1861 47. sz. Fölírás. Felséges Császár és Király! A képviselőház fölirata I. Ferenc Józsefhez, foltos, hajtásnyommal, 30 p. (Második felirati javaslat.)
,,Az országgyűlés öszvehivatott, s mi legelső kötelességünknek tartottuk Felséged előtt tiszteletteljes őszinteséggel kifejteni mindazokat, mik az alkotmány teljes visszaállítására, s ez általa nemzet megnyugtatására törvény szerint múlhatatlanul szükségesek. Szólottunk a nemzet nevében azon fejedelemhez, ki a törvényes trónörökösödés jogán Magyarországnak törvényesen koronázott királya kivánt lenni; s mivel láttuk, hogy már az előleges lépéseknél is nagyrészt mellőztetik a törvények rendelete, kötelességünk volt elmondani, hogy a trónörökösödés jogát, és a koronázást minő feltételekhez köti azon állami alapszerződés, mely Magyarország trónját az uralkodó háznak általadta.
Nem mi szabtuk ezen föltételeket, nem most először kívántatik azok teljesítése. Felséged eldödei ugyan ezen föltételek mellett voltak Magyarország koronázott királyai; Felségedet Magyarország trónja ugyanazon államszerződés alapján illeti, mely e föltételeket meghatározta.
Felterjesztésünkben nem kértünk mi engedményeket, nem hoztunk javaslatba ujabb törvényeket jogaink biztosítására. Csak azt kívántuk, hogy a sanctio pragmatica egész terjedelmében, minden föltételeivel, s viszonlagos kötelezettségeivel együtt szorosan megtartassák, ősi alkotmányunk, országgyülésileg alkotott törvényeink, miket a hatalom szava felfüggesztett, ismét visszaállíttassanak, s a törvények-magyarázásának, módosításának, vagy eltörlésének joga az országgyűléstől semmi részben el ne vonassék. Egy szóval azt akartuk, hogy a törvényesség s alkotmányosság ne félig, hanem egészen és csonkítás nélkül lépjen az absolut hatalom helyébe. ...
... Lehet, hogy nehéz idők következnek ismét hazánkra ; de a megszegett polgári kötelesség árán azokat megváltanunk nem szabad. Az ország alkotmányos szabadsága nem oly sajátunk, melyről szabadon rendelkezhetnénk; hitünkre bízta a nemzet annak hű megőrzését, s mi felelősek vagyunk a haza, s önlelkiismeretünk előtt. Ha tűrni kell, tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságot, melyet őseitől öröklött. -- Tűrni fog csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait; mert a mit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindég nehéz s mindég kétséges. -- Tűrni fog a nemzet, reményivé a szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságába."
1861. április 6.-ra összehívott országgyűlés feladata a Ferenc József által kiadott Októberi diploma (1860. okt. 20.), és a Februári pátens (1861. feb. 26.) elfogadása lett volna. De ezt az országgyűlés ezt elutasította. Az képviselők között azonban vita alakult ki, hogy a válasz feliratban, vagy határozatban közöljék az uralkodóval. A vita során az országgyűlés két pártra szakadt Felirati- (Deák Ferenc) és Határozati Pártra (Teleki László.)
Végül az országgyűlés a felirat mellett döntött (1861. május 13.) Anton von Schmerling államminiszter a feliratot elfogadhatatlannak tartotta és egy korlátozó leíratott akart keresztül vinni. (júl. 21.) Deákék az új feliratban válaszoltak (második felirati javaslat, 1861. augusztus 8.), amely hatására az uralkodó feloszlatta az országgyűlést és 1865-ig nem is hívta össze. (Provizórium.)
Később a Felirati Párt-ból alakult meg Deák Párt, amelyből később megalakult a Szabadelvű Párt, amely két párt 1865-1901 között minden választást megnyert. Így lényegében a kor kormánypártja jött létre a felirati/határozati vita során.
1865 Nyilt-levél Barsvármegye Aranyos-maróthi választókerület Választóihoz. A. Méltóságos Tarnóczy Kázmér birtokos úrnak tisztelettel Laszkáron. B. Méltóságos gróf Keglevich István, tekintetes Kosztolányi János és Mattyasovszky Lipót uraknak tisztelettel. Nyitra, 1865, Szigler testvérek-ny., 2 sztl. lev.
Tarnóczy Kázmér (1804-1884) politikus, Bars vármegye országgyűlési képviselőjének nyílt levele, melyben a választói kérésnek (A.) eleget téve, maga helyett Apponyi György (1808-1899) politikus, nagybirtokos támogatására kéri Keglevich Istvánt, Kosztolányi Jánost, és Mattyasovszky Lipót urakat.
1865 Balogh János (1796-1872): Rövid politikai-hitvallásom. "Az 1848-diki törvények alapelveihez szigoruan ragaszkodva, azoknak a revisióját csak annyiban ohajtom, amennyiben azokat, alkotmányunk még erősbb szilárdítására javítani, és a kor szükségeihez alkalmazni kelletik. Az ausztriai tartományokkali békés kiegyezkedést, és a vélöki jobb szomszédi viszonyt lelkemből ohajtom, de csak úgy - még pedig cum conditione sine qua non - hogy ezen egyezkedés által se függetlenségünk, se nemzetiségünk, se eddigi külön alkotmányunk legkisebb csorbát ne szenvedjenek..." Verebély/Vráble, október 23-kán 1865. Nyitra, 1865., Szigler testvérek-ny., 1 sztl. lev.
Balogh János (1796-1872): politikus, országgyűlési képviselő, kormánybiztos, honvédtiszt. A reformellenzék egyik képviselője és vezére volt Bars vármegye országgyűlési követeként, részt vett az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Honvédtisztként az alezredesi rangig vitte. Később a szabadságharc bukása után Bem Józseffel Törökországba ment. Távollétében halálra ítélték, és csak hosszú emigráció után térethetett haza.
1869 Samassa József (1828-1912) egyházjogi doktor, későbbi szepesi püspök, majd egri érsek, aranyosmaróti országgyűlési képviselő nyílt levele ,,Az Aranyosmaróthi választó-került tisztelt választóihoz!" Pest, 1869. jan. 12. ,,És most t. választók, önökön áll megitélni, valljon nem foglaltatik-e ezen maximákban némi csírája oly politikai hitvallásnak, mely arra való, hogy egy szabályossá alakulni akaró állam zászlajára írassék? S ha úgy találják, hogy igen; ha helyeslésök zálogául ezen elvek védelmével a jövő országgyűlésen megbíznak - én a zászlót, melyen ez elvek fel vannak irva, önök nevében tüzendem a nemzeti szószékre, és el nem hagyandom soha." Pest, 1869., Bucsánszky Alajos-ny., magyar és szlovák nyelven, kis szakadásokkal, foltos, 2 sztl. lev.
1879 Arad Sz. Kir. Város Községi Népiskoláinak értesítője az 1878/79-ik tanévről. Arad,1879, Gyulai István, borító nélkül, szakadt címlappal, szétvált kötéssel, 36 sztl. lev. +1943 Hódmezővásárhelyi Református Bethlen Gábor Gimnázium 1942-43. tanévi évkönyve. Szerk.: Sipka Gábor. Papírkötésben, sérült, foltos, rossz állapotban.
1889 Bp., A Magyar Királyi Országos Levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója, 12 fénynyomatú táblával, kiadja: Országos Levéltár, 38p+12t
1889 Orvosi Heti Szemle VII. kötet. 1-26. sz. Fél évfolyam,(július-december.) Szerk.: Dr. Flesch Nándor, Heltai Manó. Aranyozott egészvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, a szennylapok és az utolsó lap hiányoznak.
Darabanth Auction House
