Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916. Tanulmány és okmánytár. Haáz Rezső Alapítvány Múzeumi Füzetek 18., Székelyudvarhely, 2001., Haáz Rezső Alapítvány. Kiadói papírkötés.
A szerző, Csáky Zoltán (1945- ) író, újságíró, forgatókönyvíró, televíziós szerkesztő ajándékozási soraival. Valamint + 1 a Csáky és Leutner családok ajándékozási soraival ellátott fotó.
F.Tombor Ilona: Kalotaszegi templomok festett asztalosmunkái. A szerző, F. Tombor Ilona által Voit Pál (1909-1988) művészettörténész részére DEDIKÁLT példány. 5 képpel. Pázmány Péter-Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai 94. Bp., 1947., Pázmány Péter-Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézete, 43 p.+ 2 t. Kiadói papírkötés.
Egy festő, ha fényképez. Rozsda Endre. A magyar fotóművészet történetéből 35. Bp., 2004., Magyar Fotográfiai Múzeum, 177 p. Színes és fekete-fehér fotókat tartalmaz. Magyar és francia nyelven, angol nyelvű összefoglalóval. A szerző, Szyksznian Wanda (1948-) grafikus ajándékozási soraival. Kiadói kartonált papírkötésben
Gróf Apponyi Sándor emlékezete. Bp., 1926., Magyar Bibliophil Társaság, 1 t. + 57+1 p.+8 t. Kiadói papírkötés, kiadói papír védőborítóban, javított kötéssel és borítóval, részben felvágatlan lapokkal. Számozott (151./300) példány.
1939 Herend 100 éves kiállítás. Bp., 1939., Országos Magyar Iparművészeti Társulat, 45 p. Rendkívül izgalmas kiállítási katalógus a Herend Porcelángyár történetéből. Benne a kiállítók névsorával, az anyag gyűjtemény szerinti és a mai figurális tárgyak tervezők szerinti, valamint a hamisítások felsorolásával. A világkiállítások jegyzékével, amin a gyár szerepelt. Korabeli reklámokkal. Kiadói papírkötés. Ritka!
Szakonyi Károly: Álomirodalom. A szerző, Szakonyi Károly (1931-) Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturg által Karinthy Márton (1949-2019) Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház alapító igazgatója részére DEDIKÁLT példány. A borítón és a könyvben lévő rajzok Zugor Sándor művei. Lyukasóra-könyvek 4. Bp., 1994, Magyar Írókamara, 82 p. Kiadói papírkötés.
Zsabka Kálmán: Örök Tiborc. - - versei. A szerző, Zsabka Kálmán (1897-1971) által DEDIKÁLT példány. Bp., 1941., Szentes József-ny.,6 p. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, a borítón, a címlapon és a címlapot követő lapon a betűket kiszínezték.
Zsabka Kálmán (1897-1971) színész, író, költő, rendező, forgatókönyvíró, producer, nemzetőr, britanniás tiszt, szélsőjobboldali utcai aktivista, rongyos gárdista, zsidómentő ellenálló, a népi demokrácia ellensége, ellenforradalmár, élete végén pedig kitüntetett antifasiszta hős.
"Sokgyermekes felvidéki családban született. A Károlyi-forradalom idején, 1918. decemberében részeg tengerészek járőrének vezetőjeként részt vett és meg is sebesült egy Rákóczi úti éjszakai lövöldözésben. A Tanácsköztársaság idején színészként különböző városokban játszott kisebb vidéki társulatoknál. Egyik testvére vöröskatona volt ezekben a napokban. 1920. novembere és 1921. februárja között egyik vizsgálati foglya volt az ún. "Britanniásoknak", akik önbíráskodó tiszti különítményesek és hozzájuk verődött hazafiak voltak és hónapokon át járták és félelemben tartották az éjszakai Budapestet. Számlájukon zsarolás, fosztogatás, súlyos testi sértések és politikai gyilkosságok sora szerepelt. 1921-ben részt vett a nyugat-magyarországi harcokban, ahol a Rongyos Gárda egyik századának a parancsnoka volt. Első szervezője a Turul Szépmíves Bajtársi Egyesületnek, utóbb a testület fővezérévé választották. 1923-ban A Nép című lap munkatársaként többször is rágalmazási sajtóperbe keveredett. Ezekben az években irredenta, nemzeti témájú versekkel megjelenő költőként is számon tartották. 1926-ban főtitkára volt a "Gábor Áron" Székely-Magyar Munkás Szövetségnek. Ugyanez év márciusában rendőröknek kellett kiszabadítaniuk egy szocialista ünnepségről, ahol provokálva a szónokot a tömeg csaknem agyonverte. 1927. októberében a Nemzeti Színházban szalmiákszeszes bűzbombát dobott a színpadra, titltakozva a színház igazgatójának és a szerzőnek zsidó származása ellen. Másnap kiderült, hogy a színházban és az épület előtt rendezett tüntetés egyik szervezője is ő volt. 1928-ban vezető beosztású tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének. 1938-ban alapító tagja volt a Héjjas Iván vezette Magyar Fajvédők Országos Szövetségének. 1941-től a háború befejezésésig Iványi János és dr. Bodonyi Viktor mellett Kőbányán a Hungária mozit vezette. 1944-ben ő hozta létre a zuglói XIV/2. KISKA (Kisegítő Katonai Alakulat) századát, amely a németek ellen harcolt és otthont adott a Vörös Brigádnak. Mint ellenálló a háború után jelentkezett és felvételt nyert a Partizánszövetségbe és a Szociáldemokrata Pártba. Később, a kommunizmus éveiben társaival rendszeresen tartottak 10-20 fős összejöveteleket zuglói lakásán vagy egy közeli étteremben, ahol találkozóik gyakran féktelen italozásba fulladtak. Fegyvert gyűjtöttek, céljuk a hatalom megdöntése volt, ezért az állambiztonság megfigyelte őket. Halálakor a Népszava, mint az antifasiszta ellenállás egyik hőséről emlékezett meg róla.
A húszas évek végén Berlinben tanulmányozta a filmgyártást, majd itthon tett filmes próbálkozásokat, több-kevesebb sikerrel. 1929-ben Tavasz a viharban címmel nagyszabású 1848-as történelmi film készítésébe fogott, amelyben ő alakította az egyik főszerepet. A költségkeret kimerülése miatt a produkció felemásra sikeredett. Ezután forgatókönyvet is írt, majd 1941-ben saját céget alapított Zsabka Kálmán Filmgyártó Kft. névvel, amelynek egyetlen filmje, a Petőfi Zoltán életéről forgatott Szeptember végen megbukott." (www.hangosfilm.hu)
Szervátiusz Jenő: Életem, emlékeim. A hangszalagra vett szöveget válogattam, gondozta, magyarázó jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta: Murádin Jenő. Szervátiusz Anikó: Nagyapám, ahogy én láttam. A szerző, Murádin Jenő (1937-) által Sümegi György (1947-) művészettörténésznek DEDIKÁLT példány! Csíkszereda, 2010., Csíkszereda Kiadóhivatal. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés.
Csermelyi Sándor: Magyar hímzések kiállításának leíró lajstroma. Bp., 1938., Országos Magyar Iparművészeti Múzeum,("Franklin"-ny), 80+4 p. XII (fekete-fehér képtáblák) t. Rendkívül izgalmas magyar hímzés kiállítási katalógus. Kiadói papírkötés.
1943 "Művészet az iparban" 1943 üveg- és fémkiállítás. Szerk.: Szablya János. Richter Aladár előszavával. Bp., Országos Iparművészeti Társulat, (Hollóssy János-ny.), 36 p. Izgalmas kiállítási katalógus, benne üveg, porcelán, ötvös, vas, és egyházművészeti anyaggal, közte Hangya Ipar Rt. Üveggyára Parád, Kossuch Lajos Ajkai Üveggyár, Herendi Porcelángyár, Gorka Géza, Tevan Margit és mások. Korabeli reklámokkal. Kiadói papírkötés, két helyen ceruzás javítással. Ritka!