cca 1928-30 Borda János (1908-1978) vázlat- és jegyzetfüzete diák korából, több feljegyzéssel, sok-sok vázlattal, tanulmányokkal. Test elvált a borítótól.
1931 Esztergomi Iparos és Kereskedő Levente-Egyesület meghívója színielőadással egybekötött táncestélyre, 1931. jan. 10., valamint tiszteletjegy, Dr. Etter Jenő (1897-1973) esztergomi főügyész, később esztergomi polgármestere részére, ami alatt segítette a lengyel menekülteket, és a városi zsidóságot is védelmébe vette. Intézkedései miatt feljelentették a Gestaponál és a belügyminisztériumnál.
1933 Kaposváry György (1886-1954) kaposvári polgármester (1922-1945) gépelt levele Pekár Mihály (1871-1942) orvos, egyetemi tanár részére Greguss Alice mozgásművésznő előadása ügyében, fejléces papíron, aláhúzásokkal, Kaposváry György aláírásával.
1933 Mendlik Oszkár (1871-1963) festőművész autográf levele Gerő Ödön művészeti írónak, melyben Balló Ede festőművész Mendlik édesatyjáról készült festményéről küldött képekről ír. Másfél beírt oldal.
1934 Mitrovics Gyula (1871-1965) filozófus, esztéta, neveléstudós, egyetemi tanár, pedagógiai író, a Magyar Psychológiai Társaság Esztétikai Szakosztálya elnöke levele Gerő Ödönnek (1863-1939), a Pester Lloyd műkritikusának, amelyben megkéri, hogy a szakosztály tagjává váljon. 1 géppel írt oldal, fejléces papíron, Mitrovics autográf aláírásával.
1934. nov. 27 Bíró József (1887-1975) festőművész, a Paál László Társaság titkára levele Gerő Ödönnek (1863-1939), a Pester Lloyd műkritikusának, amelyben megköszöni neki a Társaság kiállításával kapcsolatosan kifejtett munkáját és a kritikáját. 1 géppel írt oldal, Bíró József autográf aláírásával és a Paál László Társaság bélyegzőjével.
1935 Simonyi Zsigmond (1853-1919) nemzetközi hírű nyelvész feleségének levele Gerő Ödön (1863-1939) esztétának. A levélben megköszöni Gerő, Simonyiról és munkásságáról írt kedvező cikkét, valamint említést tesz arról, hogy Simonyi Zsigmond lányai Németországban vannak egy orvosnál, aki ígérte, hogy adoptálja őket de ez még nem történt meg, és reméli,hogy ennek a cikknek a hatására megtörténik. Egy beírt oldal
1936.XII.2. Gottschalk Károly, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek igazgatójának német nyelvű levele az üzem mérnökének, későbbi igazgatójának, Geleji Sándornak (1898-1967), amelyben jókívánságát fejezi ki és biztosítja róla, hogy a János szanatóriumban a Weiss Manfréd költségére olyan hosszan tartózkodhat, ameddig egészségi állapota megköveteli. Fejléces, igazgatói papíron, másfél kézzel írt oldal Gottschalk autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1936.VIII.16. Gottschalk Károly, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek igazgatójának német nyelvű levele Felső-Bajorországból, az üzem mérnökének, későbbi igazgatójának, Geleji Sándornak (1898-1967), amelyben megköszöni Gelejinek, hogy tájékoztatta a határidők csúszásáról. Valamint megkéri, hogy keressen meg a házában műszaki rajzokat. Más egyéb érdekes részlettel. Két kézzel írt oldal Gottschalk autográf aláírásával, eredeti borítékban.
1939.XI.10. Márkus Miksa (1868-1944) magyar újságíró, lapszerkesztő, kiadó részvétet nyilvánító távirata Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) újságíró, a Pester Lloyd műkritikusa halála után.
1939.XI.10. Vámos Ferenc (1895-1969) építész, építészettörténész részvétet nyilvánító távirata Gerő Ödönnének, Gerő Ödön (1863-1939) újságíró, a Pester Lloyd műkritikusa halála után. Vámos többek közt Lechner Ödön munkásságát kutatta, miközben Gerő a Lechner Ödön Társaság elnöke volt. Bal szélén hiánnyal.
1939.XI.10. Vészi József (1858-1940) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő, a Pester Lloyd korábbi főszerkesztőjének távirata, Gerő Ödönné részére, Gerő Ödön (1863-1939) újságíró, a Pester Lloyd műkritikusa halála után. Bal felső sarkában kisebb hiánnyal.
Darabanth Auction House
