cca 1860-1865 Szent-Iványi Szentiványi Károly (1802-1877) főispán, politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke portréja, fametszet, jelzés nélkül, 20,5x15,5 cm
[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.
Rieder, Wilhelm August (1796-1880) rajza, Stöber, Franz (1795-1858) és Stöber, Joseph (1768-1852) metszése: Szent Péter. Színezett acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, foltos, papírra kasírozva, 10,5x7 cm.
Rieder, Wilhelm August (1796-1880) rajza, Stöber, Franz (1795-1858) és Stöber, Joseph (1768-1852) metszése: Szent Pál. Színezett acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, kissé foltos, papírra kasírozva, 10,5x7 cm.
Rieder, Wilhelm August (1796-1880) rajza, Stöber, Franz (1795-1858) és Stöber, Joseph (1768-1852) metszése: Szent Jakab. Színezett acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, foltos, papírra kasírozva, 10,5x7 cm.
Darabanth Auction House
![[Metszet, Buda ostroma] Sebastien Leclerc (1676-1763) - Jeremias Wolff (1663-1724): Le Siege de Bude (Buda ostroma). Rézmetszet. 23x17 cm Üvegezett keretben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3411300.jpg)
![[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389159.jpg)
