Maksay Albert: Idegen partok. Úti képek. A szerző, Maksay Albert (1897-1971) erdélyi magyar költő, író, műfordító, teológiai szakíró által DEDIKÁLT példány! Erdélyi Szépmíves Céh 93. sz. kiadványa. Kolozsvár, 1935., Erdélyi Szépmíves Céh,(Minerva-ny.), 183+1 p. Kiadói illusztrált papírkötés, sérült kötéssel.
Kriza János: Vadrózsák. I. kötet. Székely népköltési gyűjtemény. Kolozsvár, 1863, Stein János, (Ev. Ref. Főtanoda-ny.), VIII+577+3 p. Unicus, több kötete nem jelent meg. Első kiadás. Későbbi átkötött javított gerincű félvászon-kötésben, márványozott lapélekkel, kissé kopott borítóval néhány kissé foltos lappal, alapvetően jó állapotban.
1570 Sebastian Münster Cosmographia című (Megjelent Bázelben 1570-ben) művének lapja, rajta fametszetű illusztrációk szőlővel és más gyümölcsökkel, valamint falusi életkép. A metszetek melletti szövegben leírás szőlőről, gyümölcstermesztésről, borkészítésről. Szép lap, erős lenyomat. Megjelent: Sebastian Münster Cosmographia című művében 1570-ben Baselben
Balázs Béla: Hét mese. A szerző, Balázs Béla (1884-1949) író által DEDIKÁLT példány. "Mondjatok nekem három szót és én csinálok belőle egy mesét"... Írjon nekem egy asszony, akit nem ismerek és tíz mesét csinálok belőle. Balázs Béla Budapest 1918 ápr." Gyoma, 1918, Kner Izidor., 194+2 p. Első kiadás! "Nyomatott a kiadó Kner Izidor könyvnyomdája Gyomán, 1918. esztendőben. ... A könyvdíszítés Kozma Lajos munkája. Készült az erdélyi havasokban 1917. esztendőben, a nyugalmas téli szálláson." Balázs Béla (1884-1949) író, költő, műfordító, színész, filmesztéta és -rendező, kritikus, főiskolai tanár. A huszadik századi magyar kultúra kiemelkedő, meghatározó személyisége, a magyar filmesztétika egyik legnagyobb alakja. Bartók Béla, Fülep Lajos, Hauser Arnold és más kiemelkedő magyar alkotók és gondolkodók személyes barátja. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, javított kötéssel és gerinccel, hiányzó lapokkal = 200+8 oldalban lenne teljes.
1829 Antonio Steinhavero - Vado Mori (Haláltánc) Nagyon ritka, kiadói papírborítóban. A haláltánc (francia danse macabre) késő középkori eredetű allegorikus műfaj, mely a költészetben, a képzőművészetben, a zenében és a színjátszásban egyaránt előfordul. A korábbi hagyományokból a 14. század második felében született meg a haláltánc, mely az élőket képben és versben figyelmeztette a halál közelségére. Költeményekben, fametszeten, templomfali ábrázoláson a halál rendszerint csontváz formájában táncba viszi, majd sírba kényszeríti a legkülönbözőbb társadalmi típusokat képviselő embereket. A táncmotívum kereszténység előtti hiedelmekre utal, melyek szerint a temetőben éjjel táncra kelnek a halottak, de hajnalhasadásig vissza kell feküdniük a sírba. Forrását a középkori keresztény világkép megrendülésében, a társadalmi ellentétek felszínre törésében s a pestisjárványok pusztításaiban kell keresnünk. A haláltánc-ábrázolások allegorikusan arra utalnak, hogy a halál előtt minden ember egyenlő. Képzőművészetben kiemelkedő A Halál diadalát ábrázoló pisai freskó, Buonamico Buffalmacco alkotása és ifjabb Hans Holbein negyven fametszete a 16. század első feléből. A zenében a Dies irae gregorián dallamban jelenik meg motívuma, amit több zeneműben is feldolgoztak (például Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniája, Liszt Ferenc Haláltánca). Az irodalomban igazi vándortémává vált, számos nemzet költészetében felbukkan. Egyes motívumai megjelennek Villon költészetében és napjainkig több műalkotásban is.
A' Magyar Tudós Társaság évkönyvei. Hetedik kötet. 1842-1844. Buda, 1846, A Magyar Királyi Egyetem, 1 (címkép: Barabás Miklós (1810-1898)-Tyroler I.: József nádor portréja, acélmetszet) t.+1 (acélmetszetű díszcímlap) t.+8+536 p.+ 1 (Schöfft Ágoston (1809-1888)-Walzel Ágoston Frigyes (1790-1860): Kőrösi Csoma Sándor portréja, litográfia) t. Benne számos neves szerző írásával közte: Teleki József, Eötvös József, Széchényi István, Bajza József, Székács József, Schedel (Toldy) Ferenc, Horváth Mihály, Péczely József, Szlemenics Pál írásaival. Közte: Eötvös József: Emlékbeszéd Kőrösi Csoma Sándor lev. tag. felett c. írással. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, bekötött eredeti papírborítókkal, kijáró lapokkal (elülső papírborító, címkép), a címkép utáni első 3 lap és az utolsó 2 lap meglazult, az utolsó lap hiányzik (537 p.), foltos lapokkal, laza fűzéssel. Ritka!
Ballagi Mór (1815-1891) teológus, nyelvész és fia Ballagi Aladár (1853-1928) történész, nyelvész pecsétjeivel.
Bánóczi József: Révai Miklós élete és munkái. Bp., 1879 MTA,4+415+1 p. Első kiadás. Kiadói papírkötésben, jó állapotban. Felvágatlan példány. Sebestyén Gyula (1848?1911) történész, pedagógus részére dedikált példány 1878-as dátummal. Sérült gerincű korabeli félvászon kötésben .
Imre Sándor: Színház. Tanulmányok, színházesztétikai és szabadegyetemi előadások gyűjteménye. A címlapot rajzolta és a linoleummetszeteket készítette Dr. Imre Andor. A szerző által DEDIKÁLT példány, kopott dedikációval, nagyrészt csak az aláírás kivehető. Nagyvárad / Oadea, 1939, "Grafica", 112 p. Számozott (96./150) példány. Kiadói illusztrált halina-kötés, kissé foltos, a lapszélen szakadozott kiadói illusztrált papír védőborítóban, a hátsó papírborítón bejegyzésekkel.
Bonaventure des Periers: Die neuen Schwänke und lustigen Unterhaltungen gefolgt von der Weltbimmel I-II. Bände. 16-17. Bände der Perlen Älterer romanischer Prose Hrsg von Hanns Floerke: Des Périers: Novellen und Cymbalum Mundi I-II. München-Lepizig,1910,Georg Müller, LII+357+1 p. + 5 (Franz von Bayros erotikus munkáival illusztrált) t. ; 4+404+1 p. + 5 (Franz von Bayros erotikus munkáival illusztrált) t. Német nyelven. Számozott (322./800) példány! Kiadói aranyozott gerincű félpergamen-kötések, aranyozott felső lapélekkel, az első kötet gerincén kis sérüléssel, kissé kopott, kissé foltos borítókkal, egyébként jó állapotban.
Rónai András: Térképezett történelem. A szerző, Rónai András (1906-1991) által DEDIKÁLT példány! Bp., 1989, Magvető, 349+4 p. 1. kiadás. Kiadói papírkötés, ceruzás aláhúzásokkal és bejelölésekkel.
Rónai András (1906-1991) földrajztudós, geológus. 1931-ben közgazdászdiplomát szerzett. 1935-ben doktorált földrajzfőtárgyból, statisztikából és közlekedéspolitikából. Professzora, Teleki Pál segítségével lett az Államtudmányi Intézet munkatársa, 1928-tól az Államtudományi Intézet területi referense. Az általa szervezett Térképszerkesztő Osztály vezetője (1931-1939), majd Államtudományi Intézet igazgatóhelyettese, majd Teleki Pál miniszterelnöki kinevezése után világháború végéig annak igazgatója. Az ő vezetésével, Teleki Pál felkérésére készült el a Közép-Európa Atlasz. 1945 nyarán lemondott az Államtudományi Intézetben vezetéséről. A háború után, 1948 végétől az OSZK munkatársa, de nyíltan rendszerkritikus hozzáállása miatt, 1949-ben fizetés nélkül nyugdíjazták. 1950-ben a Magyar Állami Földtani Intézethez került, ahol 1954-tól 1986-ig a Síkvidéki Kutató Osztály vezetője volt.
Dr. Hetényi Imre: Amikor a rend őre voltam. Bp., Pantheon. Ex librisszel. 272p. Kiadói papírkötés, papír védőborítóval, laza fűzés, rojtos lapszélek, kopottas állapotban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
