Codice Civile di Napoleone il Grande pel Regno d'Italia. Tomo I. Milano, 1806., dalla Reale Stamperia, XXIX+322 p. Olasz nyelven. Csak I. kötet. Korabeli félbőr-kötésben, kopott borítóval, a táblákon a papírborítás sérült, az elülső szennylapon bejegyzésekkel. /
Codice Civile di Napoleone il Grande pel Regno d'Italia. Tomo I. Milano, 1806., dalla Reale Stamperia, XXIX+322 p. In Italian language. Only Tomus I. Half-leather binding, worn cover, the paper cover on the board damaged.
Tóth Lőrincz: Az ősiségi s egyéb birtokviszonyokat rendező 1852. nov. 29. legf. nyiltparancs ismertetése s magyarázata. Pest, 1853. Heckenast Gusztáv,4+186+2 p. Első kiadás! Korabeli félvászon-kötésben, foltos lapokkal, kopott borítóval, kissé sérült gerinccel.
Huszty [István], Stephani: Jurisprudentia Practica seu commentarius novus in Jus Hungaricum ... I-III. köt. Tyrnaviae [Nagyszombat], 1766., Typis Collegii Academici Societatis Jesu, XX+2+298;+426+2;+120+70 p.+1 (kihajtható ábra, sérült, szakadt) t. Latin nyelven. A jobaházi Dőry család tagjainak possessori bejegyzéseivel az elülső szennylapon. Korabeli egészbőr-kötésben, kopott sérült borítóval és gerinccel, foltos lapokkal, régi bélyegzéssel.
Magyarország sarkalatos törvényei, s államjogi fejlődése 1848-ig. Gróf Széchenyi István hagyományaiból. Pest, 1864. Eggenberger Ferdinánd, (Pollák Testvérek-ny.), VIII+168 p. Kiadói papírborítóval, modern félvászon védőkötésben. Ex librissel
Magyar Törvénytár. 1540-1848. évi erdélyi törvények. Fordították és utalásokkal ellátták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Márkus Dezső. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. XLV + [3] + 678 + [2] p. Kötetünk az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, egyes városok és nemzetek részletes jogairól, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A magyar és kiegészítően latin nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A munka második része az I. Apafi Mihály által 1669-ban, harmadik része a Mária Terézia és utódai által az 1750-es évektől 1848-ig kiadott és megszavazott törvények és rendelkezések gyűjteménye Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel. Példányunk első nyomtatott oldalán régi tulajdonosi bélyegzés. (Corpus Juris Hungarici - Magyar törvénytár 1000-1895. Millenniumi emlékkiadás.) Aranyozott és dombornyomásos gerincű, enyhén kopott kiadói félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Okirat] Az 1575-ben elhunyt Perényi István ugocsai főispán, Nyalábvár ura birtokfosztásának latin nyelvű okirata, kisemmizésének dokumentuma. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] 7 + [1] p. Folio. Az ítélethozás után nagyjából kétszáz évvel sokszorosított, latin nyelvű történeti dokumentumunk egy 1575/1576 körüli jogi esetet örökít meg. A rendkívül körmönfont latinsággal, ám a birtoktestek tekintetében kivételesen világosan megfogalmazott latin oklevél veleje a meghagyás, miszerint a fiú örökös nélkül elhunyt Perényi István ugocsai főispán hatalmas birtokai visszaszállnak a koronára, özvegye, Dobó Anna, és félárván maradt lánya, Perényi Zsófia pedig némi jelképes kártérítést kap. Az évszázadok óta folyó, és egyre inkább megszokottá váló Habsburg-önkény tipikus dokumentuma. Az eredeti dokumentum 1575-1576 során keletkezhetett: Perényi István főispán 1575 márciusában hunyt el, az oklevélben említett birtokszerző Habsburg pedig az 1576-ban elhunyt Habsburg Miksa magyar király. Az oklevél további emlékezetes vonása a külföldi birtokszerzést rezzenéstelenül végrehajtó magyar helytartói kar asszisztálása a kisemmizési aktushoz: Czoborszentmihályi Czobor Imre királyi helytartó (1520-1581) láttamozta a Chernelházi Chernel Tamás királyi ítélőmester által bemutatott, Liszti János győri püspök által hitelesített jogi dokumentumokat és levelezést, melyek alapján a néhai ugocsai főispán birtoktestének királyi kisajátítása megtörtént. Az első nyomtatott oldalon fametszetű könyvdísz. Kötés nélküli, hajtott ívek. Jó példány.
A műszaki címek és a műszaki gyakorlat rendtartása. Törvénytervezet. Melléklet: A műszaki címek és a műszaki gyakorlat rendtartásához. Ismertető beszédek. Bp., 1900, Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, ("Pátria"-ny.), IX+216+23 p. Korabeli aranyozott egészvászon-kötés, festett lapélekkel, kopott, foltos borítóval.
Bírósági értesítés a partiumi Kécz (Magyarkéc) község tulajdonjoga feletti birtokperben, mely 1810 óta folyik gróf Csáky Emánuel és a Károlyi-leszármazottak között. (Pest, 1845). Nyomtattott Trattner-Károlyi betüivel. 5 + [1] p. Folio. Bírósági használatra, néhány példányban készült magyar nyelvű nyomtatványunk egy emlékezetesen elhúzódó, 35 éve [!] folyó reformkori birtokper részleteibe avat be. A jobbára gömöri birtoktestekkel bíró Csáky család egy sarja, gróf Csáky Emánuel beperelte az ország egyik legnagyobb birtokosi családját, a Károlyi grófokat, arra való hivatkozással, hogy a partiumi Kécz (Magyarkéc) körüli birtoktestek tulajdonjoga ősi, 1421-ből való okleveleinek tanúsága szerint egyáltalán nem a Károlyiaké, hanem a Csáky családé. Dokumentumunk arról számol be, hogy az alperesek, a beperelt Károlyi grófok számos szabálytalanságot állapítottak meg a peranyagban, és arra hivatkoznak, hogy a Csáky Emánuel gróf által bemutatott ősi okleveleknek több okból nincs bizonyító ereje. A per folyamán bizonyítást nyert, hogy a Csáky Emánuel által bemutatott adománylevél későbbi évből származik, mint a birtoklevél, holott adományozás nélkül nem lehetséges birtoklás. További gyanúra ad okot, hogy a felperes a per folyamán újabb birtoklevélre hivatkozik, ám abból csak másolata van, eredetijét nem találja. A végső megsemmisítő érv pedig az, hogy Csáky Emánuel gróf nem egyenes ági leszármazottja a Kécz fölötti birtokjogot szerző Csákyaknak. A bírósági értesítés még egy utolsó jogi szúrást is bevisz a felperesnek: Csáky Emánuelnek az az érve, hogy egyenes ági leszármazását más, folyó és már megnyert birtokperei bizonyítják, teljességgel hamis, ugyanis egy meghozott bírósági ítéletnek nincs bizonyító ereje egy teljesen más ügymenetben. Fűzve, borító nélkül, gerincénél papírcsíkkal megerősítve. Szép példány.
1902 Magánjogi Kodifikácziónk. A polgári törvénykönyv tervezetének kritikai feldolgozása. Az 1902. évi I. évfolyam egybekötött számai (nem teljes), közte az induló számmal. Bp., Márkus Samu-ny. Korabeli félbőr-kötésben, kissé viseltes borítóval és gerinccel, néhány sérült, kijáró lappal, intézményi bélyegzőkkel.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Huszty [István], Stephani: Jurisprudentia Practica seu commentarius novus in Jus Hungaricum ... I-III. köt. Tyrnaviae [Nagyszombat], 1766., Typis Collegii Academici Societatis Jesu, XX+2+298;+426+2;+120+70 p.+1 (kihajtható ábra, sérült, szakadt) t. Latin nyelven. A jobaházi Dőry család tagjainak possessori bejegyzéseivel az elülső szennylapon. Korabeli egészbőr-kötésben, kopott sérült borítóval és gerinccel, foltos lapokkal, régi bélyegzéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3383257.jpg)
![Magyar Törvénytár. 1540-1848. évi erdélyi törvények. Fordították és utalásokkal ellátták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Márkus Dezső. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. XLV + [3] + 678 + [2] p. Kötetünk az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, egyes városok és nemzetek részletes jogairól, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A magyar és kiegészítően latin nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A munka második része az I. Apafi Mihály által 1669-ban, harmadik része a Mária Terézia és utódai által az 1750-es évektől 1848-ig kiadott és megszavazott törvények és rendelkezések gyűjteménye Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel. Példányunk első nyomtatott oldalán régi tulajdonosi bélyegzés. (Corpus Juris Hungarici - Magyar törvénytár 1000-1895. Millenniumi emlékkiadás.) Aranyozott és dombornyomásos gerincű, enyhén kopott kiadói félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3366227.jpg)
![[Okirat] Az 1575-ben elhunyt Perényi István ugocsai főispán, Nyalábvár ura birtokfosztásának latin nyelvű okirata, kisemmizésének dokumentuma. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] 7 + [1] p. Folio. Az ítélethozás után nagyjából kétszáz évvel sokszorosított, latin nyelvű történeti dokumentumunk egy 1575/1576 körüli jogi esetet örökít meg. A rendkívül körmönfont latinsággal, ám a birtoktestek tekintetében kivételesen világosan megfogalmazott latin oklevél veleje a meghagyás, miszerint a fiú örökös nélkül elhunyt Perényi István ugocsai főispán hatalmas birtokai visszaszállnak a koronára, özvegye, Dobó Anna, és félárván maradt lánya, Perényi Zsófia pedig némi jelképes kártérítést kap. Az évszázadok óta folyó, és egyre inkább megszokottá váló Habsburg-önkény tipikus dokumentuma. Az eredeti dokumentum 1575-1576 során keletkezhetett: Perényi István főispán 1575 márciusában hunyt el, az oklevélben említett birtokszerző Habsburg pedig az 1576-ban elhunyt Habsburg Miksa magyar király. Az oklevél további emlékezetes vonása a külföldi birtokszerzést rezzenéstelenül végrehajtó magyar helytartói kar asszisztálása a kisemmizési aktushoz: Czoborszentmihályi Czobor Imre királyi helytartó (1520-1581) láttamozta a Chernelházi Chernel Tamás királyi ítélőmester által bemutatott, Liszti János győri püspök által hitelesített jogi dokumentumokat és levelezést, melyek alapján a néhai ugocsai főispán birtoktestének királyi kisajátítása megtörtént. Az első nyomtatott oldalon fametszetű könyvdísz. Kötés nélküli, hajtott ívek. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3382357.jpg)
![Bírósági értesítés a partiumi Kécz (Magyarkéc) község tulajdonjoga feletti birtokperben, mely 1810 óta folyik gróf Csáky Emánuel és a Károlyi-leszármazottak között. (Pest, 1845). Nyomtattott Trattner-Károlyi betüivel. 5 + [1] p. Folio. Bírósági használatra, néhány példányban készült magyar nyelvű nyomtatványunk egy emlékezetesen elhúzódó, 35 éve [!] folyó reformkori birtokper részleteibe avat be. A jobbára gömöri birtoktestekkel bíró Csáky család egy sarja, gróf Csáky Emánuel beperelte az ország egyik legnagyobb birtokosi családját, a Károlyi grófokat, arra való hivatkozással, hogy a partiumi Kécz (Magyarkéc) körüli birtoktestek tulajdonjoga ősi, 1421-ből való okleveleinek tanúsága szerint egyáltalán nem a Károlyiaké, hanem a Csáky családé. Dokumentumunk arról számol be, hogy az alperesek, a beperelt Károlyi grófok számos szabálytalanságot állapítottak meg a peranyagban, és arra hivatkoznak, hogy a Csáky Emánuel gróf által bemutatott ősi okleveleknek több okból nincs bizonyító ereje. A per folyamán bizonyítást nyert, hogy a Csáky Emánuel által bemutatott adománylevél későbbi évből származik, mint a birtoklevél, holott adományozás nélkül nem lehetséges birtoklás. További gyanúra ad okot, hogy a felperes a per folyamán újabb birtoklevélre hivatkozik, ám abból csak másolata van, eredetijét nem találja. A végső megsemmisítő érv pedig az, hogy Csáky Emánuel gróf nem egyenes ági leszármazottja a Kécz fölötti birtokjogot szerző Csákyaknak. A bírósági értesítés még egy utolsó jogi szúrást is bevisz a felperesnek: Csáky Emánuelnek az az érve, hogy egyenes ági leszármazását más, folyó és már megnyert birtokperei bizonyítják, teljességgel hamis, ugyanis egy meghozott bírósági ítéletnek nincs bizonyító ereje egy teljesen más ügymenetben. Fűzve, borító nélkül, gerincénél papírcsíkkal megerősítve. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3381763.jpg)
