[Up de Graff, Fritz W. (1873-1927)]: F. W. Up de Graff: Az Amazonasz őserdeiben. Ford.: Halász Gyula. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., [1933.], Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), 1 t. (címkép)+164+4 p.+28 (fekete-fehér fotók) t. Egészoldalas, fekete-fehér fotókkal, és egy térképpel illusztrálva. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, a borítón kopásnyomokkal, kis foltokkal.
Szőnyi Ottó:
Pécs. Útmutató a városban, a környéken és a Mecsekben.
Pécs, [1925 körül]. Danubia (Dunántúl Egyetemi Nyomda). IV + 136 + [8] p. + 10 t. (9 kétoldalas, egy kihajtható) + 2 térkép (Mecsek-térkép, kétszínnyomású Pécs-térkép).
Pécs turisztikai ismertetője a szerb megszállást kiheverő, az Egyetem újjáalakulását követő 1920-as évek közepéről való; ebben az időben - miként az a kötetben elhelyezett Pécs-térkép nyomán is világos - a város kézművesipari, klinikai, katonai, oktatási, valamint egyházmegyei jelentőségű cívis város, erőltetett iparosítás nyomát tehát még egyáltalán nem viseli magán, határvonalai pedig a mai tágabb értelemben vett belváros határaival azonosak, Pécs maga a vasúti sínektől délre alig terjeszkedik, a Mecsek lejtői: Bálics, Szkókó, Frühweisz, Tettye már szőlőskerti vidéknek, külterületnek számítanak, a keleti végeken a Budai külváros, nyugati végein a Szigeti és Siklósi külváros húzódik. Baranya vármegye székhelyén meglepően erős az oktatás szerepe, a térképen bőségesen tallózhatunk az oktatási intézmények között. A szoros értelemben vett útikalauz előtt történeti áttekintés, illetve a közintézményeket, szolgálatatásokat, iparvállalatokat és társadalmi egyesületeket lajstromozó szaknévsor. A Pécs környéki turisztikai ismertető és túraajánlat-sorozat a 101. oldaltól. Az útmutató első kiadása az 1920-as évek elején jelent meg, példányunk a második kiadásból való. A hátsó borítón kézírásos jegyzet.
Fűzve, a város címerével és színeivel illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.
Erdélyi Ferenc:
Nagy körút. Visszapillantás az Oradeai-Nagyváradi Sasok Turista Egyesülete által rendezett 1938. évi 15 napos társas-kirándulásra.
Oradea-Nagyvárad, 1938. Az Egyesület kiadása - Kálvin ny. 47 + [1] p. Egyetlen kiadás.
A kiadvány a nagyváradi ,,Sasok" Turista Egylet 1938. augusztus 7. és 21. közötti erdélyi utazásának állít emléket. Részlet az előszóból: ,,Minden dicséret nélkül mondhatjuk, hogy ma már a >>Sasok
Gróf Széchenyi István jubileumi ünnepségek Balatonfüreden (1941). Írta és összeállította Gáspárdy Aladár. A Balatoni Szövetség kiadása. (Bevezetés: Hóman Bálint.)
Veszprém, 1942. Balatoni Szövetség (Egyházmegyei Könyvnyomda). 48 p.
A Széchenyi István tiszteletére rendezett, Balatonfüreden tartott Széchenyi-hét eseményeinek krónikája az ünnepségeken elhangzott beszédek leiratával, szövegközti fotóanyaggal. Az emlékhéten került sor egy újabb Széchenyi-szobor, illetve a balatonfüredi új hajókikötő felavatására.
Szentkirályi G12.
Fűzve, illusztrált kiadói borítóban.
Illyés Gyula:
Franciaországi változatok. [Karcolatok.]
(Budapest, 1947). Nyugat Könyvkiadó (Révai Irodalmi Intézet ny.) 147 + [1] p. Első kiadás.
A francia szakot végző Illyés Gyula az 1920-as évek első felében hosszú éveket töltött Franciaországban, az ottani magyarság fontos szervezője volt, ott ismerkedett meg a költészetére átmeneti hatást gyakorló avantgárd költészettel. Bár az 1920-as évek második felétől Magyarországon teljesedett ki falukutató, esszéista és költészeti pályája, párizsi élményei továbbra is meghatározó szerepet töltöttek be életében, miként arról 1946-ban kiadott, életrajzi ihletettségű regénye, a Hunok Párizsban is beszámol. A második világháborút követő koalíciós időkben még lehetősége volt meglátogatni Franciaországot, esszéiben ezt az élményt dolgozza fel.
Tezla 1456.
Fűzve, Csillag Vera által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Polonyi Ferenc:
Letűnt világok romjain. Utirajz 42 képpel és 2 térképvázlattal.
Pécs, 1931. Pius-Gimnázium (Haladás Nyomda Rt.) 162 p.
Polonyi Ferenc főgimnáziumi tanárnak, jezsuita szerzetesnek beszámolója pécsi diákjaival megtett 1930. évi keleti tanulmányútjáról, melynek során Bulgáriát, Isztambult, Rodostót, majd Görögországot járták be. A kötet felvételeit az útitársak készítették, a cenzúraoldalon régi ajándékozási bejegyzés.
Fűzve, Gebauer Ernő grafikusművész színes rajzával illusztrált, sérült gerincű kiadói borítóban, az első fedőborítón apró tintafolttal.
Bartal Ince:
Máriabesnyő története. Eredeti és más hiteles források után.
Esztergom, 1929. Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. [2] + 87 + [3] p.
Katolikus szemléletű helytörténeti tanulmány a Grassalkovits-birtoktól és az általuk alapított kolostorról és búcsújáróhelyről ismert településről. Oldalszámozáson belül egész oldalas és szövegközti fényképekkel, a történeti rész végén a máriabesnyői csodák felsorolásával. A kötet végén a hat oldalas reklámanyagot az istentiszteleti rend ismertetése követi. A munka első kiadása 1929-ben jelent meg, példányunk az azonos évben megjelent második kiadásból való.
Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói papírborítóban.
Plattner, Félix[-Alfred]:
Jezsuita mandarin. (Egy lap Kína misszióinak történetéből.) Fordította Waigand József.
Budapest, 1940. Korda Rt. (ny.) 79 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás.
Johann Adam Schall von Bell (1592-1666) német jezsuita misszionárius, matematikus és csillagász. A jezsuita térítő munkát 1622-ban kezdte Kínában, majd 1630-tól Pekingben, a fővárosban folytatta misszióját. Ügyes diplomataként és misszionáriusként kisebb katolikus közösséget szervezett Kínában, a frissen hatalomra jutott Csing-dinasztia első uralkodójának tanácsadójakánt magisztrátusi címet is viselt. A jezsuita hittérítő élettörténete egyben a 17. század közepének kínai civilizációjáról is értékes adatokat szolgáltat. Néhány oldalon halvány rozsdafoltosság.
Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Prinz Gyula: Magyarország földrajza. (DEDIKÁLT). Bp., 1942, Renaissance (Szeged, Városi Nyomda Rt.), 272 p. Szövegközti és egészoldalas térképekkel illusztrálva. Kiadói félvászon-kötés, kissé kopott borítóval és gerinccel, helyenként kis lapszéli sérülésekkel. A szerző, Prinz Gyula (1882-1973) geológus, geográfus, néprajzkutató által Milotay István (1883-1963) szélsőjobboldali újságíró, politikus, író részére DEDIKÁLT példány.
Ferences Világmissziók sorozat 5 kötete: Válogatott kínai közmondások.; P. Károlyi Bernát: Magyar ferencesek Kína felé... III. rész. Jungchow.; Dr. Chao Tung-Sung: Kína és a katolikus Egyház.; Kui-lan. Keleti asszonysors.; M. Juvencia: Lángoló szívek Kína felett. Bp., (1941-1946), Ferences Missziók Orsz. Ügyvivősége (Vác, Kapisztrán-ny.) A borítókon Márton Lajos illusztrációival. Kiadói tűzött papírkötés, változó állapotban.
Wick Béla:
A kassai Kálvária története.
[Kassa] Košice, 1927. ,,Szent Erzsébet"-nyomda Rt. 75 + [1] p. Egyetlen kiadás.
Részlet az előszóból: ,,A tizennyolcadik század első felében vidékünkön rövid egymásutánban három kálvária létesült: az eperjesi 1721-ben, a kassai 1737-ben és a selmecbányai 1744-ben". Wick Béla (1873-1955) római katolikus pap, helytörténész kiadványa a jezsuiták alapította kassai búcsújáróhely történetét részletezi.
Fűzve, kiadói borítóban. Felvágatlan, jó példány.
Darabanth Auction House
![[Up de Graff, Fritz W. (1873-1927)]: F. W. Up de Graff: Az Amazonasz őserdeiben. Ford.: Halász Gyula. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., [1933.], Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), 1 t. (címkép)+164+4 p.+28 (fekete-fehér fotók) t. Egészoldalas, fekete-fehér fotókkal, és egy térképpel illusztrálva. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, a borítón kopásnyomokkal, kis foltokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/2/6/2609897.jpg)
![Szőnyi Ottó: Pécs. Útmutató a városban, a környéken és a Mecsekben. Pécs, [1925 körül]. Danubia (Dunántúl Egyetemi Nyomda). IV + 136 + [8] p. + 10 t. (9 kétoldalas, egy kihajtható) + 2 térkép (Mecsek-térkép, kétszínnyomású Pécs-térkép). Pécs turisztikai ismertetője a szerb megszállást kiheverő, az Egyetem újjáalakulását követő 1920-as évek közepéről való; ebben az időben - miként az a kötetben elhelyezett Pécs-térkép nyomán is világos - a város kézművesipari, klinikai, katonai, oktatási, valamint egyházmegyei jelentőségű cívis város, erőltetett iparosítás nyomát tehát még egyáltalán nem viseli magán, határvonalai pedig a mai tágabb értelemben vett belváros határaival azonosak, Pécs maga a vasúti sínektől délre alig terjeszkedik, a Mecsek lejtői: Bálics, Szkókó, Frühweisz, Tettye már szőlőskerti vidéknek, külterületnek számítanak, a keleti végeken a Budai külváros, nyugati végein a Szigeti és Siklósi külváros húzódik. Baranya vármegye székhelyén meglepően erős az oktatás szerepe, a térképen bőségesen tallózhatunk az oktatási intézmények között. A szoros értelemben vett útikalauz előtt történeti áttekintés, illetve a közintézményeket, szolgálatatásokat, iparvállalatokat és társadalmi egyesületeket lajstromozó szaknévsor. A Pécs környéki turisztikai ismertető és túraajánlat-sorozat a 101. oldaltól. Az útmutató első kiadása az 1920-as évek elején jelent meg, példányunk a második kiadásból való. A hátsó borítón kézírásos jegyzet. Fűzve, a város címerével és színeivel illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3101018.jpg)
![Erdélyi Ferenc: Nagy körút. Visszapillantás az Oradeai-Nagyváradi Sasok Turista Egyesülete által rendezett 1938. évi 15 napos társas-kirándulásra. Oradea-Nagyvárad, 1938. Az Egyesület kiadása - Kálvin ny. 47 + [1] p. Egyetlen kiadás. A kiadvány a nagyváradi ,,Sasok Turista Egylet 1938. augusztus 7. és 21. közötti erdélyi utazásának állít emléket. Részlet az előszóból: ,,Minden dicséret nélkül mondhatjuk, hogy ma már a >>Sasok](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123169.jpg)
![Illyés Gyula: Franciaországi változatok. [Karcolatok.] (Budapest, 1947). Nyugat Könyvkiadó (Révai Irodalmi Intézet ny.) 147 + [1] p. Első kiadás. A francia szakot végző Illyés Gyula az 1920-as évek első felében hosszú éveket töltött Franciaországban, az ottani magyarság fontos szervezője volt, ott ismerkedett meg a költészetére átmeneti hatást gyakorló avantgárd költészettel. Bár az 1920-as évek második felétől Magyarországon teljesedett ki falukutató, esszéista és költészeti pályája, párizsi élményei továbbra is meghatározó szerepet töltöttek be életében, miként arról 1946-ban kiadott, életrajzi ihletettségű regénye, a Hunok Párizsban is beszámol. A második világháborút követő koalíciós időkben még lehetősége volt meglátogatni Franciaországot, esszéiben ezt az élményt dolgozza fel. Tezla 1456. Fűzve, Csillag Vera által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3101298.jpg)
![Bartal Ince: Máriabesnyő története. Eredeti és más hiteles források után. Esztergom, 1929. Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. [2] + 87 + [3] p. Katolikus szemléletű helytörténeti tanulmány a Grassalkovits-birtoktól és az általuk alapított kolostorról és búcsújáróhelyről ismert településről. Oldalszámozáson belül egész oldalas és szövegközti fényképekkel, a történeti rész végén a máriabesnyői csodák felsorolásával. A kötet végén a hat oldalas reklámanyagot az istentiszteleti rend ismertetése követi. A munka első kiadása 1929-ben jelent meg, példányunk az azonos évben megjelent második kiadásból való. Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói papírborítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3100820.jpg)
![Plattner, Félix[-Alfred]: Jezsuita mandarin. (Egy lap Kína misszióinak történetéből.) Fordította Waigand József. Budapest, 1940. Korda Rt. (ny.) 79 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Johann Adam Schall von Bell (1592-1666) német jezsuita misszionárius, matematikus és csillagász. A jezsuita térítő munkát 1622-ban kezdte Kínában, majd 1630-tól Pekingben, a fővárosban folytatta misszióját. Ügyes diplomataként és misszionáriusként kisebb katolikus közösséget szervezett Kínában, a frissen hatalomra jutott Csing-dinasztia első uralkodójának tanácsadójakánt magisztrátusi címet is viselt. A jezsuita hittérítő élettörténete egyben a 17. század közepének kínai civilizációjáról is értékes adatokat szolgáltat. Néhány oldalon halvány rozsdafoltosság. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3101039.jpg)
![Wick Béla: A kassai Kálvária története. [Kassa] Košice, 1927. ,,Szent Erzsébet-nyomda Rt. 75 + [1] p. Egyetlen kiadás. Részlet az előszóból: ,,A tizennyolcadik század első felében vidékünkön rövid egymásutánban három kálvária létesült: az eperjesi 1721-ben, a kassai 1737-ben és a selmecbányai 1744-ben. Wick Béla (1873-1955) római katolikus pap, helytörténész kiadványa a jezsuiták alapította kassai búcsújáróhely történetét részletezi. Fűzve, kiadói borítóban. Felvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3122497.jpg)
