Seress Imre: Az ifjúság és a világháború 1916-1917. A világháború tö...

Seress Imre: Az ifjúság és a világháború 1916-1917. A világháború története az ifjúság számára. Több száz arcképpel, csataképpel és eredeti harctéri felvétellel. III. kötet. Budapest, [1917]. Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadóvállalat (Tolnai Világlapja ny.) 399 + [1] p. Egyetlen kiadás. Az 1901-1944 között megjelenő Tolnai Világlapja a korszak népszerű, képes hetilapja volt, a világháborús propagandából laptársaihoz hasonlóan bőven kivette a részét (nem magyar sajátosság, az összes hadviselő fél sajtója rendszerszerűen torzította az információkat). Az ifjúság számára készült hazafias kiadványt eredetileg egykötetesre tervezték, ám a háború elhúzódása miatt végül három kötet jelent meg. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti és egész oldalas felvétellel illusztrált, önmagában is megálló III. kötetünk az 1916-os háborús év eseményeit ismerteti, frontonkénti bontásban. Ebben az időben a szerbiai hadszíntér már csöndes, az orosz és az újonnan nyílt orosz fronton viszont bőséges stratégiai, diplomáciai elemzésekre és háborús anekdotázásra nyílik lehetőség. Az állóháborúvá változó német-francia front kapcsán a kötet a német hadsereg technikai fölényéről számol be, az orosz fronton nehéz helytállásról, az 1916 augusztusában megnyíló román front eseményeit viszont kiemelten kezeli kötetünk, ez a front ugyanis a román betörést követően a kötet szerkesztésének lezárása idejére, 1916 decemberére eldőlni látszott, az Erdély megszerzését célzó nyár végén, hadüzenet nélküli támadást indító román hadsereg kora ősszel kiszorult Erdélyből, 1916 decemberében pedig a román király és kormány elmenekült Bukarestből, a román fővárosba bevonultak Arthur Mackensen német-bolgár hadseregének katonái. Beszámolónk a munka korábbi köteteihez hasonlóan az európai civilizáció védelmezőiként mutatják be a központi hatalmak haderejét, olyan haderőként, amely a megszállt országokon kultúrát ápol, és bajtársiasan állja a gyarmatbirodalmi antant csapásait és a hozzá csatlakozó hitszegő államok (Olaszország, Románia) rohamait. Kötetünk minden eszközt megragad a központi hatalmak morális fölényének részletezésére, ám az előző kötetekhez képest kisebb tér nyílik a német-osztrák-magyar technikai fölény vázolására. Stílusmutatvámy: ,,Az orosz fronton, amely a Keleti-tengertől Erdély felső határáig húzódik, úgy álltak derék csapataink, min az ércfal. Beásták magukat a lövészárkokba, lassankint berendezték ezeket minden kényelemmel. [...] Az orosz hadvezetőség mahar belátta, hogy mi nem megyünk ám úgy lépre, ahogy Napoleon léprement, és ekkor új huncutságot eszelt ki". Kötetünk képaláírásai különös tömörséggel példázzák a központi hatalmak állhatatosságát, leleményét, életrevalóságát, szervezési géniuszát és gránit keménységét: ,,Drozdovszki Mihály 88 éves önkéntes. Hadseregünk legöregebb katonája végigküzdötte a magyar szabadságharcot, az 1866-iki olasz és porosz háborút és a boszniai háborút", ,,Orosz kereskedő a németek által elfoglalt Vilnában. Edényeket árul, mégpedig maximált áron, mert a németeknek volt gondjuk, hogy ne lehessen uzsoráskodni", ,,Bognár Mária, az egyetlen nő hadseregünkben, akinek szolgálatát elfogadták, és aki csakhamar tizedes lett" ,,A varsói szegények ingyen ételt kapnak", ,,Új rendszerű motoros csónakunk az Adriai-tengeren. Ezzel a csónakkal 60-70 kilométert is meg lehet tenni óránként", ,,Az olasz nép menekülése - az olasz katonák elől". Színes, illusztrált előzékekkel. Színes, illusztrált, dombornyomásos és vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben.