[Térkép] Szentendre város legészakabbi, Boldogtanya nevű városrészének...

[Térkép] Szentendre város legészakabbi, Boldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x 650 mm egy 540x660 mm méretű térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a kanyargós Boldogtanyai út és a széles íveken húzódó Irtás utca jelenti, a területet nyugaton a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a Sziklás és Holló utca, északon a Ravasz László püspök utca határolja, keleten pedig a terület harapásszerű vonalvezetését a Kádár János nyaralójának helyet adó, leszámolási tervek kidolgozására kiválóan alkalmas, elkobzott, egykori Sorg-villa épületét körülvevő, meredeken emelkedő, erdős birtok határvonala magyarázza; a Kádár-villa erdőit értelemszerűen nem érinthette zavaró polgári parcellázás. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A címfeliratozás (Szentendre) a jobb felső sarokban, a határoló települések megnevezése azonban téves. A térkép bal oldalán a tévedést az alkotó is belátta, így vörös színnel áthúzta az ott helyezett Pócsmegyer feliratot (helyette a Pilisi Parkerdő megnevezése lenne helyes), a térképfelület jobb oldalán elhelyezett Pócsmegyer felirat szintét téves, ott Leányfalu feliratnak kellene szerepelnie. A parcellázási térkép későbbi változatai a tévedést már nem tartalmazzák. Térképvázlatunk a térképlap bal alsó negyedét foglalja el, a legdélebbi részeket a tervező a csatlakozó, 75x235 mm méretű térképszelvényen helyezte el. Térképünk alján apró sérülések, apró illesztésnyomok, a kiegészítő térképszelvényen kisebb foltosság és tollpróba-nyomok. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.