1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.
ca 1710-1760 A Kovács család, Nagyszöllős, Ugocsa vármegye, tanúvallatási jegyzőkönyvek, korabeli levél másolatok a család nemességének igazolása tárgyában latin nyelven valamint latinul. Összesen 6 beírt oldalon
1728. nov. 21. Felsőardó (Csornotisziv / Chornotysiv, Ukrajna), Ilosvay György levele öccsének, Ilosvay Bálintnak. György felesége elkezdett építtetni egy patakmalmot, az úgynevezett felül csapó fajtát. A molnár azonban nem tudta jól alkalmazni, ezért György Bálint testvére segítségét kéri, hogy küldjön egyet a saját emberei közül, aki segít a használatban, a fizetését pedig György fogja állni, továbbá jelezte, hogy sertéseinek már elfogyott a makk. Írt még családi ügyekről, egy rokon, Ilosvay Imre temetéséről, és hogy az özvegy nem gondoskodott a az árvákról. A levélen pecséttöredék. Magyar nyelvű irat.
1753 Gödényházán (Kárpátalja) lakó nemes Szilágyi Mihály és ősei nemességét armalista létét igazoló levél korabeli másolata Doboka megye assesorától Verebéllyi Miklóstól
1756. Oklevélkivonatok az ősi Vas vármegyei nemesi család, az Egerváryak okleveleiből a 18. századból, illetve egy iratkivonat 1588-ból a Sárkány család birtokosztályáról. A dokumentumot Egerváry Pál írta össze 1756-ban. Főleg birtok- és tulajdonjogot érintő jogbiztosító iratokról készült kivonatok. A család története a Mohácsi vészt követőe teljesen ismeretlen, az oklevélkivonatok betekintést nyújtanak a család történetébe a 18. század során. Harminc beírt oldal latin nyelven.
1785. okt. 8. Nagyszőlős ( ma [Vinohragyiv], Ukrajna) Megyeri László Ugocsa vármegyei alispán levele Révay Simonnak, a megye királyi biztosának (supremus moderator), hogy nagyon sok kétes nemességű család van a vármegyében, ezért Morvay József javaslatára úgy döntöttek, hogy felül kell vizsgálni ezeket az ügyeket. A magukat nemesnek vallókat 1785. november 16-án Nagyszöllős városába várják, hogy igazolják származásukat. A címzett Révay Simon a Mohács után felemelkedő szklabinyai és blatnicai Révay család tagja, birodalmi titkos tanácsos és turóci főispán volt. Az iratot Megyer László aláírásával hitelesítette.
1787 Tiszapéterfalva (ukránul [Pijterfolvo]), Nagyszöllős, Ugocsa vármegye, tanúvallatási jegyzőkönyvek a Kőbe család nemességének igazolása tárgyában latin nyelven valamint latinul. Összesen 4 beírt oldalon
XIX. sz. eleje Vera effigies sacri vultus domini nostri Jesu Christi, Presso Luigi Razzani in Banch Nuovi, Veronika kendő másolatának egyházi viaszpecséttel hitelesített vallási kegytár, rézmetszet, selyem, töredezett viaszpecséttel, foltos, hajtott, 34x27 cm
1837 Komárom, Komárom vármegye rendjeinek József nádorhoz címzett kérvénye, Rohontzi János, a megye hajdúinak káplárja Ferenc nevű fiának a Pesti Vakok Intézetébe való felvétele ügyében, egy beírt oldal, papírfelzetes viaszpecséttel
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3332256.jpg)
![1785. okt. 8. Nagyszőlős ( ma [Vinohragyiv], Ukrajna) Megyeri László Ugocsa vármegyei alispán levele Révay Simonnak, a megye királyi biztosának (supremus moderator), hogy nagyon sok kétes nemességű család van a vármegyében, ezért Morvay József javaslatára úgy döntöttek, hogy felül kell vizsgálni ezeket az ügyeket. A magukat nemesnek vallókat 1785. november 16-án Nagyszöllős városába várják, hogy igazolják származásukat. A címzett Révay Simon a Mohács után felemelkedő szklabinyai és blatnicai Révay család tagja, birodalmi titkos tanácsos és turóci főispán volt. Az iratot Megyer László aláírásával hitelesítette.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3332265.jpg)
![1787 Tiszapéterfalva (ukránul [Pijterfolvo]), Nagyszöllős, Ugocsa vármegye, tanúvallatási jegyzőkönyvek a Kőbe család nemességének igazolása tárgyában latin nyelven valamint latinul. Összesen 4 beírt oldalon](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3272796.jpg)
