Sopron sz. kir. város monographiája: Régi községi jegyzőkönyvek (1446-1507, 1523-1777). [Két kötetben, teljes.] Sopron, 1890-1894. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában. [4] + 461 + [1] p.; 302 + [12] + XVIII + 8 + 68 p. Egyetlen kiadás. Sopron - döntően biztonságos fekvése és önkormányzati hajlandóságú polgári hagyományai miatt - szokatlanul gazdag levéltári hagyománnyal bír. Kiadványunk a város testületi jegyzőkönyveinek (német nyelven keletkezett) szövegét teszi közzé, gazdag magyar nyelvű kommentárokkal kísérve, az 1446-1507, illetve 1523-1777 közötti időszakból. A városi tanács által hozott rendelkezések erősen védik a város szerzett jogait, különös tekintettel a bormérési jogokra; a város érdekeit sértő külső kereskedők ellehetetlenítése pedig éppúgy a városi tanács eminens céljai közé tartozik, ahogyan a kapuőrség fenntartása, a városfal épségben tartása is az (a városfal megrongálása sokszor visszatérő büntetési tétel), a polgárság jó erkölcsei fölött való őrködésről, az ifjak neveléséről, a szegények ellátásáról és a sörházban mért sör minőségéről való gondoskodásról nem is beszélve. A jegyzőkönyvek mindemellett részletesen adatolják a városi vezetőség személyi összetételét is. A második kötetben a folytatódó jegyzőkönyv-közlések után rövidebb tanulmányok Póda Endre bizottsági elnök tollából: A soproni bor -- Sopron város földrajzi fekvése és neve -- Sopron szabad királyi város önkormányzati szervezete 1569-ben -- A soproni plébánia története. Példányunk második kötetéből hiányzik a címlevél, valamint a repülő előzékek. Egységes, sérült gerincű, feliratozott, Sopron város címerével illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
Bács-Bodrog vármegye I-II. kötet. Szerkesztette: Borovszky Samu. Budapest, (1909). Országos Monografia Társaság (Légrády Testvérek ny.) [6] + VI + 477 + [1] p. + 2 t. (színes) + 1 térkép (színes, kihajtható); [4] + 616 p. + 2 t. (egy színes). Folio. Első kiadás. A Borovszky Samu helytörténész által 1896-ban megindított, gazdagon illusztrált, ünnepi honismereti sorozat 1914-ig számos megye történetét, földrajzát, néprajzát, gazdaságát és helyi társadalmát mutatta be. A sorozat utolsó éveiből való kötetünk már egységes szerkesztési renddel bír: első részében a vármegye községeinek és városainak részletes méltatásán kívül a magyarok, svábok, sokácok és bunyevácok, tótok és szerbek által lakott megye néprajzi leírása, valamint oktatásügye és törvénykezése vonul fel, a második kötetben részletes megyetörténet található, melynek történeti íve az őskori régészeti emlékektől a középkori, török, majd a törököt követő újratelepítési időszak után a dualizmus korának lázas fejlesztési koráig terjed, a helyi egyházak részletes adatolását a jelenkor mezőgazdaságának, erdészetének és vadászatának, vízgazdálkodásának és közlekedésének, ipari és kereskedelmi, hiteléletének részletei követik, majd a megye híres tudósainak, művészeinek, költőinek, íróinak és újságíróinak, zenészeinek rövid portréi következnek, végül a vármegye nemes családjainak bemutatása zárja a művet. A nagyívű, ünnepi vármegye-monográfia gazdag illusztrációs anyagából, város- és homlokzatképeiből egy, a törökdúlás után meglepően egységes építészeti profillal újjáépült, boldogságra ítélt vármegye összképe bontakozik ki. A kötetek címlapján régi tulajdonosi bejegyzés, a belív néhány oldalán régi tulajdonosi bélyegzés. (Magyarország vármegyéi és városai.) Poss.: Petertsák András budapesti kocsigyártó. BOEH V, 6952. Egységes, aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), vörös festésű lapszélekkel, a második kötet hátsó kötéstábláján kisebb foltossággal. Jó példány.
A Magyar Korona országainak helységnévtára az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal támogatása és ellenőrzése mellett. Szerkeszti Jekelfalussy József. (1888). Budapest, [1887.] Athenaeum Rt. ny. 912 + [28] p. + 2 t. (kihajtható jelmagyarázat). Az 1888. évi helységnévtár Magyarország, Erdély, a Felvidék, a Délvidék, illetve külön részben Horvátország valamennyi településének: városának, kis- és nagyközségének, pusztájának és tanyájának, telepének közigazgatási katalógusa. A munka első 192 oldalán a települések járásonkénti és vármegyénkénti beosztása, majd a települések egyházügyi, posta- és távirda-igazgatósági és vasútfejlesztési; adóhatósági, hadügyi és csendőrségi; járásbírósági, bánya- és sajtóbírósági beosztása, végül a munka oroszlánrészét kitevő magyarországi és horvátországi adattár. 1888-ban még jócskán az 1898. évi közigazgatási rendelet előtt járunk, ennek megfelelően a nemzetiségi vidékek településnevei (Hunyad vagy éppen Árva megyében) gyakran tőrőlmetszett román, szlovák elnevezésűek. Az egyes településeknél külön-külön rovatban szerepel a községet alkotó házak száma, a lélekszám, a lakosság nemzetiségi és vallási adatai, a település törvényhatósági, közlekedési és távközlési kapcsolatai (utolsó vasútállomás, utolsó távírda, utolsó posta). A hatalmas munka impresszív demográfiai adattömeget mozgat, egyben körvonalazza a korabeli hazai statisztika rendszerező képességét. A kötet végén képes és szöveges hirdetések. Illusztrált, feliratozott kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Demerácz János: A magyar királyság földleírása. Hiteles adatok nyomán szerzé Demerácz Nep. János. Nagy Kanizsán, 1867. Wajdits József könyvnyomdájában. 248 p. Demerácz János (1800?-1863 körül) pécsi plébános, káplán országismertető kötete az 1860-as évek elejének Magyarországát mutatja be. A bevezetőben részletezett etnikai és vallási adatok, valamint a népjellemet illető részletek után az ország éghajlatáról és terményeiről ír a szerző, majd belekezd az ország vármegyénkénti bemutatásába. Jóllehet a magyar érdekeket sértő körzetesítés 1861 áprilisában megszűnt, és ennek nyomán az öt katonai-közigazgatási körzet helyére visszatértek a vármegyék, a szerző használja a körzet fogalmát, jóllehet nem közigazgatási, hanem tematikai értelemben (Dunáninnen, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl). Az egyes vármegyék rövid statisztikai, természet- és gazdaságföldrajzi jellemzése után a megyék jelesebb településeinek bemutatása következik, a szerző itt jobbára az érdekességekre koncentrál (adott település határában a királyt bújtatták, adott település határában szép barlangrendszer húzódik). A munka Magyarország vármegyéinek tárgyalása után tér rá az ekkor még külön kezelt Erdély, a katonai Határőrvidék, Szlavónia, Horvátország vármegyéinek rövid méltatására. Első kiadása 1862-ben jelent meg, "A magyar királyság állaprajza" címmel, példányunk az új címet nyert második kiadásból származik. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám, az oldalakon enyhe foxing. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Az utódállamok fennhatósága alá került városok és községek helységnévtára. Hivatalos adatok alapján összeállították és kiadják: Szarvady Kálmán, Mautner Dezső, Gabányi Jenő és Herdi Antal. Budapest, 1921. (Wodianer nyomda). [16] + 368 p. Egyetlen kiadás. Kötetünket az Angol-Magyar Bank tisztviselői gárdája állította össze, jól felfogott gazdasági érdekből. Részlet az előszóból: "Csonkamagyarország s az utódállamok kereskedelmi és ipari életükben mindinkább szükségét érzik egy olyan kézikönyvnek, mely számol az új államalakulatoknak a postai küldemények kézbesítésé[t illető nehézségeivel]. Nem egy esetben kellett tapasztalnunk ugyanis, hogy fontos közgazdasági érdekeket szolgáló levelek a helytelen címzés következtében nem, vagy csak későn kézbesíttettek, s ebből nemcsak az egyes vállalatokra, hanem az érdekelt országok egész közgazdasági életére is kiható károk származtak. Küzdelmes és anyagi áldozatoktól meg nem riadó vállalkozásra szántuk tehát magunkat akkor, mikor az utódállamok mai helységneveinek összegyűjtésével e kézikönyvet sajtó alá rendeztük. Bár minden igyekezetünk oda irányult, hogy az olvasó az elszakított részek adatait könyvünkben kivétel nélkül megtalálhassa, a Nyugat-Magyarországra (Burgenlandra) és Ruszka-Krajnára (Ruszinszkóra) vonatkozó adatokat egy később kiadandó pótfüzet anyagául kellett fenntartanunk. Ezen elhatározásunkra az említett országrészeknek még mindig függőben levő politikai, illetőleg rendezetlen határviszonyai szolgáltattak okot." A munka 1921 novemberében véglegesített előszava az 1921 decemberében esedékes soproni népszavazásra utal, mely a magyar és osztrák irreguláris csapatok konfliktusa után békés úton rendezte nyugati határvonalunkat, és amely az egyetlen, Magyarország számára kedvező döntésnek bizonyult a trianoni békediktátum után. Kapcsolódó képes és szöveges hirdetésekkel. Példányunk első nyomtatott levelének fűzése meglazult, felső sarkán régi katalógusszám, az oldalak alsó sarkán kisebb, halvány foltosság. Fűzve, feliratozott, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban, enyhén foltos, feliratozott oldalsó lapszékekkel.
Szabó Miklós: Kiev. Német kivonattal. Budapest, 1943. (Szerző - Franklin-Társulat ny.) 79 + [1] p. + 16 t. (kétoldalas) + 1 térkép (kihajtható). Első kiadás. Hadi tudósítóként dolgozó szerzőnk a második világháborús front nyomában járta be a háborús hátországgá lett, tengelyhatalmak által ellenőrzött Kijev városát. A szerző elsősorban Kijev múltja, épített öröksége és szívós élni akarása előtt tiszteleg. A kijevi-magyar kapcsolatok rövid áttekintése után Szabó Miklós legfőként Kijev monumentális egyházi építészetének remekeit méltatja, majd röviden a front mögötti hátországban maradó Kijev más látnivalóit is, mely városleírásba nem csupán nemzetkarakterológiai részletek kerülnek be, hanem a romossá vált város életképességéről írt elismerő, valamint a magyar-ukrán együttélésről írt emlékezetes mondatok is. A felvételek többségét a szerző készítette, a fennmaradó képanyag német hírügynökségi fotó. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
1945 Budapest, a székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata I. évf. 1-3. számai, 1945 október-december. Szerk.: Némethy Károly, Lestyán Sándor. Fekete-fehér képekkel illusztrálva. A borítólapot Kozma Lajos tervezte. Kiadói papírkötés, a borítókon kis sérülésekkel.
Megyeri Anna: Serényi Árpád. Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusa. Zalaegerszeg, 2017., Göcseji Múzeum, 258 p. Nagyon gazdag fotóanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.
Móricz Miklós: Az erdélyi föld sorsa. Az 1921. évi román földreform. Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának Könyvei II. Bp., 1932, Erdélyi Férfiak Egyesülete,(Kir. M. Egyetemi Ny.), 216 p.+ 2 (kihajtható térképek) t. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé kopott borítóval, belül jó állapotban.
Magyarország helységnévtára 1926. (Térképes kiadásváltozat.) Budapest, 1926. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) [2] + VI + 412 + [2] p. + 18 térkép (kétszínnyomású, kihajtható térképszelvények I-XVIII-ig számozva). Folio. Az 1926. évi helységnévtár a trianoni Magyarország valamennyi településének és hozzátartozó külterületeinek (tanyáinak, pusztáinak) teljes lajstroma. Az első fejezetben az önálló települések vármegyénkénti és járásonkénti beosztása, lélekszámadatokkal. A betűrendes részben további nemzetiségi és felekezeti; földterületet illető; törvényhatósági, közlekedési és távközlési adatokkal. Ezt követően az egykori határon túli területek települések katalógusával, a magyar többségű települések esetén magyar, a nemzetiségi többségű települések esetén nemzetiségi megnevezés szerint. Kötetünk szerves részét képezi a 18 kihajtható térképből álló közigazgatási térkép-kollekció, mely a korszak közúti és vasúti hálózatát is feltünteti, az országhatáron túli térképszelvényeken postaigazgatási, törvényhatósági, vasútigazgatási és nagy-budapesti melléktérképekkel, kapcsolódó infografikákkal. A kötetben helyezve a Magyar Szent Korona országainak helységnévtárához készült 1927. július és 1927. december hóban készült, 22 + [2], illetve 7 + [1] oldal terjedelmű pótfüzet. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története. Az egyházközség háromszázados fennállásának emlékezetére eredeti kútfők után. Két részben.csak a. II. rész. Schmidt K. J., Ebner Gusztáv, Markusovszky Sámuel, Freuszmuth Frigyes: Az egyházközség belső élete és intézményei. Pozsony, 1906. Wigand F. K. VI l. 482 l. Gazdag képanyaggal. Fűzve, későbbi egészvászon kötésben, Nagyon ritka egyház- és helytörténet.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Sopron sz. kir. város monographiája: Régi községi jegyzőkönyvek (1446-1507, 1523-1777). [Két kötetben, teljes.] Sopron, 1890-1894. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában. [4] + 461 + [1] p.; 302 + [12] + XVIII + 8 + 68 p. Egyetlen kiadás. Sopron - döntően biztonságos fekvése és önkormányzati hajlandóságú polgári hagyományai miatt - szokatlanul gazdag levéltári hagyománnyal bír. Kiadványunk a város testületi jegyzőkönyveinek (német nyelven keletkezett) szövegét teszi közzé, gazdag magyar nyelvű kommentárokkal kísérve, az 1446-1507, illetve 1523-1777 közötti időszakból. A városi tanács által hozott rendelkezések erősen védik a város szerzett jogait, különös tekintettel a bormérési jogokra; a város érdekeit sértő külső kereskedők ellehetetlenítése pedig éppúgy a városi tanács eminens céljai közé tartozik, ahogyan a kapuőrség fenntartása, a városfal épségben tartása is az (a városfal megrongálása sokszor visszatérő büntetési tétel), a polgárság jó erkölcsei fölött való őrködésről, az ifjak neveléséről, a szegények ellátásáról és a sörházban mért sör minőségéről való gondoskodásról nem is beszélve. A jegyzőkönyvek mindemellett részletesen adatolják a városi vezetőség személyi összetételét is. A második kötetben a folytatódó jegyzőkönyv-közlések után rövidebb tanulmányok Póda Endre bizottsági elnök tollából: A soproni bor -- Sopron város földrajzi fekvése és neve -- Sopron szabad királyi város önkormányzati szervezete 1569-ben -- A soproni plébánia története. Példányunk második kötetéből hiányzik a címlevél, valamint a repülő előzékek. Egységes, sérült gerincű, feliratozott, Sopron város címerével illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3288863.jpg)
![Bács-Bodrog vármegye I-II. kötet. Szerkesztette: Borovszky Samu. Budapest, (1909). Országos Monografia Társaság (Légrády Testvérek ny.) [6] + VI + 477 + [1] p. + 2 t. (színes) + 1 térkép (színes, kihajtható); [4] + 616 p. + 2 t. (egy színes). Folio. Első kiadás. A Borovszky Samu helytörténész által 1896-ban megindított, gazdagon illusztrált, ünnepi honismereti sorozat 1914-ig számos megye történetét, földrajzát, néprajzát, gazdaságát és helyi társadalmát mutatta be. A sorozat utolsó éveiből való kötetünk már egységes szerkesztési renddel bír: első részében a vármegye községeinek és városainak részletes méltatásán kívül a magyarok, svábok, sokácok és bunyevácok, tótok és szerbek által lakott megye néprajzi leírása, valamint oktatásügye és törvénykezése vonul fel, a második kötetben részletes megyetörténet található, melynek történeti íve az őskori régészeti emlékektől a középkori, török, majd a törököt követő újratelepítési időszak után a dualizmus korának lázas fejlesztési koráig terjed, a helyi egyházak részletes adatolását a jelenkor mezőgazdaságának, erdészetének és vadászatának, vízgazdálkodásának és közlekedésének, ipari és kereskedelmi, hiteléletének részletei követik, majd a megye híres tudósainak, művészeinek, költőinek, íróinak és újságíróinak, zenészeinek rövid portréi következnek, végül a vármegye nemes családjainak bemutatása zárja a művet. A nagyívű, ünnepi vármegye-monográfia gazdag illusztrációs anyagából, város- és homlokzatképeiből egy, a törökdúlás után meglepően egységes építészeti profillal újjáépült, boldogságra ítélt vármegye összképe bontakozik ki. A kötetek címlapján régi tulajdonosi bejegyzés, a belív néhány oldalán régi tulajdonosi bélyegzés. (Magyarország vármegyéi és városai.) Poss.: Petertsák András budapesti kocsigyártó. BOEH V, 6952. Egységes, aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), vörös festésű lapszélekkel, a második kötet hátsó kötéstábláján kisebb foltossággal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3358985.jpg)
![A Magyar Korona országainak helységnévtára az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal támogatása és ellenőrzése mellett. Szerkeszti Jekelfalussy József. (1888). Budapest, [1887.] Athenaeum Rt. ny. 912 + [28] p. + 2 t. (kihajtható jelmagyarázat). Az 1888. évi helységnévtár Magyarország, Erdély, a Felvidék, a Délvidék, illetve külön részben Horvátország valamennyi településének: városának, kis- és nagyközségének, pusztájának és tanyájának, telepének közigazgatási katalógusa. A munka első 192 oldalán a települések járásonkénti és vármegyénkénti beosztása, majd a települések egyházügyi, posta- és távirda-igazgatósági és vasútfejlesztési; adóhatósági, hadügyi és csendőrségi; járásbírósági, bánya- és sajtóbírósági beosztása, végül a munka oroszlánrészét kitevő magyarországi és horvátországi adattár. 1888-ban még jócskán az 1898. évi közigazgatási rendelet előtt járunk, ennek megfelelően a nemzetiségi vidékek településnevei (Hunyad vagy éppen Árva megyében) gyakran tőrőlmetszett román, szlovák elnevezésűek. Az egyes településeknél külön-külön rovatban szerepel a községet alkotó házak száma, a lélekszám, a lakosság nemzetiségi és vallási adatai, a település törvényhatósági, közlekedési és távközlési kapcsolatai (utolsó vasútállomás, utolsó távírda, utolsó posta). A hatalmas munka impresszív demográfiai adattömeget mozgat, egyben körvonalazza a korabeli hazai statisztika rendszerező képességét. A kötet végén képes és szöveges hirdetések. Illusztrált, feliratozott kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357892.jpg)
![Az utódállamok fennhatósága alá került városok és községek helységnévtára. Hivatalos adatok alapján összeállították és kiadják: Szarvady Kálmán, Mautner Dezső, Gabányi Jenő és Herdi Antal. Budapest, 1921. (Wodianer nyomda). [16] + 368 p. Egyetlen kiadás. Kötetünket az Angol-Magyar Bank tisztviselői gárdája állította össze, jól felfogott gazdasági érdekből. Részlet az előszóból: "Csonkamagyarország s az utódállamok kereskedelmi és ipari életükben mindinkább szükségét érzik egy olyan kézikönyvnek, mely számol az új államalakulatoknak a postai küldemények kézbesítésé[t illető nehézségeivel]. Nem egy esetben kellett tapasztalnunk ugyanis, hogy fontos közgazdasági érdekeket szolgáló levelek a helytelen címzés következtében nem, vagy csak későn kézbesíttettek, s ebből nemcsak az egyes vállalatokra, hanem az érdekelt országok egész közgazdasági életére is kiható károk származtak. Küzdelmes és anyagi áldozatoktól meg nem riadó vállalkozásra szántuk tehát magunkat akkor, mikor az utódállamok mai helységneveinek összegyűjtésével e kézikönyvet sajtó alá rendeztük. Bár minden igyekezetünk oda irányult, hogy az olvasó az elszakított részek adatait könyvünkben kivétel nélkül megtalálhassa, a Nyugat-Magyarországra (Burgenlandra) és Ruszka-Krajnára (Ruszinszkóra) vonatkozó adatokat egy később kiadandó pótfüzet anyagául kellett fenntartanunk. Ezen elhatározásunkra az említett országrészeknek még mindig függőben levő politikai, illetőleg rendezetlen határviszonyai szolgáltattak okot." A munka 1921 novemberében véglegesített előszava az 1921 decemberében esedékes soproni népszavazásra utal, mely a magyar és osztrák irreguláris csapatok konfliktusa után békés úton rendezte nyugati határvonalunkat, és amely az egyetlen, Magyarország számára kedvező döntésnek bizonyult a trianoni békediktátum után. Kapcsolódó képes és szöveges hirdetésekkel. Példányunk első nyomtatott levelének fűzése meglazult, felső sarkán régi katalógusszám, az oldalak alsó sarkán kisebb, halvány foltosság. Fűzve, feliratozott, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban, enyhén foltos, feliratozott oldalsó lapszékekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357800.jpg)
![Szabó Miklós: Kiev. Német kivonattal. Budapest, 1943. (Szerző - Franklin-Társulat ny.) 79 + [1] p. + 16 t. (kétoldalas) + 1 térkép (kihajtható). Első kiadás. Hadi tudósítóként dolgozó szerzőnk a második világháborús front nyomában járta be a háborús hátországgá lett, tengelyhatalmak által ellenőrzött Kijev városát. A szerző elsősorban Kijev múltja, épített öröksége és szívós élni akarása előtt tiszteleg. A kijevi-magyar kapcsolatok rövid áttekintése után Szabó Miklós legfőként Kijev monumentális egyházi építészetének remekeit méltatja, majd röviden a front mögötti hátországban maradó Kijev más látnivalóit is, mely városleírásba nem csupán nemzetkarakterológiai részletek kerülnek be, hanem a romossá vált város életképességéről írt elismerő, valamint a magyar-ukrán együttélésről írt emlékezetes mondatok is. A felvételek többségét a szerző készítette, a fennmaradó képanyag német hírügynökségi fotó. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357704.jpg)
![Magyarország helységnévtára 1926. (Térképes kiadásváltozat.) Budapest, 1926. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (Globus Nyomdai Műintézet Rt.) [2] + VI + 412 + [2] p. + 18 térkép (kétszínnyomású, kihajtható térképszelvények I-XVIII-ig számozva). Folio. Az 1926. évi helységnévtár a trianoni Magyarország valamennyi településének és hozzátartozó külterületeinek (tanyáinak, pusztáinak) teljes lajstroma. Az első fejezetben az önálló települések vármegyénkénti és járásonkénti beosztása, lélekszámadatokkal. A betűrendes részben további nemzetiségi és felekezeti; földterületet illető; törvényhatósági, közlekedési és távközlési adatokkal. Ezt követően az egykori határon túli területek települések katalógusával, a magyar többségű települések esetén magyar, a nemzetiségi többségű települések esetén nemzetiségi megnevezés szerint. Kötetünk szerves részét képezi a 18 kihajtható térképből álló közigazgatási térkép-kollekció, mely a korszak közúti és vasúti hálózatát is feltünteti, az országhatáron túli térképszelvényeken postaigazgatási, törvényhatósági, vasútigazgatási és nagy-budapesti melléktérképekkel, kapcsolódó infografikákkal. A kötetben helyezve a Magyar Szent Korona országainak helységnévtárához készült 1927. július és 1927. december hóban készült, 22 + [2], illetve 7 + [1] oldal terjedelmű pótfüzet. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354535.jpg)
![Juhász Kálmán: A Csanádi püspökség története 1030-1699. I.-VI. és VIII. kötet (7 kötet a 8-ból) / Csanádvármegyei Könyvtár/ Makó, 1930-1947. Csanád vármegye közönsége.180 [3] p. 9 t.; [8] 150 [2] p. 9 t.; 118 [1] p. 2 t.; 143 p.; 142 [1] p.; 159 p.; [4] 152 ; 176 p. 12 t.Kiadói papírkötésben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3286198.jpg)
