Erdély országának Három Könyvekre osztatott Törvényes könyve. Melly approbata, compilata constitutiokbol és novellaris articulusokbol áll. Mostan újjabban, minden Haza-Fiaknak hasznokra ki-botsáttatott. Kolo'sváratt, 1779. A' Reformatus Collegium Betüivel. [14] + 280 + [2] p.; [6] + 118 p.; [2] + 90 + [64] p.; [14] + 56 p. Kötetünk az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések hármas könyve, amelyhez negyedikként ezúttal is csatlakozik az erdélyi szászokra vonatkozó rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, egyes városok és nemzetek részletes jogairól, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A döntően magyar nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A munka második és harmadik része az I. Apafi Mihály által 1669-ban, illetve a Mária Terézia által az 1750-es években megerősített erdélyi törvények és rendelkezések gyűjteménye (Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel). A hármas munka végén részletes, egységes tartalommutató. Az erdélyi jogrend teljességét összefoglaló gyűjteményt példányunk esetén is kiegészítették az erdélyi szász jogokat összefoglaló 'Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania' című munkával. 1779. évi kolozsvári joggyűjteményünk szerkezete tehát az alábbi rend szerint tagolódik: Első könyv: Approbata constitutiok. Második könyv: Compilata constitutiok. Harmadik könyv: Novellaris articilusok. Negyedik titulus [könyv]: Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania: Opera Matthiae Fronii revisa, locupleta & edita. Példányunk első előzékén régi tulajdonosi bejegyzések. A kétszínnyomású címlapon és a belív néhány oldalán halvány foltosság, a belív egy levelén apró pótlás, néhány oldalon tulajdonosi bejegyzés. A negyedik, befejező munka utolsó öt levele hiányzik. Aranyozott, enyhén sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.
[Samuel Stryk (1640-1710)] Sam Strykii Examen Juris Feudalis, ex novissimis ejus interpretibus in gratiam auditorum collectum, ac methodo institutionum dispositum. Accessit appendix solennium, quibus hodie apud imp. principes investiuntur, subjuncta taxa dignitatum in imperio & vasallagiis. Editio IX. multo auctior cum privilegiis special. sereniss. Regum Poloniae et Borussiae. Frankfurti, 1704, Imprensis Jeremiae Schrey & Joh. Christoph. Harmanni, 1 (címkép) t. 11 sztl. lev. +530 p.+23 sztl. lev. Latin nyelven. Korabeli pergman-kötésben, kopott, foltos borítóval, foltos lapokkal, a lapokon régi autográf bejegyzésekkel, jegyzetekkel.
[Okirat] A Tiszántúli Kerületi Ítélőtábla határozata az ecsedi vár uradalmának öröklése ügyében indított birtokperben. Latin nyelvű nyomtatvány. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] [4] p. Folio. Latin nyelvű nyomtatványunk a Tiszántúl egyik legnagyobb uradalmának, a hajdani Ecsed várához tartozó uradalom öröklése érdekében indított per ügyében íródott. Az okirat vázolja a sok kézen átment ecsedi uralom tulajdonlási sorát. 1490-ben még II. Ulászló király ajándékozta azt egyfelől Báthory István erdélyi vajda, másfelől Perényi János ajtónállómester fiú ági leszármazottjai számára. Az oklevél tanúsítja, hogy az uradalom Perényi-része Perényi János ugocsai főispán 1575. évi halálával visszaszállt a magyar királyi koronára, miként az uradalom Báthory-része is, Báthory Gábor 1613. évi halálát követően, ám az uradalom Báthory-része egyes erdélyi fejedelmek sikeres hadjáratai nyomán később a Bethlen-, majd a Rákóczi-dinasztia kezelésébe került, és ott is maradt egészen II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukásáig (1713), amikortól az uradalom ismét a királyi kincstár kezelésébe került, innentől pedig ismét a Habsburg-udvar utalta ki az uradalmat az általa érdemesnek ítélt főúri család számára. Okiratunk számos, betűkóddal jelölt oklevelet nevez meg jogtörténeti érvelése támogatására, végül a birtokperes feleket újabb oklevelek bemutatására szólítja fel. Jó állapotú oklevél.
Tomcsányi Móric: Magyarország közjoga. Budapest, 1940. A szerző kiadása - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 564 p. Tomcsányi Móric (1878-1951) jogtudós, jogász, az alkotmányjog és a közigazgatási jog elismert szakértője. Bevezető jellegű szakmunkájának első kiadása 1932-ben jelent meg, példányunk az 1940. évi harmadik, átdolgozott, bővített kiadásból való. Az alkotmánytani munka a legfontosabb jogi fogalmakat tisztázza, definiálja a szuverenitás, az állam, a törvény, a kormányerejű rendelet, az önkormányzati szabályozás fogalmát, az állampolgárság, a nemzet, a király, a kormány, a felsőház, a képviselőház, a kormány, a minisztériumok, a törvényhatóságok (önkormányzatok) fogalmát, a honosítás és az állampolgárság elvesztésének fogalmait. A magántulajdon sérthetetlenségét deklaráló és a közjogi helyzet tényezőit kidolgozó munka új kiadásának több oka is volt: a közjogi szempontból nem tisztázott helyzetű Kárpátalja visszatérésével, illetve a zsidótörvények kihirdetésével számos addig egyértelmű jogi helyzetre kellett új válaszokat adni. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, enyhén elszíneződött, halványan foltos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
dr. Stiassny József: Jogi és gazdasági kézikönyv I.-II.. Bp., é.n. Székely nyomda. Aranyozott egészvászon kötésben, 398 + 352p. + dr. Stiassny József: A mindennapi élet jogi problémái. Bp., é.n. Székely nyomda. Aranyozott egészvászon kötésben 398p.
Gyarmathy István (szerk.): A nyomozók kézikönyve. (Kizárólag hivatali használatra). Bp., 1955, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 463+(1) p. Egészvászon-kötésben, intézményi bélyegzővel, kisebb lapszéli ázásnyomokkal. Megjelent 6800 példányban.
Dr. Egyed István: Közjogi alapismeretek. A magyar népművelés könyvei. Bp.,1927, Fejér Vármegye Közönsége, (Kir. M. Egyetemi Nyomda-ny.), XIII+239+1 p.+14 t.(Fekete-fehér fotók.Benne Horthy Miklós arcképével.) Első kiadás. Kiadói egészvászon-kötés, minimálisan foltos lapokkal
A Külügyi Közlöny 1921. évi első évfolyama. [Egybekötve]. Bp., 1922, M. Kir. Tudományegyetemi Nyomda, XL+134 p. Aranyozott félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos, sérült, javított lapokkal.
A Külügyi Közlöny 1923. évi III. évfolyama. [Egybekötve]. Bp., 1923-1924, M. Kir. Tudományegyetemi Nyomda, 119 p. Aranyozott félvászon-kötésben, kisebb lapszéli ázásnyomokkal, intézményi bélyegzőkkel.
Kéler Tibor - Straub Sándor: A szolgálati jogviszony. I. rész: A kereskedelmi és az ipari alkalmazottak szolgálati viszonyaira vonatkozó hatályos jogszabályok és bíróságaink gyakorlata. Összeáll.: - - . Bevezetéssel ellátta és átnézte: Schwicker Richard. Tébe Könyvtár 50. sz. Bp., 1929, Tébe (Athenaeum-ny.), 372 p. Aranyozott egészvászon-kötésben, kissé kopottas borítóval és gerinccel, kissé szakadt címlappal, helyenként kissé foltos lapokkal, Dr. Széll György zalaegerszegi ügyvéd tulajdonosi bélyegzőivel.
A Külügyi Közlöny 1930. évi X. évfolyama. [Egybekötve]. Bp., 1930, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 163 p. Egészvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval, kisebb lapszéli szakadással, helyenként kézzel írt bejegyzésekkel, a 109-163. oldalakat (betűsoros név-, tárgy- és számmutató) a kötet elejére kötötték.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Erdély országának Három Könyvekre osztatott Törvényes könyve. Melly approbata, compilata constitutiokbol és novellaris articulusokbol áll. Mostan újjabban, minden Haza-Fiaknak hasznokra ki-botsáttatott. Kolo'sváratt, 1779. A' Reformatus Collegium Betüivel. [14] + 280 + [2] p.; [6] + 118 p.; [2] + 90 + [64] p.; [14] + 56 p. Kötetünk az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések hármas könyve, amelyhez negyedikként ezúttal is csatlakozik az erdélyi szászokra vonatkozó rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, egyes városok és nemzetek részletes jogairól, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A döntően magyar nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A munka második és harmadik része az I. Apafi Mihály által 1669-ban, illetve a Mária Terézia által az 1750-es években megerősített erdélyi törvények és rendelkezések gyűjteménye (Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel). A hármas munka végén részletes, egységes tartalommutató. Az erdélyi jogrend teljességét összefoglaló gyűjteményt példányunk esetén is kiegészítették az erdélyi szász jogokat összefoglaló 'Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania' című munkával. 1779. évi kolozsvári joggyűjteményünk szerkezete tehát az alábbi rend szerint tagolódik: Első könyv: Approbata constitutiok. Második könyv: Compilata constitutiok. Harmadik könyv: Novellaris articilusok. Negyedik titulus [könyv]: Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania: Opera Matthiae Fronii revisa, locupleta & edita. Példányunk első előzékén régi tulajdonosi bejegyzések. A kétszínnyomású címlapon és a belív néhány oldalán halvány foltosság, a belív egy levelén apró pótlás, néhány oldalon tulajdonosi bejegyzés. A negyedik, befejező munka utolsó öt levele hiányzik. Aranyozott, enyhén sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347165.jpg)
![[Samuel Stryk (1640-1710)] Sam Strykii Examen Juris Feudalis, ex novissimis ejus interpretibus in gratiam auditorum collectum, ac methodo institutionum dispositum. Accessit appendix solennium, quibus hodie apud imp. principes investiuntur, subjuncta taxa dignitatum in imperio & vasallagiis. Editio IX. multo auctior cum privilegiis special. sereniss. Regum Poloniae et Borussiae. Frankfurti, 1704, Imprensis Jeremiae Schrey & Joh. Christoph. Harmanni, 1 (címkép) t. 11 sztl. lev. +530 p.+23 sztl. lev. Latin nyelven. Korabeli pergman-kötésben, kopott, foltos borítóval, foltos lapokkal, a lapokon régi autográf bejegyzésekkel, jegyzetekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3165998.jpg)
![[Okirat] A Tiszántúli Kerületi Ítélőtábla határozata az ecsedi vár uradalmának öröklése ügyében indított birtokperben. Latin nyelvű nyomtatvány. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] [4] p. Folio. Latin nyelvű nyomtatványunk a Tiszántúl egyik legnagyobb uradalmának, a hajdani Ecsed várához tartozó uradalom öröklése érdekében indított per ügyében íródott. Az okirat vázolja a sok kézen átment ecsedi uralom tulajdonlási sorát. 1490-ben még II. Ulászló király ajándékozta azt egyfelől Báthory István erdélyi vajda, másfelől Perényi János ajtónállómester fiú ági leszármazottjai számára. Az oklevél tanúsítja, hogy az uradalom Perényi-része Perényi János ugocsai főispán 1575. évi halálával visszaszállt a magyar királyi koronára, miként az uradalom Báthory-része is, Báthory Gábor 1613. évi halálát követően, ám az uradalom Báthory-része egyes erdélyi fejedelmek sikeres hadjáratai nyomán később a Bethlen-, majd a Rákóczi-dinasztia kezelésébe került, és ott is maradt egészen II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukásáig (1713), amikortól az uradalom ismét a királyi kincstár kezelésébe került, innentől pedig ismét a Habsburg-udvar utalta ki az uradalmat az általa érdemesnek ítélt főúri család számára. Okiratunk számos, betűkóddal jelölt oklevelet nevez meg jogtörténeti érvelése támogatására, végül a birtokperes feleket újabb oklevelek bemutatására szólítja fel. Jó állapotú oklevél.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389139.jpg)
![A Külügyi Közlöny 1921. évi első évfolyama. [Egybekötve]. Bp., 1922, M. Kir. Tudományegyetemi Nyomda, XL+134 p. Aranyozott félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos, sérült, javított lapokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389576.jpg)
![A Külügyi Közlöny 1923. évi III. évfolyama. [Egybekötve]. Bp., 1923-1924, M. Kir. Tudományegyetemi Nyomda, 119 p. Aranyozott félvászon-kötésben, kisebb lapszéli ázásnyomokkal, intézményi bélyegzőkkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389589.jpg)
![A Külügyi Közlöny 1930. évi X. évfolyama. [Egybekötve]. Bp., 1930, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 163 p. Egészvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval, kisebb lapszéli szakadással, helyenként kézzel írt bejegyzésekkel, a 109-163. oldalakat (betűsoros név-, tárgy- és számmutató) a kötet elejére kötötték.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389603.jpg)
