Bérczes László: Cseh Tamás. - - beszélgetőkönyve. A szerző, Bérczes László (1951- ) Jászai Mari-díjasrendező, tanár, szerkesztő, dramaturg, fesztiválszervező, író, és Cseh Tamás (1943-2009) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, énekes, színész, előadóművész által Jálics Kinga (1943-2019) kulturális újságíró, szerkesztő részére DEDIKÁLT példány! [Bp.], 2007, Új Palatinus, 333+3 p. Gazdag szövegközti képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés, jó állapotban.
Takáts Gyula: Kimondani. Würtz Ádám illusztrációival. A szerző, Takáts Gyula (1911-2008) Kossuth-díjas költő, író, műfordító által DEDIKÁLT példány! Pécs, 1981., Pécsi Szikra Nyomda, 29+1 p. Egyetlen kiadás. "Takáts Gyula születésének hetvenedik évfordulójára szeretettel és a költő iránti megbecsüléssel szedték és nyomtatták ezt a kis könyvet a Pécsi Szikra Nyomda dolgozói, ..." Kereskedelmi forgalomba nem került. Megjelent 300 példányban. Kiadói papírkötés.
Rákos Ferenc: Nemzedékről nemzedékre. Ezer orosz-magyar közmondás és szólásmondás. Összehasonlító gyűjtemény magyarázatokkal és betűrendes mutatókkal. Gyűjtötte, feldolgozta és az előszót írta: Dr. - -. A szerző, Rákos Ferenc (1893-1963) jogász, újságíró, műfordító által Alpári Pál (1911-1976) politikus, újságíró részére DEDIKÁLT példány! [Bp., 1955,], Művelt Nép, 240 p. Kiadói félvászon-kötésben, kissé kopottas állapotban. Megjelent 1500 példányban.
Rákos Ferenc (1893-1963) Füzesgyarmaton született 1983-ban. Jogász, a jogtudományok kandidátusa, újságíró, műfordító volt. A bp.-i egy.-en szerzett jogi doktori diplomát 1916-ban. 1910-től részt vett az SZDP munkájában. Végigharcolta az I. világháborút. 1918 őszén a kispesti Munkástanács egyik elnöke; belépett a KMP-be, tagja lett a Központi Bizottságnak. A proletárdiktatúra idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék, majd a Katonai Forradalmi Törvényszék elnöke volt. A diktatúra bukása után Ausztriába menekült, internálták 1921-ig, majd Prágában és Bécsben újságíró. 1925-1946 között a SZU-ban dolgozott, 1938-1946 között internálótáborban volt. 1948-ban térhetett haza, irodalmi munkából élt, majd 1951-56 között az Új Magyar Könyvkiadó ig.-ja, 1956-tól a Legfőbb Ügyészség Politikai Főosztályának vezetője volt 1960-ig, nyugdíjazásáig. Számos jogi tanulmányt írt, orosz tudományos és szépirodalmi műveket fordított, elbeszéléseket, kritikákat, cikkeket írt irodalmi folyóiratokba. Budapesten halt meg 1963 április 4-én
Alpári (1918-ig Adler, 1911-1976) Pál Budapesten született 1911-ben. Apja Alpári Pál (1882-1944) politikus, újságíró. Berlinben, Prágában és Moszkvában vegyészeti, ill. filozófiai tanulmányokat folytatott. A Tanácsköztársaság bukásától a II. világháború végéig Csehszlovákiában (1919-1922 és 1933-1934), Németországban (1922-1933) és a SZU-ban élt (1934-1945). A Német Kommunista Diákok Szervezetének titkára, a kommunista párt tagja (1932-től). Moszkvában szakszervezeti funkcionárius, majd az Idegennyelvű Kiadó szerkesztője. Hazatérése után a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság központi szerkesztőségének vezetője, a Szovjet Kultúra c. lap főszerkesztője (1949-1956), az Új Magyar Könyvkiadó ig.-ja és az Ország-Világ c. képeslap főszerkesztője (1957-1971). A Magyar-Szovjet Baráti Társaság alelnöke, az Újságírók Szanatóriumi Egyesületének elnöke. A Pen Club tagja. 1976 április 20-kán Budapesten halt meg.
Viharos-Gerő Ödön: Két világban. I-II. köt. A szerző, Gerő Ödön (1863-1939) műkritikus, író, újságíró által lánya, Gerő Zsófia (1895-1966) részére DEDIKÁLT példány. Bp., 1905., Franklin, 232 p.; 231 p. Átkötött félvászon-kötés, körbevágott, jó állapotban.
Horváth János: Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai. A szerző, Horváth János (1878-1961) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja által Ady Lajos (1881-1940) író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse részére dedikált példány (,,Ady Lajos kedves barátomnak, szeretettel Horváth János"). Bp., 1908, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, 50 p. Kiadói tűzött papírkötés, kissé viseltes, a tűzéstől különvált borítóval.
Thaly Kálmán: Székely-kürt. Erdélyi regék, mondák, balladák, és dalok. Első kötet. Unicus, több kötete nem jelent meg! Pest, 1861., Gyurian József, 8+190+1 p. Korabeli félvászon-kötésben, kissé kopott borítóval, az elülső szennylap sarkán bejegyzéssel (XXXV.), "Forster Gyuláé" bélyegzéssel. [?Feltehetőleg báró pusztakéri Forster Gyula (1846-1932) jogi és művészeti szakíró, az MTA tagja (1899?1904), az MTA Igazgatótanácsának tagja (1904-től), a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke.?]
Jávor László: Szomorú vasárnap. - - 31 verse. Számozott (26./150), a szerző, Jávor László (szül. Schwartz) (1903-1992) újságíró, költő, festőművész, a Szomorú vasárnap c. dal szövegének szerzője által Singer Leó részére dedikált példány (,,Singer Leó szerkesztő úrnak kollegiális szeretettel Jávor László"). Bp., 1935, Horizont, 47+(1) p. A borító Láng István munkája. Kiadói félvászon-kötés, kissé viseltes borítóval, helyenként kissé foltos lapokkal.
Makkai János: Urambátyám országa. Középosztályunk illemrendszerének és társadalmi viselkedésének szociográfiája. A szerző, Makkai János (1905-1994) író, újságíró, országgyűlési képviselő által Ullein-Reviczky Antal (1894-1955) diplomata, a külügyminisztérium sajtó- és propaganda osztályának vezetője (1938-1943) részére DEDIKÁLT példány. Bp., [1942.], Singer és Wolfner, 240 p. Első kiadás. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, a hátsó borító felső sarkán kis sérüléssel.
A kötet szerzője, Makkai János (1905-1994) újságíró, politikus, a Magyarság és Új Magyarság című folyóiratok munkatársa, az 1930-as években országgyűlési képviselő. A Darányi-kormány idején kezdeményezője volt a zsidókérdéssel foglalkozó bizottság létrehozásának és az első zsidótörvénynek. Szélsőjobboldali nézeteit később revideálta, a háború végén a Gestapo letartóztatta. 1947-ben nyugatra emigrált.
Ullein-Reviczky Antal (Sopron, 1894. november 8.?London, 1955. június 13.) diplomata, 1913-tól szolgál a közös Külügyminisztériumban. 1923 és 1938 között több magyar külképviseleten működik. 1938-tól 1943-ig a Külügyminisztérium Sajtó- és Propaganda osztályának vezetője, 1943-tól 1944. március 19-ig stockholmi követ, az angolszász hatalmaknak több jelzést is küld Magyarország különbéke-szándékairól.
Universum I. kötete. Évkönyv a család és az ifjúság számára. Találmányok, felfedezések, utazások, vadász-kalandok, természetcsodák, hasznos tudnivalók, mulattató és tanulságos kisérletek. Szerk. Dr. - -. A szerkesztő, Hankó Vilmos (1854-1923) által vegyész, filozófiadoktor, főreáliskolai tanár által Sebestyén Gyula (1848-1911) pedagógus, történész, királyi tanácsos, állami tanítóképző intézetek szakfelügyelője, az országos közoktatási tanács titkára részére DEDIKÁLT példány! " Nagyságos Sebestyén Gyula úrnak, az orsz. közokt. tanács titkárának, mély tisztelete jeléül. Hankó Vilmos." Tull Ödön és Belloni László rajzaival és számos más képpel. Bp.,1904, Lampel R. (Wodianer F. és Fiai Rt.), 1 (színes képtálba) t.+ 4+392 p. +12 t. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói festett, illusztrált, egészvászon-kötésben, Gottermayer-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel és kötéssel, néhány lapon szakadással, névbejegyzéssel és névbélyegzéssel.
Fehér Dezső: ,,Ha hív az acélhegyű ördög..." Ady Endre ujságírói és publicisztikai írásai 1900-1904. Összeáll. és kortörténeti ismertetésekkel bevezette: - - . Fehér Dezső (1896-ig Fecher Dávid) (1869-1935) író, újságíró által Lukács Ödön, Nagyvárad volt polgármester-helyettese (1919-ben ideiglenesen polgármestere) részére dedikált példány: ,,Lukács Ödönnek, a ki Ady Endrének Nagyvárad jövőjéről szőtt álmát h. polgármesteri állásában végzett csodás munkájával megvalósította, s a kire bízó hittel, rajongó szeretettel gondol mindig Nagyvárad polgársága".Oradea (Nagyvárad), 1927, Szent László-ny., 255 p.+ 1 (kihajtható, facsimile kézirat) t. Kiadói papírkötés, sérült, foltos borítóval és gerinccel, helyenként kis lapszéli sérülésekkel.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Bérczes László: Cseh Tamás. - - beszélgetőkönyve. A szerző, Bérczes László (1951- ) Jászai Mari-díjasrendező, tanár, szerkesztő, dramaturg, fesztiválszervező, író, és Cseh Tamás (1943-2009) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, énekes, színész, előadóművész által Jálics Kinga (1943-2019) kulturális újságíró, szerkesztő részére DEDIKÁLT példány! [Bp.], 2007, Új Palatinus, 333+3 p. Gazdag szövegközti képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3412273.jpg)
![Rákos Ferenc: Nemzedékről nemzedékre. Ezer orosz-magyar közmondás és szólásmondás. Összehasonlító gyűjtemény magyarázatokkal és betűrendes mutatókkal. Gyűjtötte, feldolgozta és az előszót írta: Dr. - -. A szerző, Rákos Ferenc (1893-1963) jogász, újságíró, műfordító által Alpári Pál (1911-1976) politikus, újságíró részére DEDIKÁLT példány! [Bp., 1955,], Művelt Nép, 240 p. Kiadói félvászon-kötésben, kissé kopottas állapotban. Megjelent 1500 példányban. Rákos Ferenc (1893-1963) Füzesgyarmaton született 1983-ban. Jogász, a jogtudományok kandidátusa, újságíró, műfordító volt. A bp.-i egy.-en szerzett jogi doktori diplomát 1916-ban. 1910-től részt vett az SZDP munkájában. Végigharcolta az I. világháborút. 1918 őszén a kispesti Munkástanács egyik elnöke; belépett a KMP-be, tagja lett a Központi Bizottságnak. A proletárdiktatúra idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék, majd a Katonai Forradalmi Törvényszék elnöke volt. A diktatúra bukása után Ausztriába menekült, internálták 1921-ig, majd Prágában és Bécsben újságíró. 1925-1946 között a SZU-ban dolgozott, 1938-1946 között internálótáborban volt. 1948-ban térhetett haza, irodalmi munkából élt, majd 1951-56 között az Új Magyar Könyvkiadó ig.-ja, 1956-tól a Legfőbb Ügyészség Politikai Főosztályának vezetője volt 1960-ig, nyugdíjazásáig. Számos jogi tanulmányt írt, orosz tudományos és szépirodalmi műveket fordított, elbeszéléseket, kritikákat, cikkeket írt irodalmi folyóiratokba. Budapesten halt meg 1963 április 4-én Alpári (1918-ig Adler, 1911-1976) Pál Budapesten született 1911-ben. Apja Alpári Pál (1882-1944) politikus, újságíró. Berlinben, Prágában és Moszkvában vegyészeti, ill. filozófiai tanulmányokat folytatott. A Tanácsköztársaság bukásától a II. világháború végéig Csehszlovákiában (1919-1922 és 1933-1934), Németországban (1922-1933) és a SZU-ban élt (1934-1945). A Német Kommunista Diákok Szervezetének titkára, a kommunista párt tagja (1932-től). Moszkvában szakszervezeti funkcionárius, majd az Idegennyelvű Kiadó szerkesztője. Hazatérése után a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság központi szerkesztőségének vezetője, a Szovjet Kultúra c. lap főszerkesztője (1949-1956), az Új Magyar Könyvkiadó ig.-ja és az Ország-Világ c. képeslap főszerkesztője (1957-1971). A Magyar-Szovjet Baráti Társaság alelnöke, az Újságírók Szanatóriumi Egyesületének elnöke. A Pen Club tagja. 1976 április 20-kán Budapesten halt meg.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3381437.jpg)
![Thaly Kálmán: Székely-kürt. Erdélyi regék, mondák, balladák, és dalok. Első kötet. Unicus, több kötete nem jelent meg! Pest, 1861., Gyurian József, 8+190+1 p. Korabeli félvászon-kötésben, kissé kopott borítóval, az elülső szennylap sarkán bejegyzéssel (XXXV.), "Forster Gyuláé" bélyegzéssel. [?Feltehetőleg báró pusztakéri Forster Gyula (1846-1932) jogi és művészeti szakíró, az MTA tagja (1899?1904), az MTA Igazgatótanácsának tagja (1904-től), a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke.?]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3416683.jpg)
![Makkai János: Urambátyám országa. Középosztályunk illemrendszerének és társadalmi viselkedésének szociográfiája. A szerző, Makkai János (1905-1994) író, újságíró, országgyűlési képviselő által Ullein-Reviczky Antal (1894-1955) diplomata, a külügyminisztérium sajtó- és propaganda osztályának vezetője (1938-1943) részére DEDIKÁLT példány. Bp., [1942.], Singer és Wolfner, 240 p. Első kiadás. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, a hátsó borító felső sarkán kis sérüléssel. A kötet szerzője, Makkai János (1905-1994) újságíró, politikus, a Magyarság és Új Magyarság című folyóiratok munkatársa, az 1930-as években országgyűlési képviselő. A Darányi-kormány idején kezdeményezője volt a zsidókérdéssel foglalkozó bizottság létrehozásának és az első zsidótörvénynek. Szélsőjobboldali nézeteit később revideálta, a háború végén a Gestapo letartóztatta. 1947-ben nyugatra emigrált. Ullein-Reviczky Antal (Sopron, 1894. november 8.?London, 1955. június 13.) diplomata, 1913-tól szolgál a közös Külügyminisztériumban. 1923 és 1938 között több magyar külképviseleten működik. 1938-tól 1943-ig a Külügyminisztérium Sajtó- és Propaganda osztályának vezetője, 1943-tól 1944. március 19-ig stockholmi követ, az angolszász hatalmaknak több jelzést is küld Magyarország különbéke-szándékairól.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3392761.jpg)
