1672. jan. 11. Ungvár (ma Uzshorod, Ukrajna) Csanády István deák pere özvegy Győri Jánosné, Csiszár Anna és fiaim Győri János és György ellen. Csanády a néhai Győri Jánossal állt üzleti kapcsolatan, és 526 forint értékben volt kezes a termékekre, amiket a lengyel városba, Lublinba szállítottak. Győri halála után az özvegy nem adta meg a tartozást. A városi bíróság döntése szerint az özvegy köteles volt megtéríteni a kárt.
1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.
cca 1700-1750 A gödényfalvai Kölcsey nemesi család nemesség igazolásához szükséges iratok gyűjteménye: oklevél másolatok, tanuvallatási jegyzőkönyvek összesen 6 beírt oldalon
cca 1700-1750 Az ung vármegyei Szíjjas vagy Balogh nemesi család nemesség igazolásához szükséges iratok gyűjteménye: oklevél másolatok, rajzolt családfa összesen 20 beírt oldalon
1715. márc. 21. Bagos (ma Hajdúbagos, Magyarország) Bihar vármegye nemessége előtt bemutatta a váradi káptalan előtt tett tiltakozását Fodor Pál és György. Az 1703. jan. 25-én kelt átírt irat tanulsága szerint a berettyóújfalusi szabad curialista nemesek: a Fodor testvérpár, Thuri Szabó János, Bacsó András és Orbán János tiltakozott, hogy a megnevezett helységről galántai herceg Esterházy Pál nádor (1635-1713) lemondott meg nem nevezett meghatalmazottjának javára. A befoglalt iratot Bakó János, a káptalan nagyprépostja adta ki. A testvérpár a vármegye előtt tiltakozik és vallották, hogy a helységben található birtokokra törvényes alapokon álló jogaik vannak. A vármegye előtt kell tiltakozás a Bagoson tartott vármegyei közgyűlésen hangzottak el. Az iratot kiállította a vármegye jegyzője: Bárány Miklós és a vármegye papírfelzetes pecsétjével erősítette meg. A pecsét képe nehezen kivehető. Eredeti magyar és latin nyelvű irat három beírt oldallal.
1755. nov. 29. Kislibercse ( ma Luborieeka, SK) Dubravicai Dubraviczky Péter levele sógorának Kubinyi Lőrincnek, hogy a már korábban megbeszélt befektetési lehetőség megvalósulhat-e még? Mert a várakozás alatt elesett más üzlettől, és szeretné tudni, remélhet-e még. A Dubraviczkyek egy horvát származású, de a török dúlás következtében a Felvidékre menekülő nemesi családi volt, míg a Kubinyiek tősgyökeres felvidéki nemesi család, a térségben végül mindkettő komoly befolyást tudhatott magáénak. A magyar nyelvű levél három beírt oldalt tartalmaz és a borítékor, amelyet eredetileg másnak (egy bizonyos Szabó Lőrincnek) címeztek, de a hátulján már Kubinyi Lőrincnek címzik. A levelet gyűrűspecséttel zárták le, kiváló állapotban maradt fenn.
1755. feb. 17. Ungvár, (ma Uzshorod, Ukrajna) Nyugtatvány kölcsönfelvételről. Apugyi György szoros szükségében 20 forint értékű kölcsönt vett fel Iványi Fekete Miklóstól. Az iratot aláírásával megerősítette Tabódy Sándor és váradi Stepán Ferenc.
1762 Ugocsa megyei települések háziállat helyiségenként és gazdánkénti külön felsorolással, beírt oldalon, Keresztúr, Hidas Újlak, Verbőcz, Szöllős, Komját, települések 10 beírt oldalon
1764 Az ugocsa megyei Forgolány Batár (Bratove, UA) településekről származó nemes Koszta család nemesség vizsgálatával kapcsolatos iratok. Tanuvallatás jegyzőkönyv Hagara Dániel megyei főispán aláírásával magyar nyelven 4 oldalon, + egy végrendelet másolat
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3367576.jpg)
