B [181]-379+19 p.+ 7 (kihajtható, színes térképek) t. II./C.: 381-431+21 p.; III/1.: XXXII+222+22 p.; III/2.: 2+225-434+22 p.; III3.: 2+[437]-520+20 p. 2. kiadás. Számos szövegközti ábrával, térképpel. A borítókon és a számozatlan lapokon rendkívül gazdag korabeli reklám-anyaggal illusztrált. A hazai turistáskodás és hegyvidéki gyógyüdülés bölcsőjének számító Magas-Tátra az 1880-as évektől a hazai idegenforgalmi fejlesztések kitüntetett terepe volt. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, illusztrált, javított kiadói tokban, az I. kötet hátsó borítója sérült, a II. kötet füzeteinek borítóin kisebb nagyobb hiányok, ragasztások, a II. kötet egyes térképein kisebb-nagyobb szakadások, a III. kötet 2. füzet borítója elvált, de a lapok mindenhol jó állapotban. "Magyar Turista Egyesület Kőbányai Asztal" bélyegzésekkel. Az első 4 füzet címlapján (I-II kötet) egykorú autográf bejegyzésekkel.
Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931-1941. Függelékben: Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról. Budapest, 1943. Budapest székesfőváros házinyomdája. [4] + 171-254 + [3] t. (kihajtható táblákon ásatási alaprajzok); [2] + 403-438 p. Egyetlen kiadás. Garády Sándor (1871-1945) kultúrmérnök és régész. Régészeti munkásságát nyugdíjazása után fejtette ki, döntően Buda és Óbuda középkori és török kori ásatásain dolgozott. Oldalszámozáson belül igen gazdag egész oldalas és szövegközti leletfotókkal, alaprajzi és keresztmetszeti ábrákkal, ásatási felvételekkel. A függelékben Garády Sándor szintén gazdagon illusztrált beszámolói ásatási munkásságának második, Pestre is kiterjedő szakaszáról. A címlapon és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban, jó példány.
Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931-1941. II. rész. Budapest, 1945. Fővárosi Múzeum (Budapest székesfőváros házinyomdája). [2] + 399-448 p. + 6 t. (ebből 4 kihajtható ásatási alaprajz és keresztmetszeti vázlat). Egyetlen kiadás. Garády Sándor (1871-1945) kultúrmérnök és régész. Régészeti munkásságát nyugdíjazása után fejtette ki, döntően Buda és Óbuda középkori és török kori ásatásain dolgozott. Oldalszámozáson belül igen gazdag egész oldalas és szövegközti leletfotókkal, alaprajzi és keresztmetszeti ábrákkal, ásatási felvételekkel illusztrált beszámolója a Tabánt érintő régészeti munkájának dokumentációja. A címlapon és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Fűzve, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban, jó példány.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I-II. kötet. Szerk.: Dr. Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Bp.,(1910), Országos Monográfia Társaság, (Légrády-ny.) 577p., 488 (2)p. Kiadói aranyozott, festett egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés, festett lapélekkel, kopásokkal, a 2. kötet sérült gerinccel,
Szabolcs vármegye. Szerk.: Dr. Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monografiája. Bp.,(1900), Apollo,(Légrády-ny.),XV+574 p. +12 (közte 4 színes tábla) t. + 2 (Szabolcs vármegye térképe, Nyíregyháza térképe) t. Kiadói aranyozott, festett, dombornyomott, illusztrált egészvászon-kötés, Leszik-kötés, színezett lapszélekkel, kissé kopott borítóval, a gerincen kopásokkal, az előzéklapon beírással, néhány lap foltos.
A Föld felfedezői és meghódítói I-V. [Teljes mű öt kötetben.] Budapest, 1938. Révai Irodalmi Intézet (ny.) [2] + 474 + [6] p. + 24 t. (kétoldalas); [2] + 373 + [3] p. + 16 t. (kétoldalas); 371 + [7] p. + 16 t. (kétoldalas); [2] + 441 + [7] p. + 20 t. (kétoldalas); [2] + 236 + [4] + LXVIII p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. A Révai Irodalmi Intézet gondozásában megjelent, olvasmányos stílusban megírt, néprajzi és geopolitikai részletekben bővelkedő felfedezés-történeti sorozat a felfedezések történetét nagyszerű, bátor kalandként formálja meg, mely kaland úgyszólván kizárólagosan a vállalkozásra termett Európából indul ki. A szövegközti térképekkel és természetföldrajzi ábrákkal kísért felfedezés-történeti munka alkalomadtán bőven ismerteti a magyar felfedezők szerepét is (Julianus barát, Benyovszky Móric, Vámbéry Ármin, Stein Aurél, Teleki Sámuel, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos), a táblák képanyaga pedig eleven képet formál a kortárs kelet-ázsiai, afrikai városok szerkezetéről, építészetéről és szokásrendjétől. Sorozatunk a felfedezésekkel karöltve járó gyarmatosítás folyamatáról és éppen aktuális konfliktusairól is meglepő lelkesedéssel szól, minthogy szemlátomást ez is hozzátartozik az európai hódítók kalandjához. A kötetek beosztása: I. kötet: Cholnoky Jenő: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia felfedezése és meghódítása - Germanus Gyula: Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása. II. kötet: Kéz Andor: Észak- és Dél-Afrika felfedezése és meghódítása. III. kötet: Baktay Ervin: India és Indonézia felfedezése és meghódítása - Bulla Béla: Ausztrália és Oceánia felfedezése és meghódítása. IV. kötet: Baktay Ervin: Észak-Amerika felfedezése és meghódítása - Juhász Vilmos: Közép-Amerika felfedezése és meghódítása - Temesy Győző: Dél-Amerika felfedezése és meghódítása. V. kötet: Mendöl Tibor: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása - Cholnoky Jenő: A Déli-sark felfedezése és meghódítása. Az első két kötet első előzékén halvány foltosság, a harmadik kötet első előzékén, címlevelén és az azt követő néhány levélen kisebb vízfoltosság. Egységes, félvászon kötésben, kis kopással, első kötet táblája elvált, de javítható
Farkas Árpád (szerk.): Erdély mezőgazdasága. (Kolozsvár), 1944, Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (Minerva-ny.), 415+(1) p.+ 1 (kihajtható) t. Egyetlen kiadás. Kiadói papírkötés, sérült, különvált hátsó borítóval, belül a lapok jó állapotban. (Ritka!)
Magyarország és a' hozzákapcsolt részek Tiszti névtára 1846-dik évre. Budán, 1846. A' Magyar Királyi Tudományegyetem betüivel. 463 + [1] p. A reformkor végi Magyarország Tiszti névtárában az ország egyházi méltóságai után a világi főméltóságok következnek: a nádori, az országbírói, főtárnokmesteri, főajtónállómesteri pozíciók éppen aktuális betöltői, összes lovagrendi, vitézi, aranykulcsos és egyéb címeik kíséretében. Kissé rövidebb címlajstrom szerepel a főispánok mellett. A kancellária aktuális állományának ismertetése után a helytartótanács tagjai, az egyetemi tisztikar, a közalapítványi hivatalok, a zálogházak és könyvvizsgálók, a sóaknai és sószállítási hivatalok vezetői és tisztikara. Megtudhatjuk például, hogy a máramarosszigeti sószállítási hivatalban ki tölti be a pénztárnok, az ellenőr, a mázsamester, az írász, a mázsáló szerepét. Az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum tiszti karának megismerése után a selmecbányai főbányagrófság teljes vezetősége is bemutatkozik, az ország igazságszolgáltatási rendszere pedig a Hétszemélyes Tábla részletezésével kezdődik. Erdélyi részleteket ez idő szerint hiába keresünk a tiszti névtárban, Erdély elkülönült igazgatás alatt áll, vele szemben azonban a katonai igazgatás alatt álló hadi kormányzatot minden területen ismerteti kötetünk (szerémségi, bánsági, horvátországi kerületek). A postaügy külön fejezetet kap névtárunkban, majd részletes névmutatók sora következik. Elékötve: Naptár 1846-dik közévre, a' róm. catholika egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Budán, (1846). A' Magyar Király Tudományegyetem' betüivel és költségén. XVI + [32] p. A kalendáriumi rész kétszínnyomású oldalakkal. Oldalszámozáson kívül az országos vásárok jegyzéke. Hozzákötve: Tanügyi névtár 1846-dik évre. Budán, (1846). A' Magyar Királyi Tudományegyetem betüivel. 125 + [3] p. Névtárunk a magyar korona uralma alá tartozó területek kulturális intézményrendszerét, a külön igazgatott Erdély kivételével. Kiadói kartonkötésben, gerincén és kötéstábláin "Tiszti névtár" címfelirattal, enyhén sérült, kissé hiányos és kopott eredeti borítójában, vörös festésű lapszélekkel.
Nagy István- Páll József -Zsíros Attila Álmában csönget egy picit - Százéves a villamosközlekedés Nagyváradon Nagyvárad, 2006. Partiumi és Bánsági műemlékvédő Bizottság. 155p Kiadói papírkötésben, gazdagon illusztrált.
Viczián Ede: Magyarország vízierői. A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai 1913. 11. sz. Bp., 1913, Pallas-ny., 315+(3) p.+ 4 melléklet. Második kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, kissé foltos borítóval, intézményi bélyegzőkkel.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![A Magas-Tátra részletes kalauza. I - III. kötet. Szerk.: Vigyázó János és Hefty Gy. Andor. (Összesen 7 füzet.) I. kötet: Előszó A Általános ismeretek, Gyakorlati tudnivalók, A Tátra alja.; II. kötet : A tátrai nyaraló- és télisporttelepek, üdülő- és gyógyfürdők s közvetlen környékük. B: Kirándulások a völgyekbe, hágókra és a legkönnyebb csúcsokra, C: Téli élet a Magas Tátrában.; III. kötet. (Hegymászókalauz). Szerk.: Komarnicki Gyula. I-III. köt. I.: Bevezetés. Betűsoros névmutató. Kriván-Csubrina-Lengyelnyereg. II.: Kis Viszoka-Kopahágó. III.: Hátsó-Barátcsorba-Liliowe. Függelék: Téli hegymászások.; Bp. , 1917. "Turistaság és Alpinizmus", (Pécs, Wessely és Horváth-ny.), I. köt.: VIII + 403 + [21] p.; II./A.: 6+179+19 p.+lev. 5 (kihajtható térképek, közte 2 színes) t.; II/B [181]-379+19 p.+ 7 (kihajtható, színes térképek) t. II./C.: 381-431+21 p.; III/1.: XXXII+222+22 p.; III/2.: 2+225-434+22 p.; III3.: 2+[437]-520+20 p. 2. kiadás. Számos szövegközti ábrával, térképpel. A borítókon és a számozatlan lapokon rendkívül gazdag korabeli reklám-anyaggal illusztrált. A hazai turistáskodás és hegyvidéki gyógyüdülés bölcsőjének számító Magas-Tátra az 1880-as évektől a hazai idegenforgalmi fejlesztések kitüntetett terepe volt. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, illusztrált, javított kiadói tokban, az I. kötet hátsó borítója sérült, a II. kötet füzeteinek borítóin kisebb nagyobb hiányok, ragasztások, a II. kötet egyes térképein kisebb-nagyobb szakadások, a III. kötet 2. füzet borítója elvált, de a lapok mindenhol jó állapotban. "Magyar Turista Egyesület Kőbányai Asztal" bélyegzésekkel. Az első 4 füzet címlapján (I-II kötet) egykorú autográf bejegyzésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407587.jpg)
![Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931-1941. Függelékben: Garády Sándor: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról. Budapest, 1943. Budapest székesfőváros házinyomdája. [4] + 171-254 + [3] t. (kihajtható táblákon ásatási alaprajzok); [2] + 403-438 p. Egyetlen kiadás. Garády Sándor (1871-1945) kultúrmérnök és régész. Régészeti munkásságát nyugdíjazása után fejtette ki, döntően Buda és Óbuda középkori és török kori ásatásain dolgozott. Oldalszámozáson belül igen gazdag egész oldalas és szövegközti leletfotókkal, alaprajzi és keresztmetszeti ábrákkal, ásatási felvételekkel. A függelékben Garády Sándor szintén gazdagon illusztrált beszámolói ásatási munkásságának második, Pestre is kiterjedő szakaszáról. A címlapon és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400893.jpg)
![Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931-1941. II. rész. Budapest, 1945. Fővárosi Múzeum (Budapest székesfőváros házinyomdája). [2] + 399-448 p. + 6 t. (ebből 4 kihajtható ásatási alaprajz és keresztmetszeti vázlat). Egyetlen kiadás. Garády Sándor (1871-1945) kultúrmérnök és régész. Régészeti munkásságát nyugdíjazása után fejtette ki, döntően Buda és Óbuda középkori és török kori ásatásain dolgozott. Oldalszámozáson belül igen gazdag egész oldalas és szövegközti leletfotókkal, alaprajzi és keresztmetszeti ábrákkal, ásatási felvételekkel illusztrált beszámolója a Tabánt érintő régészeti munkájának dokumentációja. A címlapon és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Fűzve, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400894.jpg)
![Babos Lajos, Szenttamási: A Sárvárvidéki körjegyzőség története. (Csénye, Kissitke, Nagysitke és Rábasömjén községek monográfiája.) Sajtó alá dolgozta: Pável Ágoston. A Dunántúli Szemle Könyvei 216 sz. [Szombathely], 1943., Dunántúli Szemle, (Martineum ny.), 288 p. Fekete-fehér szövegközti képekkel illusztrált. Kiadói papírkötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3408811.jpg)
![A Föld felfedezői és meghódítói I-V. [Teljes mű öt kötetben.] Budapest, 1938. Révai Irodalmi Intézet (ny.) [2] + 474 + [6] p. + 24 t. (kétoldalas); [2] + 373 + [3] p. + 16 t. (kétoldalas); 371 + [7] p. + 16 t. (kétoldalas); [2] + 441 + [7] p. + 20 t. (kétoldalas); [2] + 236 + [4] + LXVIII p. + 8 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. A Révai Irodalmi Intézet gondozásában megjelent, olvasmányos stílusban megírt, néprajzi és geopolitikai részletekben bővelkedő felfedezés-történeti sorozat a felfedezések történetét nagyszerű, bátor kalandként formálja meg, mely kaland úgyszólván kizárólagosan a vállalkozásra termett Európából indul ki. A szövegközti térképekkel és természetföldrajzi ábrákkal kísért felfedezés-történeti munka alkalomadtán bőven ismerteti a magyar felfedezők szerepét is (Julianus barát, Benyovszky Móric, Vámbéry Ármin, Stein Aurél, Teleki Sámuel, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos), a táblák képanyaga pedig eleven képet formál a kortárs kelet-ázsiai, afrikai városok szerkezetéről, építészetéről és szokásrendjétől. Sorozatunk a felfedezésekkel karöltve járó gyarmatosítás folyamatáról és éppen aktuális konfliktusairól is meglepő lelkesedéssel szól, minthogy szemlátomást ez is hozzátartozik az európai hódítók kalandjához. A kötetek beosztása: I. kötet: Cholnoky Jenő: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia felfedezése és meghódítása - Germanus Gyula: Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása. II. kötet: Kéz Andor: Észak- és Dél-Afrika felfedezése és meghódítása. III. kötet: Baktay Ervin: India és Indonézia felfedezése és meghódítása - Bulla Béla: Ausztrália és Oceánia felfedezése és meghódítása. IV. kötet: Baktay Ervin: Észak-Amerika felfedezése és meghódítása - Juhász Vilmos: Közép-Amerika felfedezése és meghódítása - Temesy Győző: Dél-Amerika felfedezése és meghódítása. V. kötet: Mendöl Tibor: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása - Cholnoky Jenő: A Déli-sark felfedezése és meghódítása. Az első két kötet első előzékén halvány foltosság, a harmadik kötet első előzékén, címlevelén és az azt követő néhány levélen kisebb vízfoltosság. Egységes, félvászon kötésben, kis kopással, első kötet táblája elvált, de javítható](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3422813.jpg)
![Magyarország és a' hozzákapcsolt részek Tiszti névtára 1846-dik évre. Budán, 1846. A' Magyar Királyi Tudományegyetem betüivel. 463 + [1] p. A reformkor végi Magyarország Tiszti névtárában az ország egyházi méltóságai után a világi főméltóságok következnek: a nádori, az országbírói, főtárnokmesteri, főajtónállómesteri pozíciók éppen aktuális betöltői, összes lovagrendi, vitézi, aranykulcsos és egyéb címeik kíséretében. Kissé rövidebb címlajstrom szerepel a főispánok mellett. A kancellária aktuális állományának ismertetése után a helytartótanács tagjai, az egyetemi tisztikar, a közalapítványi hivatalok, a zálogházak és könyvvizsgálók, a sóaknai és sószállítási hivatalok vezetői és tisztikara. Megtudhatjuk például, hogy a máramarosszigeti sószállítási hivatalban ki tölti be a pénztárnok, az ellenőr, a mázsamester, az írász, a mázsáló szerepét. Az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum tiszti karának megismerése után a selmecbányai főbányagrófság teljes vezetősége is bemutatkozik, az ország igazságszolgáltatási rendszere pedig a Hétszemélyes Tábla részletezésével kezdődik. Erdélyi részleteket ez idő szerint hiába keresünk a tiszti névtárban, Erdély elkülönült igazgatás alatt áll, vele szemben azonban a katonai igazgatás alatt álló hadi kormányzatot minden területen ismerteti kötetünk (szerémségi, bánsági, horvátországi kerületek). A postaügy külön fejezetet kap névtárunkban, majd részletes névmutatók sora következik. Elékötve: Naptár 1846-dik közévre, a' róm. catholika egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Budán, (1846). A' Magyar Király Tudományegyetem' betüivel és költségén. XVI + [32] p. A kalendáriumi rész kétszínnyomású oldalakkal. Oldalszámozáson kívül az országos vásárok jegyzéke. Hozzákötve: Tanügyi névtár 1846-dik évre. Budán, (1846). A' Magyar Királyi Tudományegyetem betüivel. 125 + [3] p. Névtárunk a magyar korona uralma alá tartozó területek kulturális intézményrendszerét, a külön igazgatott Erdély kivételével. Kiadói kartonkötésben, gerincén és kötéstábláin "Tiszti névtár" címfelirattal, enyhén sérült, kissé hiányos és kopott eredeti borítójában, vörös festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3418926.jpg)
