[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.
Oroszország rézmetszetű térképe. Governo di Arcangelo, e sue provincie nella Russia Europea di nuova proiezione. Zatta Antonio.Venezia, 1782. Színezett rézmetszet paszpartuban / Copper plate engaving 33x42 cm
Österreich-Ungarn in 4 Blättern - Ausztria-Magyarország 4 térképlapot a színezett rotációs fametszet, Stielers Hand-Atlas, Gotha, 1894. Justus Perthes 1-4 lapok kompletten. 406x330 mm, lapméret 475x380 mm Lapok szélén kisebb-nagyobb, nagyrészt a képet nem érintő szakadások. / Austria-Hungary on 4 maps complete set. Colored engraving, Stielers Hand-Atlas Gotha, Justus Perthes, 406x330 mm / 475x380 mm
Darabanth Auction House
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230823.jpg)
