[Látkép] Maros-Vásárhely, főpiacz. Maros-Vásárhely, Marktplatz. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 170x250 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Marosvásárhely barokk főterének északkeleti sarka, a Keresztelő Szent János plébániatemplommal, barokk lakóépületekkel, Bodor Péter székely ezermester zenélő kútjával, kissé hátrébb az erdélyi gótikus építészet remekével: a reformátusok vártemplomával, az előtérben, a házak közti téren székely polgárok, vásárosok és katonák alkotta városi jelenet. A helyi látványosságként szolgáló zenélő kút látképünk készülte idején már régóta (1836 hóviharos tele óta) nem működött, a számos helyi legendát őrző építményt a kegyeletes közösség megtartotta. A kutat végül 1911-ben bontották el, helyén azóta az impériumváltás tényét hangsúlyozó, tökéletesen tájidegen, szürkére mázolt román ortodox bazilika éktelenkedik (román trikolórokkal feldíszített lámpaoszlopok és szemeteskukák társaságában). Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 128. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 285. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] Torna látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk középpontjában az abaúji Torna vára és a váralján kialakult település néhány háza, előterében a Bódva folyó vízpartja. A mai magyar határtól néhány kilométernyire fekvő erősség számtalan alkalommal cserélt gazdát császár és erdélyi fejedelem közt, időről időre törökök is kifosztották, a török idők után kuruc és labanc seregek prédálták. A vár maga a szokásos osztrák műemlékvédelmi eljárás nyomait viseli: a kuruc seregektől visszavett erősséget 1780-ban az osztrákok felrobbantották, képünkön is romjaiban látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 203. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] Beczko várrom. Ruine Betzko. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a romba dőlt Beczkó (avagy Bolondóc) vára tűnik fel, tekintélyes sziklaorom tetején, lejjebb a falu temploma és utolsó parasztháza látható, az előtérben kaszálási jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 95. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Dévény romjai. Ruine Theben. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Duna által körülölelt dévényi várhegy sziklája tűnik fel, a szikla maga tükröződik a vízben, a folyón úgynevezett tetejes hajó szállít árut, a folyóparton ebből következő lóvontatási jelenet, kissé távolabb utasokat szállító homokfutó, közvetlenül előttünk pedig bottal ülő vándor zsánerrajza. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 75. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Segesvár. Stadt Schaessburg. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön az erdélyi szászok egyik székvárosát, Segesvárt láthatjuk, annak óvárosát, várhegyét és középkori városmagját, épen maradt várfalrendszerével és céhek által emelt tornyaival. A várdomb mögött a még magasabbra emelkedő Iskola-hegy tűnik fel a gótikus Hegyi templommal, kissé lejjebb pedig az Ónművesek tornyával. Látképünk fókuszában a Segesvár jelképének tartott gótikus óratorony található, a kovácsok tornya és domonkosok kolostorának épületegyüttesével, tőle jobbra a várhegy polgári épületei. Képünk előterében a Nagy-Küküllő kanyarog, mellette a vár alá települt város néhány háza, szénásszekér és szász viseletbe öltözött polgárok kíséretében. A Dél-Erdély szívében fekvő szász város központi helyzete miatt a szokásosnál kevesebb ostromot látott, a fejedelmek pedig fenntartották szász karakterű önállóságát - ennek is köszönhető a városmag (napjainkig is megmaradt) épsége. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 120. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] Trencsény. Trentschen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Vág középső folyása mentén fekvő Trencsén vára, mely jelentős sziklatömbön ül, előtte a barokk városmag épületei, az előtérben a tót viseletben megjelenő lakosság néhány tagja tűnik fel, a helyi feszület előtt, illetve szénásszekér bakján. A vár maga romjaiban, 1790. évi leégése utáni állapotában látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 99. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] Sümeg acélmetszetű látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a sümegi várhegy tűnik fel, a Bakony hegyeinek gyűrűjében, az előtérben gémeskút és présház közötti ökrös szekeres népi jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 344. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.
[Látkép] A Nemzeti Múzeum látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 110x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos reformkori épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Kelet irányba tekintő látképünk nagyjából a mai Múzeum körút 23. szám alatti perspektívából készült, és a klasszicizmus jeles épületét, a Pollack Mihály tervei alapján 1837-1847 között emelt Nemzeti Múzeumot ábrázolja. Képünk tanúsága szerint az épület homlokzata 1845-ben már készen állt, kerítéssel körülvett telkén már a parképítők is elvégezték munkájukat. A Múzeum előtti Land-Gassén korabeli viseletben korzózó polgárok, hordárok, illetve egy delizsánsz is feltűnik a képen. A két nyelven feliratozott lap szélén apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap.
[Látkép] A pesti régi Városháza látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 106x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Késő reformkori látképünk a Pest főterén álló régi Városházát ábrázolja. Délkelet felé tekintő látképünk látószöge nagyjából a mai Március 15. tér és a Galamb utca sarkáról nyílik: jobb oldalt a régi piarista épület saroktornya lóg a kompozícióba, a látkép fő tömegét pedig a Városháza alkotja, illetve az előtte, az épülettől északra nyíló Városház tér, melynek kövezetén reformkori polgári öltözetet viselő, mindkét nembeli polgárok sétálnak. A Városháza épülete 1710-től állt, egyemeletes barokk épületére 1720 körül emelték az óratornyot. Az épületet Kasselik Ferenc építész 1836-1842 között építette át, klasszicista stílusban, új emelet ráépítésével; a városháza ebben az állapotában élte meg a forradalmat és a szabadságharcot. (Az épület Hild József tervei alapján 1862-től újabb emelettel gyarapodott, ám a város kinőtte az épületet, az Erzsébet híd építése körüli belvárosi területrendezés következtében az ódon épületet 1900-ban lebontották, helyén ma a Sapientia Hittudományi Főiskola déli tömbje található.) Jó állapotú lap.
1836 A holicsi Fájdalmas Anya búcsújáró helyének oltára (Altare B. Mariae Virg. in Ecclesia Holics. Archidioec. Strigon. Cottu Nitrien). Rézmetszet, papír, 18,5x11 cm. [In: Jordánszky Elek: Magyar országban 's az ahoz tartozó részekben lévő Bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Pozsony, 1836.]
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Látkép] Maros-Vásárhely, főpiacz. Maros-Vásárhely, Marktplatz. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 170x250 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Marosvásárhely barokk főterének északkeleti sarka, a Keresztelő Szent János plébániatemplommal, barokk lakóépületekkel, Bodor Péter székely ezermester zenélő kútjával, kissé hátrébb az erdélyi gótikus építészet remekével: a reformátusok vártemplomával, az előtérben, a házak közti téren székely polgárok, vásárosok és katonák alkotta városi jelenet. A helyi látványosságként szolgáló zenélő kút látképünk készülte idején már régóta (1836 hóviharos tele óta) nem működött, a számos helyi legendát őrző építményt a kegyeletes közösség megtartotta. A kutat végül 1911-ben bontották el, helyén azóta az impériumváltás tényét hangsúlyozó, tökéletesen tájidegen, szürkére mázolt román ortodox bazilika éktelenkedik (román trikolórokkal feldíszített lámpaoszlopok és szemeteskukák társaságában). Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 128. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384448.jpg)
![[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 285. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384447.jpg)
![[Látkép] Torna látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünk középpontjában az abaúji Torna vára és a váralján kialakult település néhány háza, előterében a Bódva folyó vízpartja. A mai magyar határtól néhány kilométernyire fekvő erősség számtalan alkalommal cserélt gazdát császár és erdélyi fejedelem közt, időről időre törökök is kifosztották, a török idők után kuruc és labanc seregek prédálták. A vár maga a szokásos osztrák műemlékvédelmi eljárás nyomait viseli: a kuruc seregektől visszavett erősséget 1780-ban az osztrákok felrobbantották, képünkön is romjaiban látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 203. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384446.jpg)
![[Látkép] Beczko várrom. Ruine Betzko. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a romba dőlt Beczkó (avagy Bolondóc) vára tűnik fel, tekintélyes sziklaorom tetején, lejjebb a falu temploma és utolsó parasztháza látható, az előtérben kaszálási jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 95. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383249.jpg)
![[Látkép] Dévény romjai. Ruine Theben. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Duna által körülölelt dévényi várhegy sziklája tűnik fel, a szikla maga tükröződik a vízben, a folyón úgynevezett tetejes hajó szállít árut, a folyóparton ebből következő lóvontatási jelenet, kissé távolabb utasokat szállító homokfutó, közvetlenül előttünk pedig bottal ülő vándor zsánerrajza. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 75. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383248.jpg)
![[Látkép] Segesvár. Stadt Schaessburg. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön az erdélyi szászok egyik székvárosát, Segesvárt láthatjuk, annak óvárosát, várhegyét és középkori városmagját, épen maradt várfalrendszerével és céhek által emelt tornyaival. A várdomb mögött a még magasabbra emelkedő Iskola-hegy tűnik fel a gótikus Hegyi templommal, kissé lejjebb pedig az Ónművesek tornyával. Látképünk fókuszában a Segesvár jelképének tartott gótikus óratorony található, a kovácsok tornya és domonkosok kolostorának épületegyüttesével, tőle jobbra a várhegy polgári épületei. Képünk előterében a Nagy-Küküllő kanyarog, mellette a vár alá települt város néhány háza, szénásszekér és szász viseletbe öltözött polgárok kíséretében. A Dél-Erdély szívében fekvő szász város központi helyzete miatt a szokásosnál kevesebb ostromot látott, a fejedelmek pedig fenntartották szász karakterű önállóságát - ennek is köszönhető a városmag (napjainkig is megmaradt) épsége. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 120. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384449.jpg)
![[Látkép] Trencsény. Trentschen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a Vág középső folyása mentén fekvő Trencsén vára, mely jelentős sziklatömbön ül, előtte a barokk városmag épületei, az előtérben a tót viseletben megjelenő lakosság néhány tagja tűnik fel, a helyi feszület előtt, illetve szénásszekér bakján. A vár maga romjaiban, 1790. évi leégése utáni állapotában látható. A látkép a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 99. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. A lapszéleken halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384445.jpg)
![[Látkép] Sümeg acélmetszetű látképe. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész rajza a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karaktere bemutatásának, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön a sümegi várhegy tűnik fel, a Bakony hegyeinek gyűrűjében, az előtérben gémeskút és présház közötti ökrös szekeres népi jelenet. A látkép eredetileg a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű második kötetében jelent meg, látképünk a kötet 344. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383247.jpg)
![[Látkép] A Nemzeti Múzeum látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 110x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos reformkori épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Kelet irányba tekintő látképünk nagyjából a mai Múzeum körút 23. szám alatti perspektívából készült, és a klasszicizmus jeles épületét, a Pollack Mihály tervei alapján 1837-1847 között emelt Nemzeti Múzeumot ábrázolja. Képünk tanúsága szerint az épület homlokzata 1845-ben már készen állt, kerítéssel körülvett telkén már a parképítők is elvégezték munkájukat. A Múzeum előtti Land-Gassén korabeli viseletben korzózó polgárok, hordárok, illetve egy delizsánsz is feltűnik a képen. A két nyelven feliratozott lap szélén apró, halvány foltosság. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384452.jpg)
![[Látkép] A pesti régi Városháza látképe. Henry Winkles angol grafikusművész acélmetszete (1845). Acélmetszet, mérete: 70x110 mm egy 106x170 mm méretű lapon. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikus, az 1820 körül feltalált új metszéstechnika népszerűsítője 1824-től működött német földön. Hazánkba 1845-ben látogatott el, helyi tanulmányai alapján ekkor készítette el több fontos épületünk látványrajzát, melyet még ebben az évben acélba is metszett. Késő reformkori látképünk a Pest főterén álló régi Városházát ábrázolja. Délkelet felé tekintő látképünk látószöge nagyjából a mai Március 15. tér és a Galamb utca sarkáról nyílik: jobb oldalt a régi piarista épület saroktornya lóg a kompozícióba, a látkép fő tömegét pedig a Városháza alkotja, illetve az előtte, az épülettől északra nyíló Városház tér, melynek kövezetén reformkori polgári öltözetet viselő, mindkét nembeli polgárok sétálnak. A Városháza épülete 1710-től állt, egyemeletes barokk épületére 1720 körül emelték az óratornyot. Az épületet Kasselik Ferenc építész 1836-1842 között építette át, klasszicista stílusban, új emelet ráépítésével; a városháza ebben az állapotában élte meg a forradalmat és a szabadságharcot. (Az épület Hild József tervei alapján 1862-től újabb emelettel gyarapodott, ám a város kinőtte az épületet, az Erzsébet híd építése körüli belvárosi területrendezés következtében az ódon épületet 1900-ban lebontották, helyén ma a Sapientia Hittudományi Főiskola déli tömbje található.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3384451.jpg)
![1836 A holicsi Fájdalmas Anya búcsújáró helyének oltára (Altare B. Mariae Virg. in Ecclesia Holics. Archidioec. Strigon. Cottu Nitrien). Rézmetszet, papír, 18,5x11 cm. [In: Jordánszky Elek: Magyar országban 's az ahoz tartozó részekben lévő Bóldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Pozsony, 1836.]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3380072.jpg)
