A magyar nemzet története. I-X.. köt. Teljes! Szerk. Szilágyi Sándor. Írták: Acsády Ignác, Angyal Dávid, Ballagi Géza, Beksics Gusztáv, Fraknói Vilmos, Marczali Henrik... Bp. 1895-1898. Athenaeum.. Rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal, színes táblákkal kihajtható fakszimilékkel, szövegközti és önálló képekkel. Aranyozott, kiadói félbőr-kötésben, felerészt javított, sérült gerincekkel, de belül jó állapotban.
Képes Krónika. (Chronicon Pictum) I-II. kötet. I. köt.: Az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött kódex hasonmása. II. köt.: A krónika latin szövege és magyar fordítása, kísérőtanulmányokkal. Dercsényi Dezső: A Képes Krónika és kora.; Csapodiné Gárdonyi Klára: A Képes Krónika miniatúrái.; A krónika latin szövege. Sajtó alá rendezte Mezey László.; A krónika magyar szövege. Ford.: Geréb László. Bp., 1964, Magyar Helikon. Kiadói aranyozott, festett gerincű, és aranyozott, festett egészbőr-kötés, és kiadói aranyozott, festett gerincű és aranyozott félbőr-kötés, hártyapapír védőborítókban, sérült, javított kiadói kartontokban, de ezt leszámítva jó állapotban. Számozott (864./1000) példány.
A nagy francia forradalom és Napóleon. I-V. kötet. Teljes!. Írták: Adorján Andor, Kéry Pál, Seress László és Zilahi Kiss Béla. Szerk. Borovszky Samu. Bp.,é. n. (1910 körül), Orsz. Monografia Társ. Szövegközti képanyaggal és önálló táblákkal gazdagon illusztrálva. Kiadói, aranyozott egészvászon-kötésben, Gottermayer-kötés, az elülső kötéstáblákon rézplakettbe foglalt színes képekkel, A kötetek borítója enyhén hajlott és foltos, néhány fűzés laza, egyébként jó állapotban
Anonymus, [Béla király jegyzője]: Anonymi Belae Regis notarii Historia Hungarica de septem primis ducibus Hungariae, Ad usum, & utilitatem publicam, ex Codice M. S. membranaceo Bibliothecae Augustae Anno superiore primum, labente iterum in lucem data. [Kolozsvár] Claudiopolii, 1747. Typis Academicis Societate Jesu. [4] + 110 + [4] p. Az 1620-as években a bécsi könyvtárba került rövid, mindössze 24 levélből álló kódex a középkori magyar gesztairodalom fontos példánya. A kódex első említései az 1660-as évekből valóak, Czvittinger Dávid is megemlíti a gesztát 1711-ben; nyomtatott szövegkiadására azonban még évtizedekig kellett várni. A geszta első kiadása 1747-ben jelent meg Kassán, a kassai jezsuita nyomdában, ugyanebben az évben még a kolozsvári jezsuita nyomdában is napvilágot látott (példányunk ez utóbbiból származik). Az 1200 körül írt, jelentős szerzői fantáziáról számot adó geszta első nyomtatott kiadásai óta a történészi viták állandó tárgya. Jóllehet az elbeszélés számos honfoglalás kori mondát megőrzött, az események után több mint 300 évvel keletkezett anonymusi szöveg elsősorban az 1200 körüli abaúji nemesség történeti hagyományait próbálja visszamenőlegesen igazolni, fantáziadús szereplői elnevezései is inkább erednek az Abaújban felnövő Anonymus képzeletéből, topográfiai ismereteiből, mint valódi történeti hozzáférésből. Anonymus gesztája, jóllehet hiteles forrásnak nem tekinthető, költői elbeszélésként kiválónak mondható, és ekként a XVIII. századi jezsuita könyvkiadás jelentős eredménye. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, a belív oldalain és a hátsó előzéken halvány foltosság, első repülő előzéke hiányzik. Enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű korabeli bőrkötésben, az első kötéstáblán apró szúrágásnyom, a hátsó kötéstábla felső sarkán apró hiány. Jó példány.
Kongreß-Protokolle der Zweiten Internationale. Band I-II. [A Második (Szocialista) Internacionálé kongresszusi jegyzőkönyvei. I-II. köt.] I.: Paris 1889 - Amsterdam 1904. I.: Stuttgart 1907 - Basel 1912. Glashütten (Taunus), 1975-1976, Detlev Auvermann KG. Reprint kiadás. Német nyelven. Kiadói egészvászon-kötés, jó állapotban.
Pázmándi Horvát Endre: Árpád Pesten, 1831, Beimel Jósef Könyvnyomó Intézetében, 487 p. + [12] p. + Első kiadás. Árpád. (Tizenkét könyvben) Szókalauzzal. Írta: Pázmándi Horvát Endre. Címkép hiány, első két lap sérült Korabeli félbőr kötésben
Oplatka, Andreas: Graf Stephan Széchenyi. Der Mann, der Ungarn schuf. DEDIKÁLT! Wien, 2004, Paul Zsolnay Verlag. Első kiadás! Kiadói kartonált kötés, jó állapotban. Az eredetileg német nyelven írt - majd egy évvel később az Osiris Kiadó gondozásában magyarul is kiadott - életrajz 2004 őszén Bécsben jelent meg. Szerzője magyar származású; tizennégy éves korában került Svájcba, ahol iskoláit végezte, s germanistaként és történészként egyetemi képzését kapta. A könyv Széchenyi Istvánt nemcsak mint magyar, hanem mint nagy európai politikust kívánja bemutatni.
William R. Shepherd: Historical Atlas. Pikesville, 1956, The Colonial Offset, XII p. +2-226 t.+115 p. Eighth edition. Angol nyelven. Gazdag színes térkép-anyaggal illusztrált. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kopott borítóval.
Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Függelékül az inárchi Farkas, az irsai Irsay, valamint a szilasi és pilisi Szilassy családok története. Budapest, 1938. (Szerző - Ablaka János és Ferenc könyvnyomdája, Gyöngyös). [4] + 636 + [2] p. + 2 t. (egy színes) + 11 melléklet (kihajtható nemzetségtáblák és oklevél-hasonmások). Egyetlen kiadás. Bártfai Szabó László (1880-1964) levéltáros, történész, könyvtáros, heraldikus, oklevéltani szakértő, több neves család okleveleinek kiadója. Genealogiai függelékkel ellátott Pest megyei oklevéltani monográfiája is családi felkérésből született, a munka zömét mégis Pest megye középkori oklevéltani anyaga teszi ki. A szerző a nyilvánvalóan egyházi kötődésű oklevelek közlésétől eltekint, az okleveleknek pedig pusztán magyar nyelvű summázatát teszi közzé, ám ezekből is jó rálátás nyílik az oklevél-adás korabeli gyakorlatának indokaira: okleveleink zömmel családjogi, örökösödési és birtokjogi kérdéseket tisztáznak. 1541 után a birtokjogi oklevelek száma megcsappan, helyüket katonai szabályzatok és adóösszeírások veszik át. A 429. oldaltól az oklevélanyag nyomán Pest megye közjogi történetének esszészerű kidolgozása, majd a 485. oldaltól családtörténeti tanulmányok. Példányunk címlapján és második levelén apró pótlás. Aranyozott gerincű, XX. század második felében készült műbőr kötésben.
Wekerle László: Nagyezerév Árpád fejedelem sírja felett (907-1907). Az Árpád-millennium-emlékmű illetékes helye a Fehéregyház romterülete (az óbudai "Viktória" gyártelken). Budapest, 1907. Benkő Gyula (Berger Miksa ny., Máramarossziget). XIV + [2] + 276 + [2] p. + 1 térkép (dupla oldalas). Egyetlen kiadás. Wekerle László (1840-1918) ügyvéd, máramarosi tanfelügyelő, műkedvelő történész szenvedélyes nyelven megfogalmazott, hosszú tanulmányában összefoglalja Árpád fejedelem sírja pontos hollétének meghatározásával kapcsolatos, 25 éves kutatásait, cáfolja az ellenérveket, és kárhoztatja a téma iránti sajtóérdeklődés lanyha mivoltát. Wekerle tanfelügyelő Anonymus munkájából indul ki, és a fejedelmi sír hollétét húsz évvel korábbi megállapításaival összehangzóan Óbudán jelöli ki, az egykori Fehéregyháza területén (mely a modern korra már elpusztult). Példányunk fűzése két helyen meglazult. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Zolnay Jenő: Árpád vezér sírja. Új nyomokon. Történelmi tanulmány. (Budapest, 1908). Szerző (Bichler I. könyvnyomdája). 60 + [2] p. Egyetlen kiadás. Zolnay Jenő (1854-1910 után) ügyvéd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főügyésze, műkedvelő régész, az Országos Régészeti és Embertani Egyesület tagja. Az Árpád vezér halálának 1907-ben esedékes 1000. évfordulója nyomán megélénkült érdeklődés nyomán a szerző áttekinti az egykori vezér sírjának hollétére vonatkozó elméleteket, számításba veszi az óbudai, a solti síksági és a Csepel-szigeti temetkezési helyet, ám végső soron arra a következtetésre jut, hogy a honfoglaló vezér sírja nem véletlenül nem található meg, azt épületekkel és emlékművekkel megbolygatni egyébként is tiszteletlenség lenne. Könyvtári duplum. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány, ritka könyv.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Anonymus, [Béla király jegyzője]: Anonymi Belae Regis notarii Historia Hungarica de septem primis ducibus Hungariae, Ad usum, & utilitatem publicam, ex Codice M. S. membranaceo Bibliothecae Augustae Anno superiore primum, labente iterum in lucem data. [Kolozsvár] Claudiopolii, 1747. Typis Academicis Societate Jesu. [4] + 110 + [4] p. Az 1620-as években a bécsi könyvtárba került rövid, mindössze 24 levélből álló kódex a középkori magyar gesztairodalom fontos példánya. A kódex első említései az 1660-as évekből valóak, Czvittinger Dávid is megemlíti a gesztát 1711-ben; nyomtatott szövegkiadására azonban még évtizedekig kellett várni. A geszta első kiadása 1747-ben jelent meg Kassán, a kassai jezsuita nyomdában, ugyanebben az évben még a kolozsvári jezsuita nyomdában is napvilágot látott (példányunk ez utóbbiból származik). Az 1200 körül írt, jelentős szerzői fantáziáról számot adó geszta első nyomtatott kiadásai óta a történészi viták állandó tárgya. Jóllehet az elbeszélés számos honfoglalás kori mondát megőrzött, az események után több mint 300 évvel keletkezett anonymusi szöveg elsősorban az 1200 körüli abaúji nemesség történeti hagyományait próbálja visszamenőlegesen igazolni, fantáziadús szereplői elnevezései is inkább erednek az Abaújban felnövő Anonymus képzeletéből, topográfiai ismereteiből, mint valódi történeti hozzáférésből. Anonymus gesztája, jóllehet hiteles forrásnak nem tekinthető, költői elbeszélésként kiválónak mondható, és ekként a XVIII. századi jezsuita könyvkiadás jelentős eredménye. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, a belív oldalain és a hátsó előzéken halvány foltosság, első repülő előzéke hiányzik. Enyhén sérült, enyhén hiányos gerincű korabeli bőrkötésben, az első kötéstáblán apró szúrágásnyom, a hátsó kötéstábla felső sarkán apró hiány. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3370261.jpg)
![Kongreß-Protokolle der Zweiten Internationale. Band I-II. [A Második (Szocialista) Internacionálé kongresszusi jegyzőkönyvei. I-II. köt.] I.: Paris 1889 - Amsterdam 1904. I.: Stuttgart 1907 - Basel 1912. Glashütten (Taunus), 1975-1976, Detlev Auvermann KG. Reprint kiadás. Német nyelven. Kiadói egészvászon-kötés, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3169163.jpg)
![Pázmándi Horvát Endre: Árpád Pesten, 1831, Beimel Jósef Könyvnyomó Intézetében, 487 p. + [12] p. + Első kiadás. Árpád. (Tizenkét könyvben) Szókalauzzal. Írta: Pázmándi Horvát Endre. Címkép hiány, első két lap sérült Korabeli félbőr kötésben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3377859.jpg)
![Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Függelékül az inárchi Farkas, az irsai Irsay, valamint a szilasi és pilisi Szilassy családok története. Budapest, 1938. (Szerző - Ablaka János és Ferenc könyvnyomdája, Gyöngyös). [4] + 636 + [2] p. + 2 t. (egy színes) + 11 melléklet (kihajtható nemzetségtáblák és oklevél-hasonmások). Egyetlen kiadás. Bártfai Szabó László (1880-1964) levéltáros, történész, könyvtáros, heraldikus, oklevéltani szakértő, több neves család okleveleinek kiadója. Genealogiai függelékkel ellátott Pest megyei oklevéltani monográfiája is családi felkérésből született, a munka zömét mégis Pest megye középkori oklevéltani anyaga teszi ki. A szerző a nyilvánvalóan egyházi kötődésű oklevelek közlésétől eltekint, az okleveleknek pedig pusztán magyar nyelvű summázatát teszi közzé, ám ezekből is jó rálátás nyílik az oklevél-adás korabeli gyakorlatának indokaira: okleveleink zömmel családjogi, örökösödési és birtokjogi kérdéseket tisztáznak. 1541 után a birtokjogi oklevelek száma megcsappan, helyüket katonai szabályzatok és adóösszeírások veszik át. A 429. oldaltól az oklevélanyag nyomán Pest megye közjogi történetének esszészerű kidolgozása, majd a 485. oldaltól családtörténeti tanulmányok. Példányunk címlapján és második levelén apró pótlás. Aranyozott gerincű, XX. század második felében készült műbőr kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3368997.jpg)
![Wekerle László: Nagyezerév Árpád fejedelem sírja felett (907-1907). Az Árpád-millennium-emlékmű illetékes helye a Fehéregyház romterülete (az óbudai "Viktória" gyártelken). Budapest, 1907. Benkő Gyula (Berger Miksa ny., Máramarossziget). XIV + [2] + 276 + [2] p. + 1 térkép (dupla oldalas). Egyetlen kiadás. Wekerle László (1840-1918) ügyvéd, máramarosi tanfelügyelő, műkedvelő történész szenvedélyes nyelven megfogalmazott, hosszú tanulmányában összefoglalja Árpád fejedelem sírja pontos hollétének meghatározásával kapcsolatos, 25 éves kutatásait, cáfolja az ellenérveket, és kárhoztatja a téma iránti sajtóérdeklődés lanyha mivoltát. Wekerle tanfelügyelő Anonymus munkájából indul ki, és a fejedelmi sír hollétét húsz évvel korábbi megállapításaival összehangzóan Óbudán jelöli ki, az egykori Fehéregyháza területén (mely a modern korra már elpusztult). Példányunk fűzése két helyen meglazult. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3375161.jpg)
![Zolnay Jenő: Árpád vezér sírja. Új nyomokon. Történelmi tanulmány. (Budapest, 1908). Szerző (Bichler I. könyvnyomdája). 60 + [2] p. Egyetlen kiadás. Zolnay Jenő (1854-1910 után) ügyvéd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főügyésze, műkedvelő régész, az Országos Régészeti és Embertani Egyesület tagja. Az Árpád vezér halálának 1907-ben esedékes 1000. évfordulója nyomán megélénkült érdeklődés nyomán a szerző áttekinti az egykori vezér sírjának hollétére vonatkozó elméleteket, számításba veszi az óbudai, a solti síksági és a Csepel-szigeti temetkezési helyet, ám végső soron arra a következtetésre jut, hogy a honfoglaló vezér sírja nem véletlenül nem található meg, azt épületekkel és emlékművekkel megbolygatni egyébként is tiszteletlenség lenne. Könyvtári duplum. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3375157.jpg)
