Kocsis L. Mihály: Első nap az örökkévalóságban. Korkollázs pogányok idején. A szerző, Kocsis L. Mihály (1943 - ) író, újságíró által Mohás Lívia (1928-2024) pszichológus, József Attila-díjas írónak DEDIKÁLT példány. Bp., 2004, Kairosz. Kiadói kartonált papírkötés.
Der wahre Franz Kossuth. Herausgegeben von der Redaktion ,,Reichspost". Wien, 1909, Buchhandlung Ambr. Opitz Nachfolger, 54+(2) p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, minimálisan sérült borítóval.
Kövér György: Losonczy Géza 1917-1957. A szerző, Kövér György (1949-) történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja által DEDIKÁLT! Bp., 1998, 1956-os Intézet. Fekete-fehér képekkel, fényképekkel illusztrált. Kiadói papírkötés, foltos borítóval.
A korona elrablása. Kottanner Jánosné emlékirata 1439-1440. Bibliotheca Historica. Fordította és közzéteszi Mollay Károly. Hn.,1978, Magyar Helikon. Kartonált papírkötésben, kopott papír védőborítóban.
Mehring, Franz: Marx Károly élete. Ford.: Rab Pál. Bp., 1925, Népszava ("Világosság"-ny.), 573+(3) p. Aranyozott egészvászon-kötésben, pici kopással, előzéklap beszakadva de jó példány
Napoleon, I. [francia császár]: Napoleons Leben. Von Ihm Selbst. Übersetzt und herausgegeben von Heinrich Conrad. Band I-XIII. [Teljes mű, tizenhárom kötetben.] Stuttgart, (1911-1913). Verlag Robert Lutz (Druck von A. Bonz' Erben). XVIII + [2] + 325 + [3] p. + 5 térkép; XV + [1] + 386 + [2] p. + 2 térkép (kihajtható); [2] + XI + [3] + 321 + [1] p. + 3 térkép (kihajtható); XIII + [3] + 355 + [1] p. + 3 térkép (kihajtható); XII + [4] + 262 + [2] p. + 4 térkép (kihajtható); XV + [1] + 344 + [4] p. + 4 térkép (kihajtható); XVIII + [2] + 311 + [5] p. + 1 térkép (kihajtható); XIII + [3] + 378 + [2] p. + 8 térkép (ebből 6 kihajtható); XIII + [3] + 301 + [3] p. + 4 térkép (kihajtható); XIV + [2] + 379 + [5] p. + 4 térkép (kihajtható); XXXII + 314 + [2] p. + 1 térkép (Szent Ilona szigetének kihajtható térképe); XLIV + [2] + 329 p. + [1] p.; XLV + [3] + 367 p. + [1] p. Az emlékirat beosztása: Meine ersten Siege I-VI. -- Ich, der Kaiser VII-IX. -- Meine letzte Niederlage X. -- Auf Sankt Helena XI-XIII. Bonaparte Napoleon (1769-1821) tábornok, hadvezér, első konzul, francia császár emlékiratai, a szerkesztő lábjegyzeteivel. Az emlékirat korántsem korlátozódik hadműveleti, politikai hadműveleti visszaemlékezésekre, a tájékozott szerző az éppen aktuális terep kapcsán sokszor alkotmányos, jogi, diplomáciatörténeti, olykor népéleti megjegyzéseket is tesz (az első kötetek észak-itáliai és egyiptomi hadjáratai során Napóleon rendre összefoglalja a térség előzetes politikai hagyományait), de a szerző tábornokaihoz, később politikusi szövetségeihez és ellenfeleihez fűződő viszonyairól is megemlékezik, miként közbeszőtt katonapolitikai, geopolitikai, diplomáciai áttekintései is figyelemre méltóak, a császári második kötetben pedig családi terveibe is beavat. A kontinens jogi rendszerének átalakítása jegyében olykor még egyházpolitikai eszmefuttatásokba is betekinthetünk. Az elbeszélést időre időre politikustársaihoz, illetve katonáihoz címzett levelei színesítik. A sorsdöntő orosz hadjáratról való beszámoló a császári kötetek második könyvében (VIII. kötet). A német nyelvterületen első, teljes Napóleon-életműkiadásnak tekintett könyvsorozat kötetei iránt jelentős érdeklődés jelentkezett, a kiadás évétől számítva egy-két éven belül a kötetek többsége három-négy utánnyomásban is megjelent. Könyvsorozatunk 1. kötete a harmadik lenyomatból, 4-5., 7-8. és 10. kötete a második lenyomatból származik. Egységes, aranyozott kiadói egészvászon kötésben, az 5-6. és 10-11. kötet gerincén és kötéstábláin halvány ázásfolttal. Körülvágatlan, jó példány.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1926. október 31., november 1. és 2. napjain Budapesten megtartott XXIV. pártgyűlésének jegyzőkönyve. (A pártvezetőség és a parlamenti frakció jelentésével.) Budapest, 1926. Népszava-könyvkereskedés (Világosság Ny. Rt.) 290 p. Egyetlen kiadás. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt sorsa viharosan alakult a Tanácsköztársaság ideje alatt és után. A kommunistákkal való 1919 márciusi egyesülés ellen az MSZDP számos vezetője tiltakozott, sokuk el is hagyta az országot. Vezetőik másik részét pedig a Tanácsköztársaság bukása utáni átmeneti kormány ítélte száműzetésre. Az 1919-1920-as időszak ügyvezető kormányai ugyan jog szerint nem tiltották be az MSZDP-t, ám tagjaik és vezetőik módszeres ellehetetlenítése folytatódott. Az 1920 végi választással kormányra kerülő Bethlen István a politikai helyzet konszolidálására törekedett, így a rendszer erős ellenzékének számító szociáldemokraták vezetőjével 1921 decemberében egyezséget kötött (Bethlen-Peyer-paktum). Ennek jegyében a következő országgyűlési és törvényhatósági városi választásokon a MSZDP már indulhatott, választási programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. A hazai baloldali munkásság érdekképviseletét az 1922-es választástól már önálló szociáldemokrata frakció képviselte az országgyűlésben - a képviselőcsoport választójogi, leszerelési, munkaügyi interpellációnak sora tanulmányozható kötetünk első, dokumentumokat és korszakértékelést tartalmazó részében. A szociáldemokrata szerkesztők kötetünkben rendre ellenforradalmiként hivatkoznak a fennálló Bethlen-adminisztrációra, amely továbbra sem bánt kesztyűs kézzel a hazai baloldallal. Miként a dokumentumokból, illetve a kongresszusi beszédek átiratából kiderül, a Népszava számos sajtóperrel nézett szembe, a nőmunkásmozgalom, az ifjúmunkás mozgalom, illetve a falusi agitáció elé számos akadályt gördített a hatalom, illetve a választójog továbbra is igen korlátozott maradt. (A falusi agitáció tiltása igencsak érthető a hatalom szemszögéből: a mindenkori kormánypárt mindig is vidéken szerezte meg mandátumai többségét.) Kötetünkből a szociáldemokratákat ért méltatlanságok egész sorára derül fény, május 1-jére gyülekezési tilalom volt érvényben, a munkás dalárdákat is ellenséges propagandaként szemlélte a hatalom és az elszabadult albérleti árak, illetve a társadalombiztosítás bizonytalansága is visszavonulóra késztette a munkásság szervezkedéseit. A kongresszusi beszédek gyorsírással készült leirata a 91. oldaltól. Az oldalakon halvány foltosság, példányunk fűzése a kötet elején meggyengült. Fűzve, sérült, javított, enyhén hiányos kiadói borítóban.
Gubcsi, Lajos: Four Days That Shook Hungary (Budapest 5-9 October 1989). A split between Hungarian Communists and Socialists? (Dedikált.) (Budapest, 1989 [helyesen 1990]). Szerző [ny. n.] 249 + [1] p. + 5 t. (4 kétoldalas). Egyetlen kiadás. Dedikált: "Horváth Istvánnal, a bonni hadvezérnek a magyar ügyek képviseletében -- abban a biztos tudatban, hogy eredményeidet nem lehet már ledönteni. Barátsággal: Gubcsi Lajos." Gubcsi Lajos (sz. 1948) közgazdász, újságíró, szerkesztő áttekintése az 1989. október eleji budapesti politikai eseményekről, az állampárt utolsó kongresszusáról, melynek során az állampárt nevet változtatott, régi vonalas kemény vonala pedig kiszorult a hatalomból. A kötet interjúkból, hírügynökségi jelentésekből, újságcikkekből, nyilatkozatokból áll össze. Prov.: Horváth István (sz. 1943) közgazdász, külkereskedő, bonni nagykövet 1984-1991 között. Fűzve, a szerző színes grafikáival illusztrált kiadói papírborítóban. Jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.