1973 László Gyula (1910-1998) Széchenyi-díjas régész-történész, képzőm...

1973 László Gyula (1910-1998) Széchenyi-díjas régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár által tanítványa, Dienes István (1929-1995) régész, muzeológus részére írt gépelt levél, autográf aláírásával, eredeti borítékkal, 1 sztl. lev.
Benne érdekes szakmai, őstörténeti tartalommal.
"Kedves Pista! ... Sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy a régi, elfogadott ténynek ható ismereteink közül igen sok csak laza feltevés, egyszer mondta valaki s aztán továbbmondták. Más részük pedig párhuzamok belevetitése a magyar történelembe, ami ugyan nehezen kerülhető el, de akkor legalább is mindig jelezni kellene, hogy "feltehetőleg így van", ahelyett, hogy bizonyosságként beszélnénk arról, hogy bizonyos társadalomfejlődési sémák következtében ez nálunk is igy volt.... Sajnos - be kell vallanom - képtelen vagyok elvont fogalmakban, kategoriákban gondolkozni, azok "Hol a piros-itt-a-piros" keverésével uj s ujabb "eredményekre jutni. Be kell vallanom: egyszerüen nem értem a kategoriák legtöbbjét. Mindenütt az egész világon egy kaptafára játszódott volna le népek és társadalmak életének változása? Ugy-e ha a kérdést igy teszem fel már is csóválod a fejedet, márpedig a legtöbb nagyokos ezen az alapon itéli meg a legkisebb jelenséget is s konstruál hozzá/akár hottentotta párhuzamokkal/ olyan keresztmetszetet, hogy bárki megnyalhatná utána a tiz uját, feltéve, hogy nem tudja, hogy mindez puszta és valószerütlen feltevés csupán s nem valoság. De még a szolidabb kutatás is ilyen hi[b]ába esik néha. Miért nem közlik a honfoglalás kutfői közt Widukindot - aki eléggé megbízható - aki ugyanis leirja a csodaszarvas mondát s utána az, hogy az ungarok akiket avaroknak is neveznek/vagy forditva,... Ezt a forrást egyszerüen kihagyta Gyurka, de bevette Kül-Tegint ,mert azt tetszik neki. Nekem is tetisztik, de nem tudom mi köze van a magyar őstörténethez. ...Szádeczky Kar[d]oss irt valahol valahol valamit... s amiben teljes egészében elfogadja a kettős honfoglalás tételét. Nem mondom én, hogy bizonyosságot hoztam, de ezzel a feltevéssel egy sereg dolgot meg tudunk magyarázni, amit ha csak Árpád népére figyelünk nem értünk. ... Igy is jó. Nem törekszem semmiféle sikerre, semmiféle ordóra, vagy stallumra. Ha ami van azt is elvennék, ami vegyék, megélek én százszor jobban ha más uton keresem meg a kenyeremet. ..." 1973. I. 28.