Leidenfrost Gyula (1885-1967): Keserű tenger. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,[1936], Franklin. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kopásnyomokkal a gerincen és a hátsó kötéstáblán,
[Agostini, Alberto Maria de (1883-1960)] Alberto M. De Agostini: Tíz esztendő a Tűzföldön. Fordította: Cholnoky Béla. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,én., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), 209+2 p.+28 t. +2 (kihajtható térképek) t. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötés, kopott borítóval, térkép-melléklet nélkül.
Szlávik Mátyás Divald Károly: A Magas Tátra ? Die Hohe Tatra ? Wysokie Tatry A Magyarországi Kárpát Egyesület támogatásával. [A fürdők szövegét írta: Szlávik Mátyás. Három nyelvű: Magyar, német és szlovák bevezetőkkel és képaláírásokkal.] Eperjes, [1913.] Magyarországi Kárpát Egyesület ? Divald Grafikai. Intézet. [10] p. 32 t. (Divald Károly fényképfelvételei), [4] 127 p. (Fürdők, nyaraló telepek, üdülő helyek, menházak ismertetése szövegben és képekben. Lapszámozáson belül Divald Károly 27 egész oldalas fényképfelvételével), [4] p. (hirdetések). Kiadói, illusztrált, haránt alakú, sérült papírborítóban, néhány lapon folttal 23x30 cm
Barátosi Balogh Benedek: Séta a világ körül. Szerk.--. Bp.,(1907),Magyar Kereskedelmi Közlöny, 480 p. Harmadik kiadás. Gazdagon illusztrálva, képekkel, térképpel, litho elülső szennylappal. Kiadói, díszes, aranyozott, festett, dombornyomásos egészvászon kötésben, szép állapotban
György Endre (szerk.): Amíg városatya lettem... A főváros tisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajz-gyűjteménye. ALÁÍRT! Bp., 1930, Bíró Miklós. Eredeti borítóval újrakötött papírkötés, foltos, ázásnyomos lapok, viseltes állapotban.
Adam Bujak: The Royal Cracow. Introduction by prof. Jan. K. Ostrowski. Krakow, én., "Bialy Kruk". Angol nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés, kiadói papír védőborítóban.
A Szent Margitszigeti premontrei templom. Budapest, 1932. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (M. Kir. Állami Nyomda). 45 + [1] p. + 5 t. (feliratozott hártyapapírral védett tábla). Egyetlen kiadás. A 13. század Margitszigetén két jelentős egyházi épületcsoportot emeltek, az évszázad közepén a premontrei rend konventet (kolostort) épített, 1260 körül pedig létrejött az Árpád-házi Szent Margit ottani éveiről elhíresült domonkos apácakolostor is. A premontrei férfi konvent jelentősége a szigeten egyre jelentősebb adományhoz jutó apácakolostor miatt csökkent, a konvent a török időkben elnéptelenedett, az épület romba dőlt. Elsüllyedt harangját 1914-ban találták meg, a lelet nyomán a terület régészeti feltárását 1923-ban kezdeményezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Az ásatások nyomán Zielinski Szilárd és Lux Kálmán tervei szerint 1930-1932 között építették újra az egykori premontrei kápolnát, újra szentelésére 1932-ben került sor, Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulója alkalmával, a kormányzó jelenlétében. Többszerzős tanulmánykötetünk az épület történetébe, építészeti részleteibe avat be, illetve ünnepi beszédet közöl. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Poss.: Lechner Jenő (1878-1962) építész, építészettörténész mérnöki irodája. Festett, illusztrált kiadói zsákvászon kötésben. Jó példány.
A Magas-Tátra részletes kalauza. I. kötet. Szerkesztette Vigyázó János és Hefty Gy. Andor. Budapest, 1917. "Turistaság és Alpinizmus" (Wessely és Horváth nyomdai műintézete, Pécs). VIII + 403 + [21] p. A hazai turistáskodás és hegyvidéki gyógyüdülés bölcsőjének számító Magas-Tátra az 1880-as évektől a hazai idegenforgalmi fejlesztések kitüntetett terepe volt. Tételünk - mely a háromkötetes sorozat magában is megálló, bevezető része - a Magas-Tátra általános jellemzését tűzte ki célul; szerepelnek itt geológiai, meteorológiai, botanikai és zoológiai, történelmi, demográfiai és néprajzi, kutatástörténeti részletek. Az általános jellemzés után következő idegenforgalmi rész elsőként a hegyekre, a túrák szépségeire, a túrázás veszélyeire koncentrál, majd a túrák kiindulópontjául, illetve a magashegységi üdülés központjaiként szolgáló települések részletes ismertetője következik. A bevezető kötet természetesen az üdülőközpont megközelíthetőségével és távíró-kapcsolataival is foglalkozik, autóutasok és autóversenyzők (!) számára pedig több útvonalat is ajánl a Tátra megközelítésére. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas illusztrációkkal, térképvázlatokkal. A munka első kiadása 1914-ben jelent meg. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, illusztrált kiadói tokban. Jó példány.
Ortvay Tivadar: A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Történet-topográfiai tanulmány. Egy térképpel. Budapest, 1890. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 84 p. + 1 térkép. Egyetlen önálló kiadás. Ortvay Tivadar (1843-1916) történész, földrajztudós, római katolikus pap, Magyarország egyházi földrajzának kutatója. Két részből álló előadásában előbb a pécsi egyházmegye alapítólevele eredetiségének kérdését kutatja, majd az alapítólevél nyomán az egyházmegye egykori határainak rekonstruálását kísérli meg, ez utóbbinak eredményét a hozzáfűzött térképen szemlélteti. A címlapon és néhány levélen régi gyűjteményi bélyegzés. [Értekezések a történelmi tudományok köréből. XIV. kötet, 8. szám.] Poss.: Debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémia könyvtára. Fűzve, borító nélkül, gerincén papírcsíkkal megerősítve, márványmintás festésű lapszélekkel.
Darabanth Auction House
![Leidenfrost Gyula (1885-1967): Keserű tenger. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,[1936], Franklin. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kopásnyomokkal a gerincen és a hátsó kötéstáblán,](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354097.jpg)
![[Agostini, Alberto Maria de (1883-1960)] Alberto M. De Agostini: Tíz esztendő a Tűzföldön. Fordította: Cholnoky Béla. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp.,én., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), 209+2 p.+28 t. +2 (kihajtható térképek) t. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötés, kopott borítóval, térkép-melléklet nélkül.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3329364.jpg)
![Szlávik Mátyás Divald Károly: A Magas Tátra ? Die Hohe Tatra ? Wysokie Tatry A Magyarországi Kárpát Egyesület támogatásával. [A fürdők szövegét írta: Szlávik Mátyás. Három nyelvű: Magyar, német és szlovák bevezetőkkel és képaláírásokkal.] Eperjes, [1913.] Magyarországi Kárpát Egyesület ? Divald Grafikai. Intézet. [10] p. 32 t. (Divald Károly fényképfelvételei), [4] 127 p. (Fürdők, nyaraló telepek, üdülő helyek, menházak ismertetése szövegben és képekben. Lapszámozáson belül Divald Károly 27 egész oldalas fényképfelvételével), [4] p. (hirdetések). Kiadói, illusztrált, haránt alakú, sérült papírborítóban, néhány lapon folttal 23x30 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3386260.jpg)
![A Szent Margitszigeti premontrei templom. Budapest, 1932. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (M. Kir. Állami Nyomda). 45 + [1] p. + 5 t. (feliratozott hártyapapírral védett tábla). Egyetlen kiadás. A 13. század Margitszigetén két jelentős egyházi épületcsoportot emeltek, az évszázad közepén a premontrei rend konventet (kolostort) épített, 1260 körül pedig létrejött az Árpád-házi Szent Margit ottani éveiről elhíresült domonkos apácakolostor is. A premontrei férfi konvent jelentősége a szigeten egyre jelentősebb adományhoz jutó apácakolostor miatt csökkent, a konvent a török időkben elnéptelenedett, az épület romba dőlt. Elsüllyedt harangját 1914-ban találták meg, a lelet nyomán a terület régészeti feltárását 1923-ban kezdeményezte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Az ásatások nyomán Zielinski Szilárd és Lux Kálmán tervei szerint 1930-1932 között építették újra az egykori premontrei kápolnát, újra szentelésére 1932-ben került sor, Horthy Miklós kormányzóságának 10. évfordulója alkalmával, a kormányzó jelenlétében. Többszerzős tanulmánykötetünk az épület történetébe, építészeti részleteibe avat be, illetve ünnepi beszédet közöl. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés. Poss.: Lechner Jenő (1878-1962) építész, építészettörténész mérnöki irodája. Festett, illusztrált kiadói zsákvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3380310.jpg)
![A Magas-Tátra részletes kalauza. I. kötet. Szerkesztette Vigyázó János és Hefty Gy. Andor. Budapest, 1917. "Turistaság és Alpinizmus" (Wessely és Horváth nyomdai műintézete, Pécs). VIII + 403 + [21] p. A hazai turistáskodás és hegyvidéki gyógyüdülés bölcsőjének számító Magas-Tátra az 1880-as évektől a hazai idegenforgalmi fejlesztések kitüntetett terepe volt. Tételünk - mely a háromkötetes sorozat magában is megálló, bevezető része - a Magas-Tátra általános jellemzését tűzte ki célul; szerepelnek itt geológiai, meteorológiai, botanikai és zoológiai, történelmi, demográfiai és néprajzi, kutatástörténeti részletek. Az általános jellemzés után következő idegenforgalmi rész elsőként a hegyekre, a túrák szépségeire, a túrázás veszélyeire koncentrál, majd a túrák kiindulópontjául, illetve a magashegységi üdülés központjaiként szolgáló települések részletes ismertetője következik. A bevezető kötet természetesen az üdülőközpont megközelíthetőségével és távíró-kapcsolataival is foglalkozik, autóutasok és autóversenyzők (!) számára pedig több útvonalat is ajánl a Tátra megközelítésére. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas illusztrációkkal, térképvázlatokkal. A munka első kiadása 1914-ben jelent meg. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, illusztrált kiadói tokban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3360930.jpg)
![Ortvay Tivadar: A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Történet-topográfiai tanulmány. Egy térképpel. Budapest, 1890. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 84 p. + 1 térkép. Egyetlen önálló kiadás. Ortvay Tivadar (1843-1916) történész, földrajztudós, római katolikus pap, Magyarország egyházi földrajzának kutatója. Két részből álló előadásában előbb a pécsi egyházmegye alapítólevele eredetiségének kérdését kutatja, majd az alapítólevél nyomán az egyházmegye egykori határainak rekonstruálását kísérli meg, ez utóbbinak eredményét a hozzáfűzött térképen szemlélteti. A címlapon és néhány levélen régi gyűjteményi bélyegzés. [Értekezések a történelmi tudományok köréből. XIV. kötet, 8. szám.] Poss.: Debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémia könyvtára. Fűzve, borító nélkül, gerincén papírcsíkkal megerősítve, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3381773.jpg)
