Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája. 1-2. kötet. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. [6] + 342 + [2] p. + 101 t. (ebből 2 dupla oldalas) + 1 térkép (kihajtható: Rómer Flóris őstörténeti térképe Magyarországról); [6] + 376 p. + 95 t. (ebből 6 dupla oldalas). Első kiadás. Az első kötet 122, a második 156 szövegközti ábrával is illusztrált. A politikus, régész, műgyűjtő grandiózus munkájában összefoglalja az ország földjén élt népek ránk maradt tárgyi emlékeivel kapcsolatos tudnivalókat. Ismerteti többek közt a nagyszentmiklósi kincs darabjait, de érdekes tanulmányt tartalmaz a magyar szent koronáról is. Példányunk első kötete utolsó leveleinek középső margóin kisebb régi javítások. Egységes, díszes, kissé kopott, enyhén sérült, dúsan aranyozott kiadói félmaroquin kötésben, gerinceken a címfelirat piros és fekete címkén, piros festésű lapszélekkel. Összességében jó példány.
Dr. Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Bp., 1876, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1 t.+6+177+3 p. + 4 t. + 1 (kihajtható melléklet) t. +1 (kihajtható térképmelléklettel) t. Félvászon kötés, sérült gerinc, kopottas állapotban, egy tábla foltos.
Kollar, [Ádám Ferenc] Adam Franciscus: De Originibus et Usu perpetua potestatis Legislatoriae circa Sacra Apostolicorum Regum Ungariae. [Bécs] Vindobonae, 1764. Typis Joannis Thomae Trattner. 174 p. Egyetlen kiadás. A szlovák származású Kollár Ádám Ferenc (1718-1783) udvari tanácsos a felvilágosult abszolutizmus és az összbirodalmi hatalomkoncentráció híveként a magyar rendi nacionalizmus kíméletlen ellenfele. Jelen munkája a 18. század egyik legjelentősebb politikai irata. Az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésre időzített és a magyarországi főpapság és nemesség kiváltságainak jogosságát kétségbe vonó műve miatt a felháborodott rendek és a klérus a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelték. Az udvar, engedelmeskedve a rendi nyomásnak, a munkát itthoni terjesztését betiltotta. Egyes visszaemlékezések szerint a mű elérhető példányait Pozsony főterén hóhér jelenlétében nyilvánosan elégették. Példányunk megmenekült a tűztől, tételünk feltehetően az éppen aktuális országgyűlésen frissen honosított Migazzi Kristóf váci püspök tulajdonában volt, az ő tulajdonából kerülhetett unokaöccse, Migazzi Kristóf Rudolf tulajdonába, akinek tulajdonosi aláírása a címlapon található. A címlapon részletgazdag rézmetszetű vignetta, az oldalakon foxing, néhány oldalon aláhúzások és lapszéli kiemelések. (Ballagi Géza: Politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888, Franklin. 69-77. l.) Poss.: Christolph Rudolph Migazzi (1878-1850), a Vácot újjáépítő Migazzi Kristóf váci püspök unokaöccse. Díszesen aranyozott, javított gerincű korabeli félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.
Ő Szentségének Hetedik Pius pápának szenvedései, és a' Frantzia hatalom alól való kiszabadulása. Hiteles Tudósításokból öszve szedettetett. Ő Szentsége rézre mettzett Képével. Pozsonyban, 1814. Wéber Simon Péter és Fijának kőltségével és betűivel. 1 t. (rézmetszetű címkép) + 75 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Beszámoló VII. Pius pápa Napóleon korszakában megélt üldöztetéseiről. Luigi Barnaba Chiaramonti (1742-1823) apát, püspök és bíboros 1800-ban lépett a pápai trónra. A francia egyház elszakadását és Napóleon felemelkedését a Pápai Állam nem nézte jó szemmel, ennek ellenére Napóleon császárrá koronázásakor VII. Pius is segédkezett. Az Itáliában terjeszkedő Bonaparte-családdal VII. Pius később összeütközésbe került, Napóleont kiközösítette, melyre válaszul a francia császár megszállta a Pápai Államot, a pápát pedig foglyul ejtette. Fontainebleu-i fogságából VII. Pius Napóleon lipcsei csatavesztése után, 1814 tavaszán szabadult. Az örömteli eseményről a katolikus sajtó többek között kiadványunkat adta közre, amely Napóleon lemondásáig követi az eseményeket. (Frissen megjelentő, 1814. évi kiadványunk Napóleon 1815. évi kiszabadulásáról, gyors visszatéréséről és újabb bukásáról értelemszerűen nem tudhat). A címképen, a címlapon és a belív oldalain enyhe, halvány foltosság. Fűzve, korabeli, színes, kézzel festett papírborítóban. Jó példány.
[Váradi Péter kalocsai érsek] Petrus de Warda: Epistolae cum nonnullis Wladislai II. Regis Hungariae literis causa scriptis. Praefatus est, et indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner. [Pozsony-Kassa] Posonii-Cassoviae, 1776. Sumptimus Joannis Michaelis Landerer. [16] + 280 + [8] p. Első kiadás. A kalocsai érsek leveleinek első nyomtatott kiadása. Váradi Péter (1450 körül-1501) kalocsai érsek, humanista főúr és levelező. Hunyadi Mátyás híveként gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán, ám 1484-ben szembekerült uralkodójával. Visegrádi börtönéből Corvin János bocsátotta szabadon, a tisztségeibe visszahelyezett főpap II. Ulászló uralkodása alatt kiterjedt levelezést folytatott a királlyal, egyes bíborosokkal és főpapokkal, hazai és külföldi főurakkal. 127 latin nyelvű levélből álló gyűjteményünk az 1491-1498 közötti időszakban keletkezett, és emlékezetes pillanatfelvételt nyújtanak nem csupán egy humanista főúr érvelésmódjáról, hanem bevezetnek a Mohács előtti kalocsai érsekség mindennapjaiba. A humanista munka eredetije nem maradt fenn, másolata Székely Sámuel XVIII. századi gyűjtő kollekciójából került a szöveggondozó és szerkesztő Wagner Károly (1732-1790) jezsuita történész, szerkesztő birtokába. A címlapon és a belív néhány oldalán fametszetű könyvdísz. Könyvtári duplum. Díszesen aranyozott, hat bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. A gerincen alul apró hiány, az egyszeres léniákkal keretezett kötéstáblákon apró kopások. Dekoratív, szép példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája. 1-2. kötet. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. [6] + 342 + [2] p. + 101 t. (ebből 2 dupla oldalas) + 1 térkép (kihajtható: Rómer Flóris őstörténeti térképe Magyarországról); [6] + 376 p. + 95 t. (ebből 6 dupla oldalas). Első kiadás. Az első kötet 122, a második 156 szövegközti ábrával is illusztrált. A politikus, régész, műgyűjtő grandiózus munkájában összefoglalja az ország földjén élt népek ránk maradt tárgyi emlékeivel kapcsolatos tudnivalókat. Ismerteti többek közt a nagyszentmiklósi kincs darabjait, de érdekes tanulmányt tartalmaz a magyar szent koronáról is. Példányunk első kötete utolsó leveleinek középső margóin kisebb régi javítások. Egységes, díszes, kissé kopott, enyhén sérült, dúsan aranyozott kiadói félmaroquin kötésben, gerinceken a címfelirat piros és fekete címkén, piros festésű lapszélekkel. Összességében jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350932.jpg)
![Kollar, [Ádám Ferenc] Adam Franciscus: De Originibus et Usu perpetua potestatis Legislatoriae circa Sacra Apostolicorum Regum Ungariae. [Bécs] Vindobonae, 1764. Typis Joannis Thomae Trattner. 174 p. Egyetlen kiadás. A szlovák származású Kollár Ádám Ferenc (1718-1783) udvari tanácsos a felvilágosult abszolutizmus és az összbirodalmi hatalomkoncentráció híveként a magyar rendi nacionalizmus kíméletlen ellenfele. Jelen munkája a 18. század egyik legjelentősebb politikai irata. Az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésre időzített és a magyarországi főpapság és nemesség kiváltságainak jogosságát kétségbe vonó műve miatt a felháborodott rendek és a klérus a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelték. Az udvar, engedelmeskedve a rendi nyomásnak, a munkát itthoni terjesztését betiltotta. Egyes visszaemlékezések szerint a mű elérhető példányait Pozsony főterén hóhér jelenlétében nyilvánosan elégették. Példányunk megmenekült a tűztől, tételünk feltehetően az éppen aktuális országgyűlésen frissen honosított Migazzi Kristóf váci püspök tulajdonában volt, az ő tulajdonából kerülhetett unokaöccse, Migazzi Kristóf Rudolf tulajdonába, akinek tulajdonosi aláírása a címlapon található. A címlapon részletgazdag rézmetszetű vignetta, az oldalakon foxing, néhány oldalon aláhúzások és lapszéli kiemelések. (Ballagi Géza: Politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888, Franklin. 69-77. l.) Poss.: Christolph Rudolph Migazzi (1878-1850), a Vácot újjáépítő Migazzi Kristóf váci püspök unokaöccse. Díszesen aranyozott, javított gerincű korabeli félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350925.jpg)
![Ő Szentségének Hetedik Pius pápának szenvedései, és a' Frantzia hatalom alól való kiszabadulása. Hiteles Tudósításokból öszve szedettetett. Ő Szentsége rézre mettzett Képével. Pozsonyban, 1814. Wéber Simon Péter és Fijának kőltségével és betűivel. 1 t. (rézmetszetű címkép) + 75 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Beszámoló VII. Pius pápa Napóleon korszakában megélt üldöztetéseiről. Luigi Barnaba Chiaramonti (1742-1823) apát, püspök és bíboros 1800-ban lépett a pápai trónra. A francia egyház elszakadását és Napóleon felemelkedését a Pápai Állam nem nézte jó szemmel, ennek ellenére Napóleon császárrá koronázásakor VII. Pius is segédkezett. Az Itáliában terjeszkedő Bonaparte-családdal VII. Pius később összeütközésbe került, Napóleont kiközösítette, melyre válaszul a francia császár megszállta a Pápai Államot, a pápát pedig foglyul ejtette. Fontainebleu-i fogságából VII. Pius Napóleon lipcsei csatavesztése után, 1814 tavaszán szabadult. Az örömteli eseményről a katolikus sajtó többek között kiadványunkat adta közre, amely Napóleon lemondásáig követi az eseményeket. (Frissen megjelentő, 1814. évi kiadványunk Napóleon 1815. évi kiszabadulásáról, gyors visszatéréséről és újabb bukásáról értelemszerűen nem tudhat). A címképen, a címlapon és a belív oldalain enyhe, halvány foltosság. Fűzve, korabeli, színes, kézzel festett papírborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350924.jpg)
![[Váradi Péter kalocsai érsek] Petrus de Warda: Epistolae cum nonnullis Wladislai II. Regis Hungariae literis causa scriptis. Praefatus est, et indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner. [Pozsony-Kassa] Posonii-Cassoviae, 1776. Sumptimus Joannis Michaelis Landerer. [16] + 280 + [8] p. Első kiadás. A kalocsai érsek leveleinek első nyomtatott kiadása. Váradi Péter (1450 körül-1501) kalocsai érsek, humanista főúr és levelező. Hunyadi Mátyás híveként gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán, ám 1484-ben szembekerült uralkodójával. Visegrádi börtönéből Corvin János bocsátotta szabadon, a tisztségeibe visszahelyezett főpap II. Ulászló uralkodása alatt kiterjedt levelezést folytatott a királlyal, egyes bíborosokkal és főpapokkal, hazai és külföldi főurakkal. 127 latin nyelvű levélből álló gyűjteményünk az 1491-1498 közötti időszakban keletkezett, és emlékezetes pillanatfelvételt nyújtanak nem csupán egy humanista főúr érvelésmódjáról, hanem bevezetnek a Mohács előtti kalocsai érsekség mindennapjaiba. A humanista munka eredetije nem maradt fenn, másolata Székely Sámuel XVIII. századi gyűjtő kollekciójából került a szöveggondozó és szerkesztő Wagner Károly (1732-1790) jezsuita történész, szerkesztő birtokába. A címlapon és a belív néhány oldalán fametszetű könyvdísz. Könyvtári duplum. Díszesen aranyozott, hat bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. A gerincen alul apró hiány, az egyszeres léniákkal keretezett kötéstáblákon apró kopások. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350069.jpg)
