[Térkép] Aranyida környékének földtani térképe. Geologische Karte der Umgebung von Aranyida. Mérték: 1 : 30.000. Budapest, [1900 körül]. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 330x320 mm 350x500 mm méretű. Színes térképünk a Kassa nyugati szomszédságában elterülő Gömör-szepesi-érchegység fontos bányászati területének, az Aranyida környéki vidéknek földtani térképe, domborzati és vízrajzi részletekkel, kőzettani színkódolással, a meglevő tárnák, salakhányók és a kutatópontok feltüntetésével. Aranyida határában a középkorban helyi jelentőségű ezüst- és aranybányászat folyt, döntően német telepesekkel, majd a bányászat gazdaságtalanná válásával a bányavidék elhagyatottá vált. A 18. században az egykori német telepesek helyébe szlovákok érkeztek, a bányákat pedig az 1874. évi geológiai felméréseket követően, a 19. század harmadik harmadában újranyitották, ekkoriban már inkább antimon bányászata céljából. A területről Rozlozsnik Pál bányageológus 1912-ben adott ki kisebb monográfiát. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Térkép] Zsibó környékének (Szilágy megye) geologiai térképe. Telegdi-Roth Lajos munkája Hofmann Károly 1878. évi részletes felvétele nyomán. Mérték: 1 : 75.000. Budapest, [1895]. Kogutowicz és Társa - Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete 380x330 mm egy 450x380 mm méretű térképlapon. Színes dokumentumunk a Szamos középső folyása menti, dombvidéki Zsibó városának és környékének 1878. évi geológiai felvétele nyomán készült földtani térkép. Zsibó környékén 1886 körül az Egyesült Államokat megjárt erdélyi feltaláló, Puskás Tivadar kezdeményezésére petróleumkutatás indult. Bár a kutatás nem váltotta be a hozzá fűző reményeket, az 1890-es években a Zsibó környéki területnek is elkészült részletes geológiai térképe, a vidék kőzettani összetételének színkódolt adatolásával, a fúró-lyukak és a fúrásra ajánlott pontok, valamint a hegy- és vízrajz, a település- és közlekedéshálózat részleteivel. Térképünk Telegdi Róth Lajos geológus szaktanulmányához készült, mely a Földrajzi Intézet 1895. évi évkönyvének 5. füzetében jelent meg. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Térkép] Nyugatszerbia geológiai térképe. Néhai idősb Lóczy Lajos és ifjabb Lóczy Lajos 1917-1918. évi felvételei alapján készítette ifjabb Lóczy Lajos. Mértéke: 1 : 200,000. Budapest, 1920. Klösz György és Fia Térképészeti Műintézete. Színes térkép, mérete: 490x640 mm egy 540x760 mm méretű térképlapon. Az első világháború idején, a Magyar Tudományos Akadémia és a Földtani Intézet megbízásából, Károlyi Lajosné Széchenyi Hanna támogatásával egy népesebb kutatócsapat indult a délszláv régió közép-balkáni vidékének geológiai felmérésére. Az 1917-1919-ben lezajlott expedíció a Belgrádtól délnyugatra elhelyezkedő térség földtani térképezését célozta. A döntően hegyvidéki területen ma Bosznia-Hercegovina legkeletibb és Szerbia legnyugatabbi részei osztoznak, határukat ma a rendkívüli kanyarokat leíró Drina folyó jelöli ki. Térképünk északi határát a Bileljina-Szabács-Belgrád vonal jelenti (Bijeljina bosnyák területen áll), nyugati határán bosnyák városok sorakoznak: Bijeljina, Janja, Zvornik a Drina folyóvölgyében, majd a déli hegyek közt Nova Kaszaba és Srebrenica. Térképünk déli határán a Drina beszögellésétől a közép-szerbiai Gornji Milanovacig terjedő hegyvidék, keleti határán pedig Gronji Milanovactól Belgrádig húzódó vonal. Színkódolt geológiai térképünkön hegy- és vízrajzi, közlekedés- és településhálózati részletek, a színes jelmagyarázat jobb oldalon. Példányunk bal szélén, a középső hajtás mentén apró szakadásnyom. Térképünk megjelent a Földtani Szemle I. kötetének 1. füzetében. Jó állapotú lap, hajtogatva.
1912 Andrees allgemeiner Handatlas. Herausgegeben von Professor A. Scoebel. Ausgabe für Österreich-Ungarn in 147 Haupt- und 163 Nebenkarten auf 223 Kartenseiten. Wien, 1912, Moritz Perles. Második, javított és bővített kiadás. Rengeteg színes térképpel. Német nyelven. Kiadói aranyozott félbőr-kötés, viseltes állapotban, helyenként kissé foltos lapokkal, a könyvtest középen kettévált, a gerinc levált, de megvan.
1930 Szeged szab. kir. város nagytérképe. Tervezte: Król Oswald. Szeged, Bartos Lipót kiadása. Nagyméretű térkép, kis lapszéli sérülésekkel, kissé foltos, kb. 117x94 cm
cca 1940 Stoits György: Merre menjek? Budapest közlekedési térképe, teljes utcajegyzékkel, autóbusz- és villamosvonalakkal, 1 : 18.000, vászonra kasírozva, viseltes állapotban, 64x47 cm
1887 Szepes megye térképe, tervezte: Gönczy Pál, 1 : 225.000, Bp., Posner Károly Lajos és Fia, kisebb sérülésekkel, ragasztással javított, a lap alján Algöver Andor 1890-es névbejegyzésével, 58x44,5 cm
[Térkép] Pétervására és Salgótarján közötti terület földtani térképe. Felvette Vecsey György közreműködésével Szentes Ferenc. Mértéke: 1 : 25.000. Geologische Karte des Gebietes zwischen Pétervására und Salgótarján. (1937-1938) Budapest, 1938. Magyar Királyi Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 730x800 mm egy 790x955 mm méretű térképlapon. Színes térképünk Nógrád megye északkeleti részének földtani felmérése, mely a Salgótarjántól keletre, és Pétervásárától északra elterülő vidéket ábrázolja: a Medves-fennsíkot, balra és jobbra a Zagyva és a Tarna folyóvölgyének felső szakaszát, illetve délen a Mátra előhegyeit. Az ábrázolt terület nyugati határát a Domonkos-tető, Rónabánya, Mátraszele, Bátonyterenye, északi határán a ma már Szlovákiában található Medvehidegkút települése fekszik. Térképünk keleti határát a Tarna folyása jelöli ki, Zabar és Erdőkövesd településékkel. Geológiai célzatú térképünkön a két névadó település, Salgótarján és Pétervására már a határokon kívül: Salgótarján Rónabányától nyugatra, Pétervására Erdőkövesd alatt. A gazdag széntelepeket rejtő kelet-nógrádi bányavidék a két világháború közötti időszak szénbányászatának meghatározó jelentőségű körzete, a térképen a hegyrajzi, vízrajzi, település- és közlekedési részleteken kívül színkódolással a vidék földtani összetétele, illetve a széntelepek vetődései és rétegdőlései. Kétnyelvű jelmagyarázat a jobb felső sarokban. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Aranyida környékének földtani térképe. Geologische Karte der Umgebung von Aranyida. Mérték: 1 : 30.000. Budapest, [1900 körül]. Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 330x320 mm 350x500 mm méretű. Színes térképünk a Kassa nyugati szomszédságában elterülő Gömör-szepesi-érchegység fontos bányászati területének, az Aranyida környéki vidéknek földtani térképe, domborzati és vízrajzi részletekkel, kőzettani színkódolással, a meglevő tárnák, salakhányók és a kutatópontok feltüntetésével. Aranyida határában a középkorban helyi jelentőségű ezüst- és aranybányászat folyt, döntően német telepesekkel, majd a bányászat gazdaságtalanná válásával a bányavidék elhagyatottá vált. A 18. században az egykori német telepesek helyébe szlovákok érkeztek, a bányákat pedig az 1874. évi geológiai felméréseket követően, a 19. század harmadik harmadában újranyitották, ekkoriban már inkább antimon bányászata céljából. A területről Rozlozsnik Pál bányageológus 1912-ben adott ki kisebb monográfiát. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219022.jpg)
![[Térkép] Zsibó környékének (Szilágy megye) geologiai térképe. Telegdi-Roth Lajos munkája Hofmann Károly 1878. évi részletes felvétele nyomán. Mérték: 1 : 75.000. Budapest, [1895]. Kogutowicz és Társa - Magyar Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete 380x330 mm egy 450x380 mm méretű térképlapon. Színes dokumentumunk a Szamos középső folyása menti, dombvidéki Zsibó városának és környékének 1878. évi geológiai felvétele nyomán készült földtani térkép. Zsibó környékén 1886 körül az Egyesült Államokat megjárt erdélyi feltaláló, Puskás Tivadar kezdeményezésére petróleumkutatás indult. Bár a kutatás nem váltotta be a hozzá fűző reményeket, az 1890-es években a Zsibó környéki területnek is elkészült részletes geológiai térképe, a vidék kőzettani összetételének színkódolt adatolásával, a fúró-lyukak és a fúrásra ajánlott pontok, valamint a hegy- és vízrajz, a település- és közlekedéshálózat részleteivel. Térképünk Telegdi Róth Lajos geológus szaktanulmányához készült, mely a Földrajzi Intézet 1895. évi évkönyvének 5. füzetében jelent meg. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219020.jpg)
![[Térkép] Nyugatszerbia geológiai térképe. Néhai idősb Lóczy Lajos és ifjabb Lóczy Lajos 1917-1918. évi felvételei alapján készítette ifjabb Lóczy Lajos. Mértéke: 1 : 200,000. Budapest, 1920. Klösz György és Fia Térképészeti Műintézete. Színes térkép, mérete: 490x640 mm egy 540x760 mm méretű térképlapon. Az első világháború idején, a Magyar Tudományos Akadémia és a Földtani Intézet megbízásából, Károlyi Lajosné Széchenyi Hanna támogatásával egy népesebb kutatócsapat indult a délszláv régió közép-balkáni vidékének geológiai felmérésére. Az 1917-1919-ben lezajlott expedíció a Belgrádtól délnyugatra elhelyezkedő térség földtani térképezését célozta. A döntően hegyvidéki területen ma Bosznia-Hercegovina legkeletibb és Szerbia legnyugatabbi részei osztoznak, határukat ma a rendkívüli kanyarokat leíró Drina folyó jelöli ki. Térképünk északi határát a Bileljina-Szabács-Belgrád vonal jelenti (Bijeljina bosnyák területen áll), nyugati határán bosnyák városok sorakoznak: Bijeljina, Janja, Zvornik a Drina folyóvölgyében, majd a déli hegyek közt Nova Kaszaba és Srebrenica. Térképünk déli határán a Drina beszögellésétől a közép-szerbiai Gornji Milanovacig terjedő hegyvidék, keleti határán pedig Gronji Milanovactól Belgrádig húzódó vonal. Színkódolt geológiai térképünkön hegy- és vízrajzi, közlekedés- és településhálózati részletek, a színes jelmagyarázat jobb oldalon. Példányunk bal szélén, a középső hajtás mentén apró szakadásnyom. Térképünk megjelent a Földtani Szemle I. kötetének 1. füzetében. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219023.jpg)
![[Térkép] Pétervására és Salgótarján közötti terület földtani térképe. Felvette Vecsey György közreműködésével Szentes Ferenc. Mértéke: 1 : 25.000. Geologische Karte des Gebietes zwischen Pétervására und Salgótarján. (1937-1938) Budapest, 1938. Magyar Királyi Földrajzi Intézet. Színes térkép, mérete: 730x800 mm egy 790x955 mm méretű térképlapon. Színes térképünk Nógrád megye északkeleti részének földtani felmérése, mely a Salgótarjántól keletre, és Pétervásárától északra elterülő vidéket ábrázolja: a Medves-fennsíkot, balra és jobbra a Zagyva és a Tarna folyóvölgyének felső szakaszát, illetve délen a Mátra előhegyeit. Az ábrázolt terület nyugati határát a Domonkos-tető, Rónabánya, Mátraszele, Bátonyterenye, északi határán a ma már Szlovákiában található Medvehidegkút települése fekszik. Térképünk keleti határát a Tarna folyása jelöli ki, Zabar és Erdőkövesd településékkel. Geológiai célzatú térképünkön a két névadó település, Salgótarján és Pétervására már a határokon kívül: Salgótarján Rónabányától nyugatra, Pétervására Erdőkövesd alatt. A gazdag széntelepeket rejtő kelet-nógrádi bányavidék a két világháború közötti időszak szénbányászatának meghatározó jelentőségű körzete, a térképen a hegyrajzi, vízrajzi, település- és közlekedési részleteken kívül színkódolással a vidék földtani összetétele, illetve a széntelepek vetődései és rétegdőlései. Kétnyelvű jelmagyarázat a jobb felső sarokban. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3219021.jpg)
